Négy esetben áttolható a tárgyévi megmaradt szabadság, illetve annak meghatározott része a következő évre. A szabadságot kötelezően az esedékesség évében kell kiadni. Ha azonban a szabadság még az esedékesség évében megkezdődik, ezzel egybefüggően a következő évben legfeljebb öt munkanap kiadható.

A hazai munkáltatók többsége nincs tisztában azzal, hogy az új munka törvénykönyve ismét lehetővé teszi a felmondásnál kevésbé szigorúbb fegyelmi eszközök használatát a munkahelyeken. Kevésbé súlyos vétség esetén célszerűbb és gazdaságosabb fegyelmi eszközökhöz nyúlni, hiszen a kirúgás önmagában is költséges lehet, egy új munkavállaló betanítása pedig biztosan idő- és pénzigényes.

Az adatvédelmi törvénnyel és az alkotmánnyal is szembe megy, ráadásul milliós bírságot is kockáztat az a munkaadó, amelyik a munkára jelentkezőket személyiségteszttel vagy közösségi médiás profiljaik elemzésével szűri – hívja fel a figyelmet a Balázs&Holló Ügyvédi Iroda.

Sokan ismerik a végkielégítés intézményét, a pontos szabályozással már kevesebben vannak csak tisztában. Végkielégítésre a munkavállaló abban az esetben jogosult, ha a munkáltató felmondással szünteti meg a munkaviszonyát, vagy ha a munkáltató jogutód nélkül megszűnik.

Mégis mindegy a fizetés szempontjából, hogy mikor megy szabadságra a munkavállaló az év folyamán. A kormány ismételten módosította ugyanis a munka törvénykönyvét, eltörölve a távollétidíj-számítás januárban bevezetett új módszerét.

A munkajogászok szerint nem túl szerencsés, hogy a távolléti díj az új munka törvénykönyvében egyfajta munkajogi Jolly Jokerként szerepel, és az elsődleges funkciója mellett a végkielégítés, valamint a kártérítési felelősség mértékét is meghatározza.

Magyarországon rugalmasnak mondható a munkajogi környezet, ami az elbocsátások során felmerülő jogi kötelezettségeket és várható munkáltatói költségeket illeti – ez derül ki a Laga és a Deloitte által közösen készített, 25 országot vizsgáló nemzetközi felmérésből. A felmérés eredményeit tekintve a válságban a volt szocialista blokk országainak szabályozása kedvez leginkább az újbóli növekedés eléréséért átszervezéssel és költségcsökkentéssel küzdő vállalatoknak.

A közösségi média és a munkajog kapcsolatáról tartott üzleti reggelit HR szakembereknek a Gide Loyrette Nouel - d'Ornano ügyvédi iroda és a Magyar-Francia Kereskedelmi és Iparkamara. A rendezvényen körüljárták a közösségi média munkahelyi használatával kapcsolatos adatvédelmi és munkajogi kérdéseket, illetve számos külföldi és magyar jogeseten keresztül rávilágítottak néhány jogalkalmazási érdekességre is.

Új, a munkaerő kölcsönzést szabályozó törvény lépett hatályba július elsején Ausztriában. A jogszabály rögzíti a kölcsönzött munkavállalók jogait, illetve a munkaerő kölcsönzők és a kölcsönvevő vállalkozások feladatait és kötelezettségeit.

A honlap üzembe helyezésével elindul vasárnap a munkaadói és munkavállalói szervezetek közösen működtetett országos jogsegély szolgálata, a Jogpont+ program.

2011-ben a helyi bíróságokra érkező munkaügyi perek száma a 22 ezret is meghaladta, ám az elmúlt 10 év tendenciáját tekintve a tavalyi évben volt a legalacsonyabb ezen eljárások száma.

Jelentősen csökkenhet a kölcsönzött munkavállalók létszáma a júliusban hatályba lépő új Munka törvénykönyve (Mt.) miatt, és ez egyben a foglalkoztatottság csökkenését eredményezheti, mivel a kölcsönzött dolgozók várhatóan nem kerülnek át teljes mértékben a kölcsönvevőhöz belső állományba.

Hasonló problémákkal küzd Magyarország, Románia és Csehország a munkajogi reformok tekintetében - állapították meg a témában szerdán Brüsszelben, az Európai Parlamentben rendezett konferencián.

2012. január elsejével hatályba lépett a munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges munkabéremelés 2012. évi elvárt mértékéről és a béren kívüli juttatás ennek keretében figyelembe vehető mértékéről szóló, 2011. december 22‐én kihirdetett Kormányrendelet. Az RSM DTM szakértői összegyjtötték az idén elvárt béremelés és a szociális hozzájárulási adóból érvényesíthető adókedvezmény érvényesítésének legfontosabb szabályait, melyet két részletben közlünk. 

Hogy számítandó az elvárt bér? Milyen adókedvezményeket és szankciókat vezettek be? Az idén elvárt béremelés és a szociális hozzájárulási adóból érvényesíthető adókedvezmény érvényesítésének legfontosabb szabályai az RSM DTM szakértőitől.

Alkotmányellenesnek tartja a munkatörvénykönyv-tervezet több pontját a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) és a közpénzek elköltésének átláthatóságát vizsgáló K-Monitor Közhasznú Egyesület - derül ki a két szervezet közös közleményéből.

Sok vezető kíváncsi arra, hogy a beosztottak valóban munkával töltik-e a munkaidőt. Érdeklődésük nem alaptalan, hiszen joggal várható el, hogy a dolgozók a rájuk kiszabott feladatokkal töltsék a munkaidőt. A megfigyelésre különböző - etikus és etikátlan - módszereket vetnek be, de mit engedélyez a jogszabály?