A Munka törvénykönyve alapján a munkavállaló kötelességei közé tartozik, hogy az előírt helyen és időben, munkára képes állapotban megjelenjen, munkaidejét munkában töltse és ez idő alatt munkavégzés céljából a munkáltató rendelkezésére álljon. A munkáltatónak alapvető joga, hogy ellenőrizze a munkavállaló munkavégzését. A munkáltató ellenőrzési jogköre azonban nem azonos a munkavállaló megfigyelésével. A munkáltató megfigyelése nem korlátozhatja indokolatlanul és aránytalanul a munkavállaló magánszféráját.
A munkavállaló tevékenysége több esetben személyes adatnak minősül, ennek következtében személyes adatot kezelni csak meghatározott célból, jog gyakorlása vagy kötelezettség teljesítése érdekében lehet, és e célnak az adatkezelés minden szakaszában meg kell felelni. Csak olyan személyes adat kezelhető, amely az adatkezelés céljának megvalósulásához elengedhetetlen, alkalmas a cél elérésére és csak a cél megvalósulásához szükséges mértékben és ideig történhet.
Megfigyelési módszerek
A vezetőknek több lehetőségük van a dolgozók megfigyelésére. Az egyik munkaadó az e-mail rendszer ellenőrzésével, vagy az internet használat titkos megfigyelésével ellenőrzi a beosztottakat, mások kamerák felszerelésével. Különbséget kell tenni a személyes és céges e-mailek között, mert a céges e-mailekbe a vezető bármikor belenézhet, azonban a személyes postafiókba csak a dolgozó hozzájárulásával teheti ezt.
A legtöbb munkahelyen már internettel is dolgoznak, így a vezetőknek lehetőségük van részletes, percre pontosan meghatározott listát kérni a cég informatikusaitól, hogy a beosztott milyen oldalakat látogatott az interneten, sőt a lementett dokumentumokba is bepillanthat. Más az elbírálás, ha a dolgozó személyes használatra kapta a számítógépet. Ebben az esetben a személyes leveleket, dokumentumokat nincs joga megnézni a vezetőnek. A munkahelyi számítógépen tárolt adatokba azonban bármikor betekinthet a vezető, ellenőrzést is elrendelhet, de ennek időpontjáról tájékoztatni kell a dolgozókat.
Egyre gyakoribb, hogy a munkahelyen kamera rendszert építenek ki, ami nemcsak az idegen betolakodókat fotózza, hanem a beosztottakat is. A vezetők azonban nincsenek tisztában azzal, vagy nehezükre esik felvállalni a népszerűség vesztést, hogy csak előzetes tájékoztatás után figyelhetik meg ily módon a dolgozókat, készíthetnek fotókat. A megfigyelések általában titokban zajlanak, az ide vonatkozó jogszabályok figyelmen kívül hagyásával.
Örülhettek, hogy nem fordultak ügyvédhez
Az egyik hazai multinacionális cég amerikai vezetői rendszeresen megfigyelték a vállalatot támogató tanácsadó cég dolgozóit, hogy a munkaidő alatt mire használják az internetet. Utólag szembesítették a tanácsadókat, a munkához nem kapcsolódó oldalak nézegetéséről és a vezetők szerencséjére legyen mondva, hogy a tanácsadók nem fordultak jogászokhoz.
Az internet használatát a munkáltató abban az esetben ellenőrizheti, ha az internetezést csak a munka végzése céljából engedélyezte, és felhívta az alkalmazottak figyelmét az internet használatának korlátozására, az utólagos ellenőrzés lehetőségére is. Amennyiben ez a tájékoztatás elmarad és a munkáltató kimutatást végeztet, jogellenesen jár el. Amennyiben a munkáltató jogszerűtlenül kezeli az adatokat, polgári peres eljárásban lehetőség van a személyiségi jogok érvényesítésére. A perben követelhető a kár megtérítése is.
Jó ellenőrzési lehetőség lenne a munkáltató számára a beosztottak telefonbeszélgetéséről készített lista is. Erre azonban egyáltalán nincs lehetősége a munkáltatónak, mert a hívó és a hívott fél személyes adatának minősül az egymással folytatott beszélgetésük. Sőt személyes adat az is, hogy milyen telefonszámot hívott. Mivel a hívott fél megfigyeléshez való hozzájárulása nem lehetséges, a híváslista készítése még akkor is jogtalan, ha a munkavállaló hozzájárult, azonban a telefonbeszélgetése személyes adatnak minősül.
A GPS világában egyre gyakrabban fordul elő, hogy a munkáltatók műholdas helymeghatározó készülékkel követik nyomon céges autóik mozgását. Ennek kapcsán felmerül a kérdés, vajon jogszerű-e a munkáltató részéről az ilyen típusú ellenőrzés. A személyes adatok védelméről szóló törvény ezt a fajta megfigyelést is a gépjárművezető személy személyes adatának nyilvánítja. A törvény ebben az esetben is kimondja, hogy személyes adat csak akkor kezelhető, ha ahhoz az érintett személy hozzájárult, vagy ha ezt törvény elrendelte. Ennek alapján a gépkocsik GPS-szel történő nyomon követéséhez minden esetben szükséges az érintett munkavállaló önkéntes és tájékoztatáson alapuló hozzájárulása. A hozzájárulást akár már a munkaszerződésbe is bele lehet foglalni, de csak az írásban tett adatkezelési tájékoztató fogadható el.
A szerződésben tájékoztatni kell az érintett munkavállalót az adatkezelésre vonatkozó lényeges információkról és arról, hogy aláírásával hozzájárulását adja adatainak kezeléséhez. A GPS eszközök üzemeltetése kapcsán csak akkor beszélhetünk jogszerű adatkezelésről, ha a munkáltató beszerezte az érintett munkavállaló hozzájáruló nyilatkozatát. A munkaidő leteltével azonban már nem használhatja a GPS-t. Felmerülhet az a kérdés is, hogy mi a gyakorlat kötetlen munkaidő esetében, illetve az olyan gépjárművek esetén, amelyek hivatalos és magánhasználatra egyaránt használhatók. Megoldásként célszerű az ilyen járműveket külön kapcsolóval ellátni, amelynek segítségével a műholdas nyomon követést a munkavállaló a munkaidő leteltével kikapcsolhatja a GPS-t. Amennyiben a munkavállaló saját autóját kilométer és benzinköltség térítés ellenében szerelik fel nyomkövetővel a megfigyelésre vonatkozó jogszabályokat akkor is be kell tartani.
