A mostani kamatszint Recep Tayyip Erdogan hatalomra kerülése óta a legmagasabb, a döntésre a török líra elmúlt hónapokban tapasztalt gyengülése miatt volt szükség. A döntés váratlanul érte a piacokat, az elemzők ennél kisebb mértékű, 22,00 százalékos emelést tartottak valószínűnek. Sokan pedig semmiféle kamatemelésre nem számítottak, mivel a török elnök még csütörtökön is, pár órával a kamatdöntés előtt arról beszélt, hogy rossz ötlet lenne a kamatemelés.

Erdogan ezt a véleményét korábban is sokszor hangsúlyozta: a magas kamatszint, bár a nemzeti valuta stabilizálására jó, visszafogja a növekedést, hiszen a vállalatok nehezebben jutnak kedvezményes hitelhez. Erdogan szerint pedig a török gazdaság gondjait az erőltetett ütemű növekedéssel, a munkanélküliség felszámolásával lehet orvosolni. Ennek érdekében a közelmúltban közvetlen beleszólási jogot szavaztatott meg maga számára a jegybank monetáris bizottságában, a központi bank elnökévé pedig saját vejét nevezte ki (aki most úgy tűnik, mégis szembement az akaratával).

A török cégeknek viszont ma más sem hiányzik jobban, mint újabb hitelek: a líra gyengülése mögött elsősorban a török cégek igen magas devizahitel-állománya állt, ennek a súlyát pedig fokozta a líra gyengesége. A helyzeten tovább rontott az USA-val kibontakozó diplomáciai konfliktus és az azt követő szankciók, a török árukra kivetett importvámok. Csak idén a líra értéke mintegy 68 százalékát vesztette el más valutákhoz képest.

A mostani kamatdöntésre a nemzetközi piac kedvezően reagált: a líra árfolyama ismét növekedni kezdett, a dollár árfolyama 6,45 líráról 6,05 lírára, az euró árfolyama 7,50 líráról 7,10 lírára csökkent.