Az alacsony európai kamatkörnyezet alacsony betéti kamatot eredményez, így a befektetők kénytelenek a tőkepiacokon keresni a jobb hozamokat. Mivel az európai részvénypiacok az amerikainál kevésbé túlértékeltek, az öreg kontinensen ma nagyobb a befektetési potenciál.

Nem árt az óvatosság

– Az elmúlt két-három évben a tengerentúli részvénypiacok jóval erőteljesebben emelkedtek, mint az európaiak. Európában például sokkal magasabbak az osztalékhozamok, így ha valaki fix hozamra számít, és osztalékos részvénybe fektet, az amerikai papírokhoz képest hasonló kockázati szint mellett magasabb hozamot remélhet. A részvények könyv szerinti értékét összehasonlítva is Európa tűnik attraktívabbnak – mondja Végh István, a Saxo Bank szakértője, aki szerint ma egy befektetőnek még körültekintőbbnek kell lennie, és még több információra van szüksége, mint néhány évvel korábban.

Három évvel ezelőtt például jó döntés lehetett befektetni egy részvényindexbe vagy egy olyan alapba, amely például az S&P index mozgását másolta. Ma viszont az index potenciája már nem olyan erős: előfordulnak alulértékelt szektorok, amelyeket ha megismerünk, akár az index feletti hozamot is elérhetünk. Ha viszont melléfogunk, a bukás is jelentősebb lehet, mint az index hullámzó mozgásából eredő veszteség. A konkrét részvények ugyanis kockázatosabb befektetést jelentenek, mint a sokféle papírt tartalmazó index. És hiába alulértékeltek például a bankszektor papírjai, ágazaton belül is válogatni kell. Roger G. Ibbotson, a Yale Egyetem School of Managementjének professzora is a részvények tartását javasolja, méghozzá olyan cégek papírjait, amelyek iránt szűk a piaci kereslet. – A befektetőnek túl kell tudni lépnie saját árnyékán: szembe kell merni mennie a tömeggel! Minél kisebb volatilitással bír egy vállalati részvény, annál lukratívabb, nagyobb haszonnal kecsegtet az üzlet – mondta az Alapblog.hu-nak adott nyilatkozatában. Szerinte a jelenlegi alapkamat-környezet nem számít újdonságnak, és a nulla kamat sosem oka nagyobb bajoknak, éppenséggel mindig csak okozat. Végh szerint mindenki magas hozamot szeretne elérni alacsony kockázattal és kevés munkával. Az első két vágy teljesüléséért azonban sokat kell tenni. A „tutit” ugyanis senki nem tudja megmondani, kizárólag széles körű piaci információkkal, cégismerettel lehet csökkenteni egy befektetés kockázatát, és javítani a hozamát. Ibbotson szerint is összeállítható olyan részvénypiaci portfólió, amely csekély kockázatokat tartalmaz. Úgy véli: a referenciahozamhoz képest folyamatosan magasabb hozam elérése érdekében mindig azokat a cégeket kell venni, amelyek iránt szűk a piaci kereslet. Vagyis nem ajánlja a blue chipeket, a vezető vállalatok részvényeit.

Kép:FreeDigitalPhotos.net/digitalart

Korrekció, de mikor?

Az európai részvénypiacok hosszú évek óta emelkednek, és a történelmi tapasztalatok szerint ilyenkor jön a korrekció. Kérdés, hogy mikor, milyen mértékben és milyen tartósan esnek majd a részvényárfolyamok. Kérdés az is, hogy vajon a nagybefektetők hogyan viselkednek: megszabadulnak a befektetéseiktől, vagy a korrekció inkább csak egy beszállási pontot jelent majd a bikapiacra. – Most talán érdemes kivárni, vagy a tőkénknek csak kisebb részét befektetni. Több indexnél láttunk mostanában oldalazó mozgást néhány hónapig, de – a várakozásokkal ellentétben – az esés elmaradt, sőt a papírok többnyire felfelé indultak. Nehéz tehát megmondani, hogy mikor optimális beszállni – mutat rá Végh. A múltból sem lehet százszázalékos valószínűséggel számolni, de lehet következtetéseket levonni. Az árfolyam-grafikon elemzése, az úgynevezett technikai elemzés nem más, mint a tömeg hangulatának a vizsgálata. A grafikonok különböző árfolyamgyertyái, indikátorai mögött tömegpszichológia van: a befektetői társadalom viselkedése alapján hoz döntést a hozzáértő befektető.

A fundamentális részvényelemzés az eszköz belső értékét vizsgálja: azt nézi, hogy bizonyos időtávon mekkora lesz a hozam, hol van jelenleg, és hová emelkedhet a vállalat könyv szerinti értéke, majd ezt visszaosztják egy részvényre, és az eredmény alapján készül a befektetési stratégia. Persze lehet, hogy a piac máshogyan árazza az adott részvényt. Minél több információja van az elemzőnek, és szakmailag minél felkészültebb, annál közelebb lehet a várakozása és a tényleges árazás. Egy menő vezetési stratégia, egy jó üzleti modell vagy egy vizionárius vezető elég lehet ahhoz, hogy egy papír messze felülmúlja a várakozásokat. Vagy épp ellenkezőleg: egy rossz tulajdonosi lépés a részvényárfolyamok meredek és tartós esését is eredményezheti. Negatív és pozitív példa bőven akad. Az Amazon-részvények 2000-ben 60 dolláron álltak, ma 300 dollár körüli az értékük, a Facebook egy év alatt 300 százalékot emelkedett. A BlackBerry-részvények viszont, amelyek 2008-ban még 200 dolláron álltak, ma 10 dolláros árfolyamon cserélnek gazdát.