Felhasználhatja-e a munkáltató a pályázó közösségi oldalakon elérhető adatait munkainterjú előtt vagy annak során? Ez az a kérdés, amire minden HR szakember tudni szeretné a választ. Ruppl Klaudia ügyvédjelölt előadásában kifejtette, hogy elsődlegesen a pályázó felhasználói fiókjának adatvédelmi beállításait kell vizsgálni. Az, hogy ki férhet hozzá a leendő munkavállaló a személyes adataihoz, melyek ezek az adatok, és milyen módon ismeri meg ezeket a pályáztató, mind befolyásolhatja a kiinduló kérdésre adott választ. Egy 2010-es angol felmérés adatai kimutatták, hogy jóllehet a pályázók 60%-a méltánytalannak tartaná, ha a leendő munkáltató ellenőrizné online profilját, és adott esetben emiatt utasítanák el egy állásinterjún, 30%-uk mégis elismeri, hogy a munkáltató valós képet kap a munkavállalókról a közösségi oldalakon létrehozott adatlapjuk alapján.
Érdekes kérdést vet fel a munkaviszony fennállása során a munkavállaló által a közösségi oldalakon kiépített kapcsolati háló, valamint az ezekből származtatott kapcsolati adatok jogi sorsának alakulása a munkaviszony megszűnését követően. Bár magyar jogeset még nem született a témában, de kiderült, hogy a külföldi jogalkalmazás sem egységes annak megítélésében, hogy például a LinkedInen gyűjtött kapcsolatok tulajdonjoga kit illet: a munkavállalót, avagy a munkáltatót.
"A munkajogi problémák alapvetően a véleménynyilvánítás szabadsága és a munkáltató jogos gazdasági érdeke közti szembenállásból fakadnak" - fejtette ki Párkányi Rita ügyvéd. A magyar joggyakorlat feladata a jövőben, hogy eldöntse, mi számít véleménynek a közösségi médiában és mely vélemény alkalmas arra, hogy a munkáltató megítélését negatívan befolyásolja. Mindennapi példával élve, ha lájkolunk egy bejegyzést vagy egy oldalt a Facebookon, az véleménynyilvánításnak számít? Amennyiben igen, képes-e ez a cselekedet sérteni vagy veszélyeztetni a munkáltató érdekeit? Valószínűleg nem jutunk el Magyarországon az Egyesült Államokban tapasztalható meglehetősen szigorú megítéléshez, ahol egy fiatal nőnek azért szűnt meg a munkaviszonya az iskolával, ahol tanárként dolgozott, mert egy nyaraláson készült fényképén sörös és borospoharat tart a kezében, és ezt a képet a Facebookra is feltöltötte.
Bármennyire óvatos is a munkavállaló, előfordulhat, hogy peres üggyé alakul egy jogvita, legyen az büntető, polgári vagy munkajogi per. "A közösségi médiában megjelenő adat - például egy fénykép - lehet bizonyítandó tény, de lehet bizonyíték is" - mondta Gera Dániel ügyvéd. Több magyarországi munkajogi perben használtak már fel adatokat a Facebookról, egy esetben a munkahelyi balesetből származó tartós egészségromlásából eredő kárért perelő munkavállalóról aktív sporttevékenységek végzése közben készült fényképek bizonyították a betegség hiányát. Mivel a szabad bizonyítás elve érvényesül a magyar joggyakorlatban, ezért a bíróság hatáskörébe tartozik eldönteni, figyelembe veszi-e az ilyen jellegű bizonyítékokat.
"Az Egyesült Államokban a nagyvállalatok nagy részénél van érvényben közösségi média szabályzat, és ezen szabályzatok több mint 20%-a tiltja a munkavállalónak, hogy a munkahelyéről beszéljen ezeken a fórumokon. Mégsem ez az elsődleges megoldás." - foglalta össze a tanulságokat Csengery Levente, a Gide Loyrette Nouel munkajogi csoportjának vezetője. Egy szervezet tilthatja és tűrheti a munkavállaló social media-használatát, de akár támogathatja is. A támogatás nem csak azért előnyös, mert felmérések szerint növeli a produktivitást, ha nincs tiltva a közösségi média használat, vagy mert egy tiltás az okostelefonok korában teljesen eredménytelen lenne. Az ok jóval egyszerűbb: ha a munkavállaló tisztában van a Facebook vagy a Twitter veszélyeivel, továbbá a cég érdekeivel, és magáénak érzi a vállalati értékeket, akkor ez a leghatékonyabb megelőzési módja egy kommunikációs katasztrófának. Természetesen egy logikusan felépített, minden munkavállaló számára elfogadható és megismerhető szabályzatra minden szervezetnek szüksége lehet, hiszen "a prevenció mindig olcsóbb, mint a restitució".
