Egy év alatt óriásit nőtt a gazdagok vagyona

Mindig is tudtuk, hogy a dúsgazdagoknak áll a világ, és a vagyoni egyenlőtlenségek óriásiak. De ennyire? 112 éve nem voltak ilyen gazdagok a gazdagok, mint most. Jól fialt a dollármilliárdosok pénze 2016-ban, derült ki egy új elemzésből.

2016-ban 17 százalékkal nőtt a dollármilliárdosok vagyona, amivel az elérte a 6000 milliárd dollárt, állítja a UBS bank és a PricewaterhouseCoopers új jelentése.

Fura összeg? Megfoghatatlan. Összehasonlításképpen néhány GDP-számadat 2016-ból: 6000 milliárdnál csak két ország állít elő nagyobb bruttó nemzeti összterméket: Kína (11 232 milliárd dollárnyit) és az USA (18 624 milliárd dollárt). Az EU GDP-je 16 408 milliárd dollár.

Hogyan lehetséges, hogy a gazdagok vagyona csaknem egyötödével bővült egy év leforgása alatt? Úgy, hogy szárnyalt az amerikai tőzsde, és az ingatlanpiac is erős több kulcsfontosságú piacon. Miközben az átlagember minimális kamatkörnyezetben köthette le a pénzét a bankoknál.

A UBS/PwC jelentése szerint 10 százalékkal bővült a milliárdosok száma 2016-ban. Az Oxfam 2016-os jelentésében azt állította, hogy az emberiség leggazdagabb 1 százaléka olyan sok javat birtokol, mint mindenki más – az alsó 99 százalék – együttvéve.

Visszavágástól félnek

Warren Buffett nemcsak befektetni tud, muzsikálni is.
Fotó: thetaxhaven/flickr

A UBS és a PwC agytrösztje úgy számolta, hogy 1905 óta nem összpontosult ilyen nagy mértékben ekkora vagyon ilyen kisszámú krőzus kezében, mint most. A UBS és PwC közvéleménykutatást is tartott a milliárdosok körében, s sokuk hangoztatta azt a véleményt, hogy valamiféle visszavágástól tartanak. Vagyis a vagyoni egyenlőtlenség akkora, hogy előbb-utóbb drasztikus változás történhet.

De mégis milyen? A The Guardian brit napilap megjegyezte, hogy amikor utoljára volt ilyen aránytalan a vagyonfelhalmozás, Theodore Roosevelt volt hatalmon az USA-ban, s milyen válaszlépést gondolt ki?

Feldarabolta a monopóliumokat és létrehozta az ezek kialakulásának megismétlődését megakadályozó trösztellenes törvényeket. Az akkori korszellemben „rablóbáróknak” bélyegezték a Carnegie-ket, a Rockefellereket és a Vanderbilteket, az amerikai dinasztiákat, melyek a gyors iparosodásból húztak hasznot. (Aranykornak, vagyis Gilded Age-nek nevezték a 1880-as évektől a századfordulóig tartó korszakát, melyben ezek a családok meggazdagodtak. A kifejezés Mark Twain egyik művéből származik.)

Ezzel köszöntött be a progresszív korszak, ahogy az angolszász gazdaságtörténet nevezi, amikor erősebb lett a hangja és az ereje a hétköznapi emberek életszínvonalát és megélhetését javítani igyekvő aktivistáknak.

A mai milliárdosok 27,7 millió embert foglalkoztatnak, és vagyonuk 98 százaléka (állítólag) valahogy visszajut a társadalom egészébe, a többség hasznára válik.

Mintegy 145 milliárdos csúszott le a listáról, miután vagyonuk százmilliós nagyságrendűre apadt.

Kép: Pixabay

Öregednek, örökül hagynak

170 milliárdos csatlakozott a Warren Buffett és Bill Gates által kitalált kezdeményezéshez, hogy vagyonuk felét osszák szét jótékony célra (lásd a keretes anyagot). De a világban 1542 dollármilliádos él-mozog és üzletel. A többség tehát nem viseli olyan szinten a szívén a szegényebbek sorsának jobbítását, hogy vagyona felét eladományozza. Pedig nem kevés milliárdosnál aktuálissá válik az öröklés.

Jóllehet az ifjú szilícium-völgyi generáció is képviselteti magát a szuperadakozók ligájában, a Forbes listáján szereplő dollármilliárdosok jó része 70 év fölötti. Vagyis aktuálissá válik náluk az öröklés, illetve az örökül hagyás. Az említett 6000 milliárd dollárnyi vagyon egyharmada, 2400 milliárd dollár e korosztályhoz tartozik, tehát a következő 15-20 évben átöröklik utódjaikra,  vagy szétosztják a rászorulóknak.

Fele vagyonom
Warren Buffett és Bill Gates hívta életre a The Giving Pledge kezdeményezést. A programhoz csatlakozó (dollár)milliárdosok vállalják, hogy még életükben szétosztják vagyonuknak legalább a felét. A nemes kezdeményezéshez csatlakozók közül néhány ismert név:
David Geffen lemezmogul, a DreamWorks SKG filmstúdió társalapítója, Paul G. Allen, a Microsoft társalapítója, Bill Ackman hedge fund-guru, Ray Dahlio hedge fund-menedszer, Al-valid Bin Talal Bin Abdulaziz szaúdi herceg, Michael Bloomberg, New York volt főpolgármestere, a Bloomberg hírügynökség társalapítója, Edgar M. Bronfman, a Seagram szeszimpérium feje, Richard Branson, a Virgin-vállalatcsoport vezetője, Steve Case, az AOL egykori vezére, Brian Chesky, az Airbnb társalapítója, Barry Diller médiavállalkozó és felesége, Diane von Fürstenberg divattervező, Larry Ellison, az Oracle első embere, Joe Gebbia, az Airbnb társalapítója, Barron Hilton szállodamogul, Carl Icahn befektető, Vinod Khosla befektető, Seth Klarman befektető, Michael Milken befektető, Hasso Plattner, az SAP alapítója, Elon Musk, a Tesla alapítója, David Rockefeller bankár, Dustin Moskowitz, a Facebook társalapítója, Jeff Skoll, az eBay alapítója, Ted Turner, a CNN alapítója.

Véleményvezér

Egy ország jólétének alapja, hogy van-e egy erős jómódú középosztálya

Egy ország jólétének alapja, hogy van-e egy erős jómódú középosztálya 

Hiányoznak az alapfeltételei egy jóléti Magyarországnak.
Hadházy Ákos olyan gyerekintézményt talált, ahol luxusban fürdenek a kicsik

Hadházy Ákos olyan gyerekintézményt talált, ahol luxusban fürdenek a kicsik 

Az állam kiegyensúlyozó szerepe felborult.
Több ezer szíriai menekült indult haza Törökországból

Több ezer szíriai menekült indult haza Törökországból 

A szírek hazavágynak.
Újabb bicskanyitogató esetre lelt Hadházy Ákos

Újabb bicskanyitogató esetre lelt Hadházy Ákos 

A nagy fideszes trükk.
Megdöbbentő fotók egy gyermekotthonból

Megdöbbentő fotók egy gyermekotthonból 

A képek mindennél beszédesebbek.
Mélypontra ért a magyar belpolitika, avagy büdös-e Menczer Tamás szája?

Mélypontra ért a magyar belpolitika, avagy büdös-e Menczer Tamás szája? 

Még egy lépcsőt lejjebb lépett a magyar belpolitika.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo