2016-ban 17 százalékkal nőtt a dollármilliárdosok vagyona, amivel az elérte a 6000 milliárd dollárt, állítja a UBS bank és a PricewaterhouseCoopers új jelentése.
Fura összeg? Megfoghatatlan. Összehasonlításképpen néhány GDP-számadat 2016-ból: 6000 milliárdnál csak két ország állít elő nagyobb bruttó nemzeti összterméket: Kína (11 232 milliárd dollárnyit) és az USA (18 624 milliárd dollárt). Az EU GDP-je 16 408 milliárd dollár.
Hogyan lehetséges, hogy a gazdagok vagyona csaknem egyötödével bővült egy év leforgása alatt? Úgy, hogy szárnyalt az amerikai tőzsde, és az ingatlanpiac is erős több kulcsfontosságú piacon. Miközben az átlagember minimális kamatkörnyezetben köthette le a pénzét a bankoknál.
A UBS/PwC jelentése szerint 10 százalékkal bővült a milliárdosok száma 2016-ban. Az Oxfam 2016-os jelentésében azt állította, hogy az emberiség leggazdagabb 1 százaléka olyan sok javat birtokol, mint mindenki más – az alsó 99 százalék – együttvéve.
Visszavágástól félnek
Fotó: thetaxhaven/flickr
A UBS és a PwC agytrösztje úgy számolta, hogy 1905 óta nem összpontosult ilyen nagy mértékben ekkora vagyon ilyen kisszámú krőzus kezében, mint most. A UBS és PwC közvéleménykutatást is tartott a milliárdosok körében, s sokuk hangoztatta azt a véleményt, hogy valamiféle visszavágástól tartanak. Vagyis a vagyoni egyenlőtlenség akkora, hogy előbb-utóbb drasztikus változás történhet.
De mégis milyen? A The Guardian brit napilap megjegyezte, hogy amikor utoljára volt ilyen aránytalan a vagyonfelhalmozás, Theodore Roosevelt volt hatalmon az USA-ban, s milyen válaszlépést gondolt ki?
Feldarabolta a monopóliumokat és létrehozta az ezek kialakulásának megismétlődését megakadályozó trösztellenes törvényeket. Az akkori korszellemben „rablóbáróknak” bélyegezték a Carnegie-ket, a Rockefellereket és a Vanderbilteket, az amerikai dinasztiákat, melyek a gyors iparosodásból húztak hasznot. (Aranykornak, vagyis Gilded Age-nek nevezték a 1880-as évektől a századfordulóig tartó korszakát, melyben ezek a családok meggazdagodtak. A kifejezés Mark Twain egyik művéből származik.)
Ezzel köszöntött be a progresszív korszak, ahogy az angolszász gazdaságtörténet nevezi, amikor erősebb lett a hangja és az ereje a hétköznapi emberek életszínvonalát és megélhetését javítani igyekvő aktivistáknak.
A mai milliárdosok 27,7 millió embert foglalkoztatnak, és vagyonuk 98 százaléka (állítólag) valahogy visszajut a társadalom egészébe, a többség hasznára válik.
Mintegy 145 milliárdos csúszott le a listáról, miután vagyonuk százmilliós nagyságrendűre apadt.
Öregednek, örökül hagynak
170 milliárdos csatlakozott a Warren Buffett és Bill Gates által kitalált kezdeményezéshez, hogy vagyonuk felét osszák szét jótékony célra (lásd a keretes anyagot). De a világban 1542 dollármilliádos él-mozog és üzletel. A többség tehát nem viseli olyan szinten a szívén a szegényebbek sorsának jobbítását, hogy vagyona felét eladományozza. Pedig nem kevés milliárdosnál aktuálissá válik az öröklés.
Jóllehet az ifjú szilícium-völgyi generáció is képviselteti magát a szuperadakozók ligájában, a Forbes listáján szereplő dollármilliárdosok jó része 70 év fölötti. Vagyis aktuálissá válik náluk az öröklés, illetve az örökül hagyás. Az említett 6000 milliárd dollárnyi vagyon egyharmada, 2400 milliárd dollár e korosztályhoz tartozik, tehát a következő 15-20 évben átöröklik utódjaikra, vagy szétosztják a rászorulóknak.
