Idén 1,9 százalékkal nőtt Európában az egy főre jutó vásárlóerő értéke a 2016-ban mérthez képest. A vizsgált 42 országban változatlanul jelentős különbségek láthatók az elméletileg elkölthető jövedelem mértékét illetően: a legmagasabb az átlagos vásárlóerő Liechtensteinben, Svájcban és Izlandon, míg Európa legkevésbé tehetős lakosai Fehéroroszországban, Moldovában és Ukrajnában élnek. Az európai rangsorban Magyarország Lengyelország mögött eggyel a 30. helyen áll úgy, hogy az egy főre jutó vásárlóerő 10 százalék fölötti arányban nőtt.

2016-ban 16,5 millióra emelkedett a (dollár) milliomosok száma a világban, míg teljes vagyonuk 8,2 százalékkal, 63 500 milliárd dollárra nőtt. Napjaink legtöbb milliomosa az Egyesült Államokban él (4,8 millió), utánuk Japán gazdagjai következnek (2,89 millió). Németországnak 1,28 millió, Kínának 1,13 millió milliomosa van.

Egy genfi bankfiók és a környékén lévő éttermek mosdóiban keményen dolgoztak a vízvezetékszerelők. Feladatuk rendkívüli volt: mocskos, szétvágott ötszáz eurós bankjegyektől kellett megtisztítaniuk az eldugult lefolyókat...

Trump kampányígérete volt a cégeket sújtó adók csökkentése. De valamivel pótolni kell azt a bevételt, amitől az államkassza elesik. Az egyik lehetséges mód az üvegházgáz-emisszió megadóztatása. Utánanéztünk, mely országokban vezettek már be ilyen adónemet.

Hogy sok ezer, akár sok tízezer külföldi, a világ minden tájáról, svájci bankszámlákon tartja sok esetben bűnös úton szerzett pénzét, közismert. Az már kevésbé, hogy a rendszeretetükről és állampolgári fegyelmezettségükről ismert svájciak közül sokan hasonlóan cselekednek. Az állam, a kantonok és a települések költségvetése évente 20 és 30 milliárd frank közötti összeget veszít a be nem fizetett adókkal.

A luxuscikkek iparának nagy vétke, hogy a beszállítói lánc végén álló aranykitermelők gyakran jogsértő milíciák Afrikában. Az arany ezért számos esetben „konfliktusásványnak” minősül. A problémáról a Dirty Gold War című film ad képet, melyet a Thessaloniki Dokumentumfilmfesztiválon láttunk.

A híresen gazdag Svájc álom lehetőségként szerepelhet számos kereskedő célpiacai között, de tény, hogy nem könnyű egy kisvállalkozásnak megjelenni a szigorú és drága piacon. Van azonban lehetőség, hogy kisebb ugrással is megmutathassuk magunkat.

Céget alapítani Svájcban elsősorban adózási okból érdemes, de célszerű felkészülni arra, hogy a folyamat drága mulatság. Mennyibe is kerül a svájci cégalapítás és az ezzel járó feladatok, kinek, milyen vállalkozást célszerű alapítania? Egyebek között erről beszélt Georg J. Wohl magyar származású svájci ügyvéd a Piac és Profit Piacbővítés Svájcban konferenciáján.

A tartós növekedéshez a külpiaci terjeszkedés a legbiztosabb út, mégis csak kevés hazai kkv próbálja ki magát külföldön. Közeli, de biztos célpontot keres? A Piac & Profit ezúttal az osztrák, svájci és horvátországi lehetőségeket mutatja be szakértői segítséggel!

2014. november 7-én hatályba lépett a 2013-ban aláírt új svájci–magyar kettős adóztatás kizárásáról szóló egyezmény. Az új egyezmény rendelkezéseinek döntő része 2015. január 1-jétől alkalmazandó. Ide tartoznak a két ország közötti adóügyi információcsere szabályait tartalmazó rendelkezések. Eszerint Svájc 2015-től már nem tagadhatja meg adóügyi információk kiadását a banktitokra vagy a svájci érdek hiányára hivatkozva. Azonban az információcsere csak 2015 első napjától alkalmazható, és így csak olyan információk kérhetők, amelyek az ezt követő adóévekre vonatkoznak.

A parlament honlapján közzétett, új magyar–svájci adóegyezmény ratifikálásával lehetővé válik, hogy a hazai adóvizsgálatok során a magyar hatóságok hozzájussanak az adóalany svájci jövedelmeivel kapcsolatos információkhoz.

Drámai exportlassulásra és ennek következtében igen gyenge gazdasági növekedésre kell felkészülnie Svájcnak a rendkívül erős frank miatt, ám az euroövezeti adósságválság közepette kétséges, hogy a svájci jegybank tartósan gyengíteni tudná a frank árfolyamát – számolt be az MTI tudósítója londoni pénzügyi elemzők szeptember 1-jei helyzetértékeléséről.

Banktitkokhoz jutott a Wikileaks egy volt svájci bankalkalmazott jóvoltából. a megszerzett számlainformációk között "vagyonos üzletemberek és politikusok" adatai is megtalálhatóak.

A kereskedés végére enyhült a negatív piaci hangulat az USA-ban, 5 napos nyerő szériát törtek meg az indexek. A vártnál rosszabb készletadatok és a tovább erősödő dollár húzta le az olaj árfolyamát, és esett az arany is. A jó bankeredmények ellenére sem sikerült minden indexnek a pozitív tartományba kapaszkodnia, nem változtatott a japán jegybank az alapkamaton. Erősödött a dollár, a japán jen és a forint viszont valamelyest gyengült tegnap. További árfolyamesésre számítunk ma.

Egyre több létesítmény, vállalkozás, rendezvény igyekszik piaci előnyt és reputációt kovácsolni abból, hogy karbonsemlegessé teszi magát. A mezőnyhöz csatlakozott Svájc legnagyobb kulturális rendezvényeinek egyike, a most zajló 63. Locarnói Filmfesztivál, mely Európa legidősebb filmes seregszemléi közé tartozik.

Egyezményt írt alá az Európai Unió és Svájc az egymásközti vámellenőrzés megszüntetéséről. A megállapodás jövő szerdán, július elsején lép hatályba. A közös határokon naponta átlagosan 23 ezer kamion és 4400 tehervagon halad át.

A svájci kormány átmenetileg korlátozná a 15 régi uniós tagállam állampolgárainak a bevándorlását, akik munkavállalás céljából érkeznek az országba. A Neue Zürcher Zeitung idézte a svájci igazságügyi minisztérium szóvivőjét, aki a lapnak elmondta: tekintettel a svájci munkanélküliség és a bevándorlás növekedésére, a kormány hamarosan dönt arról, hogy él-e egy védelmi záradék lehetőségével.

Az adóparadicsomként ismert Liechtenstein és Andorra után Ausztria, Luxemburg és Svájc is jelezte: hajlandó enyhíteni a banktitokra vonatkozó előírásain. A pénteki bejelentéseket Gordon Brown brit miniszterelnök "az adóparadicsomok végének kezdeteként" értékelte.

A miniszter SonntagsBlick című vasárnapi svájci lapnak azt mondta, hogy a svájci gazdaság recesszióba kerülhet, azaz két egymást követő negyedévben negatív lesz a gazdasági növekedés.

Berlin Svájc felvételét javasolja az adóparadicsomokat tartalmazó OECD-listára. Keményebb fellépést sürgetnek a svájci adókikerülés ellen.

Svájc - az Európai Unióval kötött megállapodás alapján - az unióhoz 2004-ben csatlakozott tagországok számára egymilliárd svájci frank értékben fejlesztési hozzájárulást ad, amelyből Magyarország részesedése 130,738 millió svájci frank, vagyis közel 21,7 milliárd forint. Természeti katasztrófák megelőzésére, környezetvédelemre, infrastruktúrára, reformokra, a magánszektor támogatására és humánerőforrás- és társadalomfejlesztésre költhető el a svájci pénz. Az első két pályázati felhívás már megjelent.