Gerog J. Wohl ügyvéd, a Swiss Business Catalyst elnöke szerint számos lehetőség van, ha egy cég úgy dönt, a nagyon is vonzó svájci piacon kíván megjelenni. Lehet alapanyagot, nyersanyagot is exportálni, de leginkább a késztermékek és szolgáltatások, tudás és innováció exportja jellemző, ami pedig most nagyon megy, az a startupok. Persze tőkét is lehet exportálni, ingatlan és cégbefektetési lehetőségek egyaránt rendelkezésre állnak – mondta el a Piac & Profit konferenciáján.
Svájcban sokat lehet keresni, de tény, hogy ehhez jelentős befektetésre van szükség, ezt fontos szem előtt tartani. Mivel egy államszövetségről van szó 26 kantonnal, ezért nehéz általános szabályozásról beszélni, az adott célterületet kell jobban megismerni. Nagyon gazdag és nagyon szigorú állam, ezért a svájci piacon való megjelenésre mindenképpen nagyon fel kell készülni – mondta el Sütő Balázs médiaszakértő a Swiss Business Catalyst képviselője.
A kantonális jogrendszer nagyon bonyolult, ezért a legfontosabb, hogy minden esetben legyen szerződésünk, válasszunk joghatóságot az esetleges későbbi ügyek bonyolultságának csökkentésére, valamint konzultáljunk szakértővel még indulás előtt – hangsúlyozta Gönczi Anna, Svájcban és Magyarországon is praktizáló ügyvéd, aki néhány jó tanácsot osztott meg a hallgatókkal.
Bár Svájc nem tagja az Európai Uniónak, kapcsolatban áll vele, ezért általánosságban nincs vámkötelezettség az ide irányuló termék bevitelre. Az élelmiszerek estében viszont van vám, egy online TAR rendszer segítségével az összetevők szerint kell ellenőrizni.
Érdemes nemzetközi szinten védett védjeggyel és szlogennel indulni, ha csak hazai védjegyünk van, nem biztos, hogy ott használhatjuk – sőt, ha valamilyen ott bejegyzettel egyezik és erről nem tudunk, akár ki is tilthatnak a piacról.
Élelmiszerek esetén a címkézésnek meg kell jelennie a terméken egy szövetségi nyelven, fel kell tüntetni az allergén összetevőket. Ha a magyar élelmiszerbiztonsági előírásoknak megfelel a termékünk, akkor jó eséllyel a svájcinak is megfelel majd. De vannak speciális előírások, például a csomagolás változtatására szükség lehet. (Például ha a svájci jog szerint káros anyagokat tartalmaz.)
Lehetnek nagykereskedők, lehetnek gyártók, akik alkatrészeket vagy szolgáltatást igényelnek innen és persze lehetnek a fogyasztók is, akik akár interneten vásárolhatnak magyar termékeket. Vannak magyar cégek, akik élelmiszert, friss zöldséget exportálnak Svájcba, mások különleges csemege élelmiszert, mások nagy mennyiségű fagyasztott árut adnak el ott. A magas frank ár miatt sok cég rendel Magyarországról alkatrészeket, sokan a munkát is itt végeztetik el és kész résztermékeket vásárolnak, főleg a fémiparban. Földgázt is exportál Magyarország Svájcba. A szolgáltatások területén is sokszínű a paletta, de az elmúlt időben főleg az IT szektorban látnak próbálkozásokat, itt sikerek is látszanak, amikor magyar cégek sikeresen belépnek a svájci piacra akár szoftverfejlesztés, webdesign vagy tanácsadás területén, de akár nagyon speciális mérnöki szolgáltatással is. Sok fordítóiroda kínál Svájcba a szolgáltatást un. shared service-en keresztül – vagyis a megrendelő nem is kell, hogy észrevegye, hogy Magyarországon keresztül szolgáltatnak neki.
Az építőipar sokáig nagyon erős terület volt, de most már politikai és konjunkturális okok miatt ott is lefelé mennek a számok, kevesebb lakásra van szükség és lefelé mennek az árak, így ez a terület kevésbé lehet vonzó, mint az elmúlt években volt. Ráadásul nagy itt a verseny, a törvényben rögzített minimálbéreket nagyon erősen ellenőrzik és a szakszervezetek is mindent megtesznek, hogy eltűnjenek az olcsó külföldi szolgáltatók. Sok esetben sajnos még úgy is sikerült tönkretenni svájci piacra lépő cégeket, hogy azok egyébként jóhiszeműen jártak el – például sajtókampánnyal. Ezért a szakértő szerint ezen a területen most inkább csak a nagyobb cégeknek van esélye.
Magyarországon évente 5200 eurót
Európában 13.600 eurót
Svájcban 42.300 eurót költhetnek átlagosan az egyes lakosok
Ha beáll egy rendszer, ami jól működik, akkor a svájciak nagyon nehezen váltanak üzleti partnert. Nem számít a pár forintos spórolás, sokkal inkább a minőség és a kiszámítható együttműködés. A jó minőséget még mindig megfizetik, de ott is látszik, hogy főként az internet miatt a fogyasztók már „átnéznek a határon” és igyekeznek a termékeket olcsóbban megszerezni. A B2B szektorban viszont még mindig készek a megrendelők jó árat fizetni, ha megfelelő számukra a minőség és az együttműködés szintje. Nem azt nézik, hogy mekkora az adott termék előállítási költsége.
Nagyon szigorúan elítélik a szabálytalanságokat és a korrupciót, ha ennek gyanúja felmerül, máris veszve van minden. Eleve bizalmatlanok ez ügyben a magyarokkal, ilyen szempontból nem jó helyzetből indulunk. Gyakori, hogy a szerződés előtt teljes átvilágítást is kérnek. Ugyanakkor például a ki nem fizetett számlák tekintetében hasonló a helyzet – a kisebb cégeknél – mint itthon, erre is érdemes figyelni. A nagyobb cégeknél ez nem fordul elő.
Nehéz bekerülni a svájci megrendelői láncba, a svájciak nem keresnek kifejezetten magyar partnereket. A politikai viszony hagyományosan jó, az üzleti életben mégsem gyakori egyelőre az együttműködés. Sokszor probléma, hogy a magyarok nem tudnak megfelelő mennyiséget szállítani a nagyobb megrendelőknek, illetve a logisztika is komoly gondokat okoz. Ausztria és Németország is sokkal olcsóbb Svájcnál, amit külföldről hozatnak be, azt leginkább onnan teszik. Az építőiparban a magyar cégek többsége is ilyen cégeken keresztül jut be a svájci piacra, önállóan nem nagyon van lehetőség.
Ha belépünk az országba komoly tőke kell ahhoz is, hogy megfeleljünk az előírásoknak, kifizessük az engedélyeket, ügyvédeket, előírt minimálbéreket. Vagyis a svájci piacon önállóan megjelenni nem könnyű. De azért van lehetőség!
Vásárokon nagyon sikeresen tudnak értékesíteni a szakember tapasztalatai szerint a magyar cégek. Számos többnapos vásár van, szinte minden területen. De miért éri meg itt megjelenni? A vásáron nagyobb a árrés, mert nincs köztes értékesítő. Megúszhatjuk azt is, hogy legyőzzük az esetleges meglévő ellenérzést is a magyar termékkel szemben, hiszen rögtön ott van szem előtt a termék, ami önmagáért beszélhet, ott helyben értékesíthető. Megoldja a nagy mennyiség értékesítésének problémáját is, itt erre nincs szükség. Nagyon hatékonyan, egy meghatározott időben plusz profitot generál – mondta Georg Wohl. Kisebb termelői kapacitással rendelkező cégeknek, kkv-knak a vásárokon való megjelenés valóban jó lehetőség, ezt már konkrét sikersztorik bizonyítják. Ezért született meg az ötlet, hogy legyen egy szervezet, amely az ilyen megjelenésekben segít, erre jött létre a Swiss Business Catalyst.
Itt talál 10 jó tanácsot, hogy mire figyeljen a sikeres vásári megjelenés érdekében.
- egészség
- szépségápolás
- kézműves termékek
- innovációk
- ékszer
- belsőépítészet/dizájn
- bio-organikus termékek
Az újhullámos vásárok között például a street food tematika nagyon megy, de nagy becsben tartják a kézműves termékeket is, amelyekért az átlagnál többet is hajlandók fizetni. A kézműves élelmiszerek mellett a kozmetikumok, ékszerek, ruhák is mennek, illetve nagyon fontos trend a bio, organikus termékek iránti komoly kereslet.
Vannak tematikus vásárok, amelyek a B2B szektorban kereskedők számára jelentenek lehetőséget, szinte minden iparágban találni komolyabb vásárt, jelentős dizájn és építészeti vásárok vannak például, faipar, egészségipar, borászat szerepelt a szakember által kiemelt példák között, de van például egy Man’s World nevű vásár, ami férfiaknak célzott termékeknek kínál megjelenési lehetőséget. A magyar Berwie otthoni sörfőző készüléket kifejlesztő startup például itt jelent meg tavaly, most pedig egy éves várólistájuk van.
A B2B szakkiállításokon persze nem annyira az azonnali, közvetlen bevételre kell számítani, hosszabb idejű megtérüléssel kell számítani, viszont kiváló referenciának számítanak.
