A két civil szervezet álláspontja szerint a tervezet megnehezítené "a közérdek sérelmét eredményező munkáltatói visszaélések feltárását".
A közlemény szerint a tervezet (innen letöltheti) szabályai az alapjogvédelemmel szemben egyértelműen a munkáltatói érdekek védelmére helyezik a hangsúlyt. Mint írják, lehetővé válna a magánélet technikai eszközökkel történő megfigyelése "a munkaviszonnyal összefüggő, ám munkaidőn túli és munkahelyen kívüli magatartás ellenőrzése céljából".
A szervezetek kitértek arra is, hogy a korrupció elleni fellépés és a közérdekvédelem egyik fontos eszköze a közérdekű bejelentések megtételének joga, és ehhez kapcsolódóan a munkavállaló munkahelyi státusának védelme. Álláspontjuk szerint a "titokvédelmi kötelezettség elnagyolt szabályai" nehezítik a munkáltatók közérdekkel ellentétes magatartásának feltárását.
Hozzátették: a tervezet alkotmányellenesen szűkíti a munkaviszonnyal összefüggő szabad véleménynyilvánítást. A két szervezet szerint a "munkáltató helytelen megítélésére alkalmas", illetve a "munkaviszony céljaival" ellentétes tartalmú vélemények tilalma szükségtelen és aránytalan korlátozást jelentene. Példaként hozták, hogy ebből a szabályozásból következően a multinacionális cégnél dolgozók nem fogalmazhatnának meg multinacionális cégek befektetéseit ellenző véleményt.
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) július 22-én hozta nyilvánosságra az új munka törvénykönyv munkaanyagát. A tervezetet élesen bírálták az ellenzéki pártok és a szakszervezetek. Szijjártó Péter, a kormányfő szóvivője ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a dokumentum egy "konzultációs munkaanyag", amelyhez várják az észrevételeket és a módosító javaslatokat.
