Nem csak a svájci bicska áll védelem alatt

2017 elején új Swissness-törvény lépett életbe, amely védi „Svájc” megjelölését és a svájci keresztet. A svájci Szellemi tulajdon-védelmi Szövetségi Intézet – amely jelentősen hozzájárult az új törvényhozás kidolgozásához – nemrégiben Bernben workshopot rendezett a svájci nagykövetségek munkatársai számára. Sajnos Magyarországon is újból és újból előfordul, hogy reklám céljából visszaélnek svájci származásra vonatkozó jelzéssel.

2018. február 27.

Nagy Mariann

A svájci kereszt és a svájci származásra vonatkozó jelzés használatának kritériumait szolgáltatásokra és termékekre is meghatározták. A szolgáltatásokra alapvetően érvényes, hogy egy vállalkozás csak akkor nevezheti svájcinak a szolgáltatásait, ha a cégnek valóban van ügyvezetési központja Svájcban. Ott pedig olyan tevékenységet kell folytatnia, amelyek közvetlen hatással vannak a kínált szolgáltatásokra.

A három kategóriába besorolt termékeket különböző kritériumok alapján határozzák meg: míg a természetes termékeknél az előállítás, termelés, aratás vagy tartás az irányadó, addig a feldolgozott élelmiszereknél, ill. az ipari termékek esetében egy bizonyos kvóta. Továbbra is tiltják a Swissness használatát, ha mindössze hivatkozunk egy svájci cégre vagy svájci receptre.

Az új törvény természetesen egyelőre csak Svájcban van érvényben. Ez azt jelenti, hogy törvénysértés esetén az IGE csak Svájcban vonja felelősségre a cégeket. Ez az eset akkor áll fenn, ha a Svájcban lévő vállalkozások olyan árukat vagy szolgáltatásokat forgalmaznak, melyek a Swissness törvénybe ütköznek. Az új törvény lehetővé teszi a hatóságok számára, hogy ilyen esetekben a korábbiakhoz képest erőteljesebb intézkedéseket hozzanak.

De külföldön is lehetőség nyílik arra, hogy fellépjenek a Svájc márkával való visszaéléssel szemben. Olyan nemzetközi egyezményekre támaszkodhatunk, mint például a Párizsi Uniós Egyezmény, amely a felségi szimbólumok védelmét biztosítja.

Megszívatják a külföldi vállalkozót Svájcban

Svájc tudatosan nehezíti EU-országok vállalatainak dolgát, amelyek szolgáltatások elvégzésére küldenek oda munkaerőt, panaszolta a német sajtó. A svájci hatóságok szerint nem kisebb a bürokrácia más országokban sem – de a jövendő új uniós szabályozás tovább csökkenti majd a versenyt ezen a területen.

Másrészről sok állam a nemzeti törvényben szankcionálja a hamis származásra vonatkozó jelzések használatát, hiszen adottesetben fennállhat a fogyasztók megtévesztése vagy a versenytorzulás.

A svájci kereszt jogszerű használatára ugyanazok a feltételek vonatkoznak, mint a származásra vonatkozó jelzésre. A svájci címer használata azonban csak a svájci szövetségi hatóságok számára engedélyezett.

Élelmiszerek esetében a recept a meghatározó, hiszen a feldolgozott nyersanyagoknál súlyuk legalább 80%-ának Svájcból kell származnia, és a feldolgozás jelentős részének is Svájcban kell történnie.

Részben vagy egyáltalán nem veszik figyelembe azokat a nyersanyagokat, melyek nem elegendő mennyiségben vagy egyáltalán nem érhetőek el Svájcban. Így biztosítják például a svájci csokoládé termelését annak ellenére, hogy Svájcban egyáltalán nem nő kakaófa.

Véleményvezér