Legyen szó bármilyen beruházásról – ingatlanfejlesztésről vagy akár termelőeszköz beszerzéséről – egy dolog minden esetben kritikus: a szükséges forrás rendelkezésre állása, időben. Hogyan menjünk biztosra a hitelfelvételkor? Ezekre figyeljük, mielőtt belevágunk a tervezett beruházásba.

A hét fő eseménye az amerikai jegybank szerepét betöltő szövetségi tartalékbank rendszer, a Fed kétnapos monetáris politikai tanácsülése lesz kedd-szerdán.

A tervek szerint módosítja a kormány az EU által kifogásolt reklámadó törvényt, van, aki még korábban befizetett adót is visszakap. Lehetséges-e, hogy ezt később mégis be kell fizetni? A Faludi Wolf Theiss szakértője szerint bizony elképzelhető.

Az alacsony kamatkörnyezet ellenére is a visszafogott hitelkereslet és a növekvő vállalati betétállomány a meghatározó a bankszektorban. Ezt a tendenciát a beruházási volumenek lassú emelkedése sem tudja megtörni, hiszen az egyre inkább a beruházási döntések szempontjává váló, vissza nem térítendő támogatások kiszorítják a hagyományos banki hitelfinanszírozást. Jelentős hitelkeresleti élénkülés elsősorban (a válság előtti évekhez hasonlóan ismét) az ingatlanfinanszírozás területén jelentkezik, valamint a 2017-ben megnyíló uniós források az önkormányzati beruházások esetében támaszthatnak új hiteligényt az év második felétől - olvasható a K&H közleményében.

Az állampapírok lakossági állománya dinamikusan nő, az alapok piacán erőteljesen dominálnak a visszaváltások. A folyamat valószínűleg addig tart, amíg az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) nem változtat stratégiáján. Jelenleg a piacinál magasabb kamatfelárat ígér a lakossági forintokért, amelyek így soha nem látott arányban finanszírozzák a költségvetési hiányt. Lassan a piaci feltételű megtakarítások kárára.

Magyarországon és az Európai Unióban folyamatosan csökkennek a kamatok, és ez a tendencia várhatóan még folytatódik. Amerikában viszont a várakozás épp ellentétes: lassan befejeződik a kötvényvásárlás csökkentése, és elindulhat a kamatemelési időszak. Valószínűleg ez a kamatkülönbözet hatással lesz a befektetésekre is.

A lakosság és a vállalatok egyaránt több betétet vontak ki júniusban a belföldi bankokból, mint amennyivel hiteleiket törlesztették - derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss adataiból.

A jelenlegi kamatszint mellett a megtakarítók már legalább fele más befektetési lehetőségeket is megvizsgálna a bankbetét mellett. A megtakarításoknak új helyet keresők rizikóvállalási hajlandósága azonban mérsékelt maradt, a válaszadók 34 százaléka a tőkéjét semmilyen áron nem kockáztatná, további harmaduk is legfeljebb 10 százalékát, derült ki a KBC Equitas, az eco.hu pénzügyi-gazdasági portálon végzett online felméréséből.

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) vizsgálatot indít a budapesti bankközi kamatláb, a Bubor meghatározásával kapcsolatban; a vizsgálat néhány hónapot vehet igénybe Binder Istvánnak az intézmény szóvivőjének a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában elhangzott nyilatkozata szerint.

Júliusban a nem pénzügyi vállalatok forintban nettó hitelfelvevők, devizában nettó hiteltörlesztők voltak: hitelállományuk összességében csökkent. A hitelek átlagos kamatlábai az 1 millió euro érték feletti forint-folyósításoknál nőtt, az euróhiteleknél csökkent. A kör betétállománya az előző hónaphoz képest emelkedett a Magyar Nemzeti Bank friss adatsorai szerint.

Átlagosan 3,21 százalékponttal magasabb kamatot kínálnak a különböző feltételek teljesítéséhez kötött bankbetétek, mint a hagyományos lekötések, de büntetnek, ha nem teljesíti őket az ügyfél. A Bankomonitor.hu friss felmérése a 10 legnagyobb lakossági bank 132 különböző betéti konstrukcióját vizsgálta. Ebből csak 19 volt, amely a kínált kamat mellé feltételeket is támasztott.

A közintézményeknek és a magánvállalatoknak egyaránt tartaniuk kell majd magukat a fizetési határidőkhöz, ha el akarják kerülni, hogy magas kamatok halmozódjanak fel tartozásaikon. Ezt tartalmazza az uniós intézmények által kidolgozott kompromisszum, amely várhatóan a késedelmes kifizetésekről szóló uniós irányelv végleges formáját határozza meg.

A várakozásoknak megfelelően 5,25 százalékon hagyta a jegybanki alapkamatot a monetáris tanács hétfői kamatdöntő ülésén. A forint árfolyamát nem befolyásolta a hír.

Az AXA Bank Europe SA Magyarországi Fióktelepe 2010. február 28-ig 7,72 százalékos kamatot (EBKM: 8 százalék) fizet a VIP Betétszámlán újonnan elhelyezett, 5 és 30 millió forint közötti látra szóló betétekre. Ezzel - a tegnap 6 százalékra lecsökkentett MNB alapkamat mellett - továbbra is valószínűleg az AXA adja a legmagasabb kamatot az átlag fölötti összeget lekötetlen bankbetétben elhelyező magánszemélyek számára.

Úgy tűnik, rosszul jártak azok a befektetők, akik a válság okán pánikszerűen kimenekültek a különböző befektetési alapokból. Az elmúlt fél évben ugyanis egyes alapok jelentős hozamokat értek el, különösen azok, amelyek kifejezetten kockázatos papírokba fektettek. Az elmúlt másfél év újból bebizonyította, hogy a befektetési alapok hosszú távú megtakarítási formák.

Az utóbbi hónapokban élénk polémia alakult ki az MNB kamatcsökkentési gyakorlatáról és tágabban a monetáris politikájáról. Az ügyben az MDF is közzétette álláspontját.

A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa 100 bázisponttal 8,5 százalékra mérsékelte a jegybanki alapkamatot hétfői ülésén, a piac 50 bázispontos kamatvágásra számított. Az elemzők többsége úgy vélte, hogy az alapkamat év végére csökkenhet 8,5 százalékra, jövő év végére pedig 7 százalékra.

Mikrovállalkozások számára indított új betétakciót az Erste Bank. A forint alapú, kettő vagy hat havi futamidejű ismétlődő lekötött Erste Kiugró Mikrovállalati Betétre tíz százalék feletti kamatot kínálnak.

A magyar befektetési termékek általánosan javuló kockázati megítélése valószínűleg már ebben a hónapban a pénzügypolitikai enyhítés újrakezdésére ösztönözheti a Magyar Nemzeti Bankot (MNB), jósolták pénteken londoni feltörekvő piaci elemzők.

Harmincmillió forint összegű kamattámogatást ad a nyíregyházi önkormányzat a város mikrohitelt felvevő vállalkozóinak - tette közzé a szabolcs-szatmár-beregi megyeszékhely helyhatósága az Önkormányzati Sajtószolgálat (ÖS) honlapján.

Nem változtat a jelenlegi 9,5 százalékos alapkamaton hétfőn a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa az elemzők döntő többségének véleménye szerint.

Ezer milliárd forinttal több likviditás áramlott a magyar bankrendszerbe az utolsó negyedévben a megelőző negyedévihez képest, a bankok azonban a vállalatok helyett inkább a lakosságot hitelezik, mivel ott több profit érhető el - mondta Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke az Országgyűlés Gazdasági és Informatikai Bizottságának ülésén.