Ez tűnik ki a kormány Migrációs és Menekültügyi Hivatalának jelentéséből. A legújabb török menedékkérőknek már több, mint 59 százaléka rendelkezett felsőfokú végzettséggel, a két évvel ezelőtti 46 százalékkal szemben. Ugyancsak magas a Németországba törekvő irániak kvalifikációja: közel minden másodiknak van egyetemi vagy főiskolai diplomája.
Ez előnyös a német munkaadók számára, de az érintett két országnak annál károsabb a szellemi elit kivándorlása. Törökországban a háttérben a gazdasági válság mellett az áll, hogy a 2016-os puccs-kísérlet után több, mint százezer közalkalmazottat bocsátottak el, emellett nyomást gyakorolnak a kurd lakosságra. Iránban is nő a feszültség, korlátozzák a vallásszabadságot. A BAMF tavaly mindenesetre mintegy 5.000 iráni kérelmét elutasította, csak 2.600-an kaptak menedékjogot.
Egészen más képet mutatnak a térség más országaiból érkezők. A legnagyobb számban jelentkező szíreknél csak 17 százalék a diplomások aránya, az irakiaknál jó 14 százalék. Ennél is jóval alacsonyabb a főiskolai végzettség Nigériából és az Afganisztánból származóknál.
