Az Európai Bizottság és Svájc még 2006. február 27-én kétoldalú megállapodást írt alá a svájci kormány által létrehozott Svájci Hozzájárulásról. A megállapodás értelmében az alpesi ország a tíz újonnan csatlakozott állam részére egyszeri, vissza nem térítendő támogatásként öt éven keresztül összesen 1 milliárd svájci frank hozzájárulást ad, Magyarország részesedése ebből 130,738 millió svájci frank. A támogatás felhasználásának feltételeiről az egyeztetések Svájc és Magyarország között lezárultak.

A kétoldalú megállapodás a Svájci Hozzájárulásból támogatható négy fő prioritásterület határozott meg: 1. biztonság, stabilitás, reformok; 2. környezetvédelem és infrastruktúra; 3. a magánszektor támogatása; 4. humánerőforrás- és társadalomfejlesztés. A második és harmadik prioritási terület társadalmi egyeztetése július 28-án fejeződött be, július 31-ével pedig megjelentek az első kiírások: a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) meghirdette az első két pályázati felhívást az alapinfrastruktúra javítása, valamint a természeti katasztrófák megelőzése, kezelése témákban.

Kétfordulós hat hónapos elbírálás

Az alapinfrastruktúra javítására, helyreállítására, modernizációra, környezetfejlesztésre 30 millió svájci frank áll rendelkezésre, amelyből legalább 5 millió és legfeljebb 10 millió svájci frank értékű projekttel lehet pályázni települési, vízellátási infrastruktúra fejlesztésére, hulladékgazdálkodásra, környezeti monitoringrendszer korszerűsítésére, környezeti mérőfelszerelés beszerzésére.

A Felső-Tisza vidéki természeti katasztrófák megelőzésére, kezelésére, az árvízkezelés megerősítésére szóló pályázati felhívás szerint katasztrófamegelőzési intézkedésekre, árvízvédelemért felelős hatóságok hálózatainak kapacitásnövelésére igényelni a pénzt. A megjelent pályázatok tervezett kerete 2 millió svájci frank, amelyből maximum 1,5 millió svájci frankot szánnak beruházási projektekre, 500 ezer svájci frankot pedig kapacitásbővítésre, árvízvédelmi hatóságok hálózatainak erősítésére.

A pályázati felhívásokra egy pályázó csak egy projekttervezetet nyújthat be, amire szeptember 30-áig van lehetőség. A 2008. július 31-én megjelent első pályázati felhívások elbírálása kétfordulós eljárás keretében történik. A beérkezett projektötletek értékelésére Magyarországon három hónap áll rendelkezésre, ezt követően a magyar javaslatokat elküldik a svájci bírálóknak is, ahol ugyancsak három hónapot szánnak a döntésre, így hat hónap után lehet eredménye az első körnek.
A források felhasználásakor a tartalmi és földrajzi koncentráció elvét kell követni, így a rendelkezésre álló forrás 70 százalékát a keretmegállapodásban meghatározott prioritási területeken kötik le (lásd a táblázatot).

Passzív pályázók?

"A Svájci Alap első alkalommal jelenik meg, ezért számos esetben találkozni megválaszolatlan kérdéssel, akárcsak annak idején a Norvég Alap esetében - mutatott rá Fejes Katalin, az EU Pályázati Központ vezető tanácsadója. Az első kiírások önkormányzatok önkormányzati társulásai, valamint a magyar költségvetésben nevesített illetékes vízügyi és katasztrófavédelmi szervek számára nyíltak meg. A nyár elején még nem volt végleges pályázati kiírás, majd a szabadságolások miatt bizonyult lehetetlennek konkrétumokról és konkrét pályázati szándékról egyeztetni a lehetséges pályázói körrel, ezért a munka számunkra szeptembertől kezdődik e kiírás esetében."

Minden projektnek - témától és mérettől függetlenül - közcélt kell szolgálnia. Mivel a vállalkozások által elképzelt projektötletek jellemzően ennek a kritériumnak csak nehezen feleltethetőek meg, ezért a kiírások jelentősen korlátozzák a vállalkozók lehetőségeit. Tovább csökkenti a támogatási esélyeket, hogy a támogatás minimum 40 százalékát a leghátrányosabb helyzetben lévő észak-magyarországi és észak-alföldi régiókban használják fel, külön figyelemmel Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár megyékre, melyek nem nevezhetők a legaktívabb pályázói szektornak.

"Természetesen ennek ellenére több pályázati ablak is lehetőséget nyújt a kis- és középvállalkozóknak projektjeik támogatására, melyek kiírásai jó esetben még idén megjelenhetnek - foglalta össze Fejes Katalin. A tervezetek kiválasztásáért Magyarország felel, de minden támogatásra javasolt projekt esetében szükséges a svájci fél jóváhagyása."

Bár a roadshow-k és a megjelent két prioritás társadalmi egyeztetése során meglehetősen nagy volt az érdeklődés az új pénzügyi alap iránt, jelenleg - valószínűleg a nyári időszak miatt - meglehetősen visszafogott a Svájci Alaphoz kapcsolódó konkrét pályázói igény - mondta el Csomár Zoltán, a European Conformity Check (ECC) Vállalkozásfejlesztési Tanácsadó Intézet gazdasági igazgatója.

"Ennek, a szokásos nyári uborkaszezonon túlmenően, az is oka lehet, hogy a pályázati felhívásokban sokkal lehatároltabbak a támogatható tevékenységek, mint korábban a Norvég Alap esetében, így sok pályázó nem megy át a rostán. Az ECC több önkormányzattal és önkormányzati társulással működik együtt, elsősorban vízellátást és hulladékkezelést érintő témákban, egyébként várhatóan ezek lesznek a legnépszerűbbek az önkormányzatok között"- foglalta össze az igazgató.

Vállalkozói pályázatok

A Svájci-Magyar Együttműködési Program keretében az NFÜ a következő körben - előreláthatólag még ez év őszén - az ösztöndíjprogramokat kívánja meghirdetni. Két típusú ösztöndíj program lesz, a felsőfokú és másoddiplomás programokra vonatkozót Svájc hirdette meg, a hátrányos helyzetű és marginalizált csoportbeli hallgatók számára tervezettet pedig Magyarország; az indikatív keretösszegek 3 millió, illetve 1 millió svájci frank.

A svájci ösztöndíjprogramot egy svájci, míg a magyart egy vagy több magyar intézmény fogja irányítani mint az Ösztöndíj Alap Közreműködő Szervezetei. Első lépésben az intézményeket választják ki, majd ezt követően állítják össze az ösztöndíjprogramok kritériumrendszerét.

Várhatóan még idén, a negyedik negyedévben kiírják 15 millió svájci frankos keretösszeggel a Regionális fejlesztési kezdeményezések periférikus és hátrányos helyzetű régiókban programot. Ez elsősorban a közhasznú tevékenységek megvalósulását célozza, így a magánszektor kevésbé tartozik a célcsoportjai közé.

Ám a Svájc és Magyarország között 2007. december 20-án megkötött keretmegállapodás lehetőséget kínál a vállalkozók bekapcsolására is. A magánszektor támogatását célzó két prioritási terület konkrét tartalmáról - ezek: az üzleti környezet fejlesztése és a finanszírozáshoz való hozzáférés elősegítése a kis- és középvállalkozások vonatkozásában, valamint a magánszektor fejlesztése és a kis- és középvállalkozások exportjának elősegítése összesen 17,5 millió svájci frank értékben - is megkezdődtek a tárgyalások a svájci hatóságokkal, de az ezekre vonatkozó kiírások csak 2009-ben várhatók - derült ki az NFÜ tájékoztatásából.
Az újonnan megnyíló svájci ablakok mellett néhány korábbi GOP pályázat határidejét meghosszabbították, s további tíz pályázat feltételei és jogcímei megváltoztak.