Nem meglepő, hogy az értékálló svájci fizetőeszköz népszerű, bankjegyei elterjedtségük tekintetében a japán jen után a második helyen vannak a világon. Az összesen 55 milliárd értékű svájci bankjegyállomány 60 százaléka ezres, míg egy évvel korábban ez csak 50 százalék volt.
Az euró esetében ismeretesen az 500-as a legmagasabb értékű, s ezek csak harmadát teszik ki a papír fizetőeszköznek. Jóllehet az ötszázas viszonylag nem olyan nagy összeg, nem ritkán tapasztalhatjuk, hogy elfogadásától, felváltásától vonakodnak.
Nagy-Britanniában például bankok sem szívesen kezelik, amióta a szervezett bűnözést vizsgáló hatóság kiderítette, hogy a rózsaszín euró-bankjegyek 90 százalékát vesztegetésre, adóelkerülésre, pénzmosásra és terrorizmusra használják. Kanada hasonló okokból már 2000-ben bevonta ezer dolláros bankjegyeit.
A tartózkodás oka, hogy a nagyobb értékű bankjegy igen alkalmas illegálisan szerzett jövedelem szállítására, továbbítására – bár erre a svájci frank sokkal célszerűbb: az ezresekből összeállított, 1 milliót érő köteg 10 cm magas és egy kilót nyom – fele annyit, mint egy megfelelő értékű, 500-as eurósokból álló köteg. Egy 1 millió dolláros köteg súlya pedig (százasokból) 10 kiló. A svájci ezres egyébként a világ második legnagyobb címletű bankjegye a (csaknem 2 millió forintot érő) szingapúri 10.000 dolláros után.
Tekintettel a frank elterjedtségére a Svájci Nemzeti Bank a közelmúltban eltörölte a rendszabályt, amely szerint a forgalomból kivont bankjegyeket csak 20 évig cserélték be új példányra. Azok immár korlátlan ideig kicserélhetők, akárcsak az euró, a font vagy az amerikai dollár.
A frank egyúttal változatlanul a legnehezebben hamisíthatók közé tartozik: egy millió bankjegy között egy hamis akad, de a színes nyomtatóval készített, kezdetleges hamisítványokat nem nehéz felismerni, hiszen azokon nincsenek biztonsági jelzések.
(Forrás: Swissinfo)
