A monetáris tanács tavaly októberben 8,5 százalékról 11,5 százalékra emelte az alapkamatot, majd november 24-én, december 8-án és december 22-én 0,5-0,5 százalékponttal csökkentette. A január 20-i kamatdöntő ülésen újabb 0,5 százalékponttal mérsékelték az alapkamatot, így alakult ki a mostanáig érvényes 9,5 százalékos kamat.
A tanács értékelése szerint a kockázati megítélés és a külső egyensúly javulása tette lehetővé, a reálgazdasági és inflációs folyamatok pedig indokolttá teszik a jegybanki alapkamat mérséklését. A testület kiemelte, hogy további kamatcsökkentésre - az inflációs célkövetés logikájával összhangban - akkor kerülhet sor, ha az adóemelések ellenére az inflációs folyamatok trendje nem veszélyezteti az árstabilitást, és azt a kockázati megítélés is lehetővé teszi.
A monetáris tanács a korábbi hónapok helyzetértékelésével összhangban továbbra is úgy látja, hogy a magyar gazdaság az idén jelentős visszaeséssel szembesül, és az elkövetkező időszakban sem lehet számítani a gazdaság gyors élénkülésére. Az infláció a második negyedévben több tényező együttes hatásának tulajdoníthatóan emelkedett. Egyrészt az elmúlt évek átlagánál gyengébb árfolyam fokozatosan jelenik meg a hazai árakban, másrészt egyedi, változékony árú tételekhez köthető hatások is növelték az árindexet. Ezzel ellentétben a huzamosabb ideig visszafogott belföldi kereslet fékezi az árnövekedést, ami leginkább a piaci szolgáltatások korábbi évek átlagánál kisebb inflációjában érhető tetten - áll a tanács indoklásában. Előretekintve a monetáris tanács úgy látja, hogy a monetáris politika számára meghatározó időhorizonton az infláció a középtávú cél alatt alakulhat, a következő egy évben azonban az adóváltoztatások miatt magas infláció várható, ami a várakozásokon keresztül a felfelé mutató kockázatokat erősíti.
Elemzők: akár további kamatcsökkentés sem kizárt
Bár a várakozásokat meghaladta a csökkentés mértéke, a piacokat nem lepte meg igazán, hiszen ezt a lehetőséget is beárazták - közölte a kamatcsökkentéssel kapcsolatban Nyeste Orsolya, az Erste Bank elemzője. Az elemző szerint a merészebb kamatvágást a kedvezően alakuló külpiaci feltételek, a forint erősödése és az állampapírpiac rendeződése segítette elő. Nyeste Orsolya szerint ugyanakkor a monetáris tanács nem adja fel óvatos monetáris politikáját, legfeljebb az augusztus-szeptemberre várt kamatcsökkentést hozta előre. A szakember nem tartotta kizártnak, hogy év végéig fennmarad a 8,5 százalékos alapkamat, de arra is lát esélyt, hogy valamivel 8 százalék alatti szintre csökkenjen december végére.
Az Equilor szerint mai csökkentés várhatóan pozitívan hat majd az állampapírpiacra, mivel a további csökkentések lehetősége vásárlásra ösztönözheti a külföldieket. A cég állítja, hogy kiemelt fontosságú lesz az is, hogy a Monetáris Tanács döntése egyhangú vagy megosztott szavazás után jött-e létre, ugyanis egy egyhangú szavazás azt sugallná a befektetőknek, hogy ebben az évben nem ez volt az utolsó kamatcsökkentés, azaz ha a jelenlegi feltételek változatlanságából indulunk ki, akkor további kamatcsökkentések következhetnek.
Már a nagyon sikeres euro kötvénykibocsátás - amivel jól le lehetett mérni, hogy újra dinamikusan növekszik a külföldiek étvágya a magyar eszközök iránt - is növelte az esélyét annak, hogy a hosszú kivárás után most az MNB egy lépésben a várakozásoknál is nagyobbat vágjon - közölte Orosz Dániel, az AXA csoport Magyarország stratégiai tanácsadója. A kedvező középtávú inflációs kilátások mellett, ugyanis a forintnak sikerült 7 hónapos csúcsra ugrani, a hazai fizetőeszköz volatilitása is jelentősen lecsillapodott, míg az 5 éves árazott ország kockázati prémium is 10 hónapos mélypontra esett. Ebben a jelenlegi hangulatban a forint kevésbé sérülékenyen reagálhatott és reagált is, illetve most sokkal könnyedébben elviselt még egy ilyen drasztikusabb kamatvágást is - véli a szakember.
„Nincs rá biztosíték, hogy ez a hurráoptimista hangulat akár év végéig vagy az őszig is kitart, így most nyílt lehetőség kihasználni ezt a kedvező trendet. A közel 10 százalékos felértékelődésével egyébként a forint toronymagasan a legjobban teljesítő deviza volt az elmúlt három hónapban az euróval szemben a Bloomberg által számba vett 176 deviza közül" - hangsúlyozta Orosz Dániel. A kamatvágás előtt nem sokkal ugyan gyengült a forint, de a kamatdöntés publikálása után ismét erőre kapott a hazai fizető eszköz, így az azonnali reakciók alapján nem lehetett azt érzékelni, hogy a piac túlzásnak találta volna az 1 százalékpontos kamatvágást. Még 1-2 százalékos gyengülést sem tekinthetnénk azonban kifejezetten negatív reakciónak. Ugyan az elemzők java egy mérsékeltebb fél százalékot várt az elmúlt napokban lehetett látni, hogy a piac óvatosan - ha ugyan nem is 100 bázispontot - de az 50 bázispontnál már kezdett valamivel többet beárazni.
