„Már számos problémára megoldást találtunk, csak kevés maradt hátra" - mondta az EurActiv kérdésére Barbara Weiler német szocialista képviselő, a késedelmes kifizetésekről szóló irányelv európai parlamenti jelentéstevője. A hét elején tartották az új szabályokról az első háromoldalú (Európai Parlament - Európai Bizottság - Tanács) egyeztetést. A találkozó legfőbb eredménye, hogy szélesítette az irányelv hatályát. A Bizottság eredeti javaslata szerint a vállalkozások egymás közötti tartozásai nem tartoztak volna az irányelv hatálya alá, de a hétfői kompromisszum keretében ezt is bevonták a szabályozásba.
Az új szabályok azt a negatív piaci gyakorlatot igyekeznek kiküszöbölni, hogy a felek túl hosszú ideig húzzák a számlák teljesítését. Ez biztonságosabbá teszi a piacokat és várhatóan igen pozitív hatással lesz az EU egész gazdaságára. Számos vállalatnak okoz ma problémát, hogya a megbízók későn fizetik ki a számlát. Egyes országokban évekbe telik, amíg valaki fizet a kapott szolgáltatásért.
A tagállamok és a Parlament eredetileg abban állapodtak meg, hogy 60 napos általános határidőt állapítanak meg az üzleti kifizetésekre. A késedelmek esetén pedig kamatszedésre adnak lehetőséget. Az uniós zsargonban trialógusnak nevezett háromoldalú találkozó keretében az intézmények elvetették azt az ötletet, hogy kamat helyett más szankciókkal büntessék az adóst. A kamatokon felül mindazonáltal bevezetnének egy, legalább 40 eurós kompenzációs díjat is.
Sokan kérnek mentességet
A szabályozás hatékonyságát veszélyezteti azonban a tény, hogy a tagállamok számos mentességet kívánnak a szöveghez csatolni. A legellentmondásosabb az üzleti kapcsolatokra vonatkozó 60 napos határidőt érinti. A kifizetések nem léphetik túl a 60 napot, „kivéve, ha az adós és a hitelező másképp nem egyezik meg, és feltéve, hogy az az adóst nem hozza aránytalanul hátrányos helyzetbe"- szól a Tanács által javasolt, és a Parlament által elfogadott szöveg. Ezzel a kikötéssel lehetővé válik, hogy a kisvállalkozásokat - ahogy az eddig is gyakran előfordult - számukra előnytelen, a szabályozás eredeti értelmét kiforgató szerződések aláírására kényszerítsék a nagyvállalatok.
Egy másik mentesség az egyes szektorokra vonatkozóan lehetővé teszi, hogy a cégek a határidő meghosszabbítását kérjék. Az egészségügyi szektor például ilyen kivételként van felsorolva, holott ebben a szektorban fordul elő a leginkább, hogy késve fizetnek a megrendelések után.
7. vagy 9 százalékos kamat
A tárgyalásoknak még tisztázniuk kell néhány, függőben maradt kérdést is. A Parlament például azt szeretné, ha megmaradna az eredeti, 30 napos határidő a közintézmények kifizetéseire vonatkozóan, melyet csak egyes szektorokban lehetne 60 napra hosszabbítani. A kivétel egyik haszonélvezője itt is az egészségügyi szektor lenne. „A Tanács nehezen tartja elfogadhatónak" a közintézményekre vonatkozó 60 napos határidőt - mondta egy, a tárgyalásokon résztvevő bizottsági munkatárs. Továbbra is nyitott kérdés, hogy a közintézményekre, vagy a vállalatokra vonatkozó szabályozás lesz-e az irányadó az állami tulajdonú vállalatok esetében. A felek ráadásul a határidő túllépésért fizetendő kamatok mértékében sem értenek egyet. A Bizottság és a Tanács 7 százalékot javasol, míg a Parlament 9 százalékra voksol, bár az illetékes jelentéstevő szerint az intézmény hajlandó erről tárgyalni.
A trialógus szeptember 6-án folytatódik, ahol a Bizottság javaslatának eddig még meg nem vitatott részleteit veszik napirendre. Ezt követően sor kerülhet még egy találkozóra, ahol a felek visszatérnek a vitás pontokra. Az Európai Parlament október közepén szavaz az irányelvről, így ez a megállapodás végső határideje.
