A GKI Gazdaságkutató Zrt. előrejelzése szerint 2014 őszétől negatív fordulat kezdődik a gazdaságban, fokozatosan fékeződik a növekedés, az adóváltozásokról és a költségvetésről kiderülő valódi információk miatt romlani fognak a gazdasági várakozások.

A hazai vállalatok korábbi optimista várakozásai mérséklődtek ugyan, de még mindig kedvező a hangulat. A saját helyzetük megítélésével kapcsolatban egyértelműen pozitívak, míg a gazdasági helyzetre vonatkozóan a következő egy évben inkább stagnálásra számítanak, és inkább hároméves távon várnak javulást.

Az üzleti szférán belül a kereskedelem kivételével – ahol a várakozások októberben érezhetően romlottak – minden ágazatban erősödött az optimizmus. A lakossági várakozások is javultak, bár nem olyan mértékben, mint szeptemberben.

A hazai kkv-k következő egy évre vonatkozó pénzügyi várakozásai tovább mérséklődtek, átlagosan 5,3 százalékos árbevétel és 3,5 százalékos eredménynövekedést feltételeznek. Az ismételt csökkenés ellenére ezek az értékek továbbra is felülmúlják az elmúlt pár évre jellemző várakozásokat. Pénzügyeik jövőbeni alakulását tekintve a mikrovállalkozások, míg a szektorok közül egyedül a szolgáltató cégek várnak átlag feletti növekedést – derül a ki K&H kkv bizalmi index kutatás legfrissebb adataiból.

A tavaszi választásokat kísérő, a gazdaság helyzetéről szóló erőteljes kormányzati reklám növelte a cégvezetők várakozásait. A felfokozott hangulat elmúlása mérsékelte az optimizmust is.

Egyre többen értékelik jónak Magyarország gazdasági teljesítményét. Még 2013-ban csak a lakosság 6 százaléka vélekedett így, most már 18 százalék szerint jó irányba mennek a dolgok.

A hazai vállalati szektor pozitívan látja pénzügyei jövőbeni alakulását. A legnagyobb cégek árbevétel- és eredményvárakozásai nagymértékben megugrottak, és nem csak az exportértékesítésben várnak fellendülést.

Az áprilisi csúcshoz képest az üzleti és fogyasztói várakozások is romlottak, a júliusi hangulatváltozás azonban csak az üzleti bizalmi index csökkenésének következménye. A fogyasztói bizalmi index május óta szinte változatlan.

Négy éve nem volt ilyen optimista a kkv-szektor. A gazdaságpolitikával, a vállalati hitelkamatokkal és az uniós pályázatokkal kapcsolatos várakozások javultak leginkább, miközben a vállalkozás pénzügyeit és a versenyhelyzetét illetően visszafogottabbak lettek a cégek.

Másfél éves, látványos emelkedés után áprilisban érte el tizenöt éves csúcspontját a GKI–Erste konjunktúraindex értéke. A GKI (www.gki.hu) által, az EU támogatásával végzett felmérés szerint az üzleti várakozások a májusi romlás után júniusban minimálisan javultak, a fogyasztói bizalmi index csökkenése viszont ebben a hónapban is folytatódott.

Régiós és magyarországi szinten is megduplázódott a bevételnövekedéssel számoló cégek aránya. A közép- és délkelet-európai térség vállalatvezetői egyre bizakodóbbak a hitelhez jutás feltételeit illetően is, ami a teljes régió gazdasági élénkülését jelezheti.

Másfél éves töretlen emelkedés után egy kissé csökkent a magyar gazdaság kilátásaiba vetett bizalom. Ugyanakkor az exportkilátásaikat jobban ítélték meg a cégek, a fogyasztók pedig a megtakarítási lehetőségeiket értékelték pozitívan.

Mind a beruházási hajlandóság, mind a jövőbe vetett bizalom nagymértékben javult tavalyhoz képest a hazai kis- és középvállalkozások körében egy friss felmérés szerint. 2012 óta először pozitív a hazai vállalkozói szféra jövőképe.

1998 óta nem voltak ilyen optimisták a magyar gazdasági szereplők, látványos a kiugrás az építőiparban. A lakossági bizalom is nyolcéves csúcson van, mérséklődött a félelem a munkanélküliségtől.

Idén egyelőre alig változtak a vállalkozások várakozásai, a választások előtt a cégek a közterhek csökkenését várták. A kkv-k többsége azonban sötétebben látja a jövőt az uniós forrásokkal és a vállalati hitelkamatokkal kapcsolatban.

Nyolcéves csúcson a fogyasztói várakozások a választások előtt, miközben az üzleti várakozások nem romlottak. Végeredményben Magyarországon a választások előtt folytatódik a több mint másfél évtizede nem látott optimizmus.

Hosszú idő után idén alapvető fordulat látszik a vállalatvezetők gazdasági kilátásaiban itthon és világszerte is. A globális és hazai vezérigazgatók optimista várakozásokról számoltak be a saját cégük és a világgazdaság növekedésével kapcsolatban is, ugyanakkor számolnak negatív fordulatokkal is.

Túlzottan optimista? Úgy érzi, a pohár mindig félig tele van, Önnek minden sikerülni fog, baj csak másokat érhet? Ne szálljon le a felhők közül, a jó vállalkozó egyik ismérve ugyanis az, hogy soha nem adja fel.

Februárban megállt a GKI-Erste konjunktúra-index értékének kilenc hónapja tartó, szinte töretlen emelkedése. A GKI által, az EU támogatásával végzett felmérés szerint az ipar kivételével minden ágazat és a fogyasztók gazdasági várakozása is romlott. Összességében ugyan tart a Magyarországon több mint egy évtizede nem látott optimizmus, de figyelemre méltó, hogy a magyar gazdaság helyzetének megítélése februárban látványosan kedvezőtlenebb lett.

A saját cégük helyzetét és a gazdasági kilátásokat illetően is nőtt az elmúlt évben a Magyarországon működő vállalatok pénzügyi vezetőinek optimizmusa. Ennek ellenére hazánk még mindig a legpesszimistább országok közé tartozik a régióban. A magyar vállatok számára továbbra is a változó jogszabályi környezet és az adózással kapcsolatos kérdések jelentik a legnagyobb kihívást.

Annak ellenére is kiugróan jók a magyar gazdasággal szembeni várakozások, hogy az üzleti bizalom stagnált az év elején. 2013 végére, 2014 elejére több mint egy évtizede nem látott optimizmus uralkodott el Magyarországon.

Az előző negyedévi megingás után újra optimistábbak a hazai vállalkozások. Nagymértékben növekedett a benyújtott uniós pályázatok aránya, és a vevőkkel kapcsolatban is bizakodóbbak lettek a vállalkozások, miközben a gazdaságpolitikával és a közterhek változásával kapcsolatos várakozások nem romlottak tovább.

Decemberben folytatódott a GKI-Erste konjunktúra-index értékének szinte egész évben folyamatos, látványos emelkedése. Az év végére több mint egy évtizede nem látott optimizmus uralkodott el Magyarországon.

Tízből hét személyzeti tanácsadó és minden második nem személyzeti tanácsadó cég véli úgy, hogy megbízásaik száma és létszámuk növekedni fog a. A magyar cégek alapvetően optimistán látják a következő üzleti évet, de a negatív jövőképek száma is nőtt.