Az augusztus immár a második hónap volt, hogy tőke érkezett, és nem távozott a hazai befektetési alapokba. A hó végén a Befektetési Vagyonkezelők és Alapkezelők Magyarországi Szövetsége (BAMOSZ) tagjai 411 hazai befektetési alapban 2715 milliárd forintot kezeltek. A leggyorsabban a részvényalapok vagyona nőtt, elsősorban a befektetések jó teljesítményének és nem az ide áramló friss tőkének köszönhetően, a bankok ugyanis még ma is inkább betétekbe csábítják a megtakarítani szándékozókat, és nem az alapokba.

A szárnyalás csábítása

Az amerikai értékpapírpiacon nem volt soha ilyen magas hat hónapos emelkedés, és a fejlődő világ részvénypiaci indexei is szárnyaltak. A mozgást a hazai piac is követte: a tiszta részvényalapok átlagosan több mint 40, a részvénytúlsúlyosak 30 százalék fölötti átlagos hozamot értek el 2009. szeptember végéig, derül ki a BAMOSZ adataiból. A kötvényalapok teljesítménye is impozáns: az év első háromnegyedében átlagosan 10 százalék fölötti hozamot produkáltak, jórészt a nyáron bekövetkezett állampapír-piaci hozamcsökkenésnek köszönhetően. A szárnyalás sokakat késztethet részvényvásárlásra, hiszen az árfolyamok még mindig jelentősen elmaradnak a másfél évvel ezelőtti csúcstól. Szakértők azonban óvatosságra intenek.

- Az elmúlt pár hónapban valóban szárnyaltak a piacok, az előtte való másfél évben viszont nagyon sokat vesztettek az értékükből. Miközben többnyire mindenki arról beszél, hogy mi történt a közelmúltban, egy befektetést nem lehet néhány hónapos, de megkockáztatom, hogy egyéves intervallumban sem értékelni. Pár év távlatában jelenthetjük ki azt, hogy jól vagy rosszul működik egy alap. Meggyőződésem, hogy amikor kockázatosabb befektetési alapokról van szó, legalább három évben kell gondolkodni. Ideális az, amikor a megtakarítás öt-tíz éven keresztül egy nagyon következetes befektetési politikát követ. Ez a szemlélet azonban hiányzik a köztudatból, és nemcsak Magyarországon, de még a több tízéves tőkebefektetési múltra visszatekintő államokban is jobbára a pillanatnyi döntések uralkodnak - hangsúlyozza Bilibók Botond, a Concorde Alapkezelő vezérigazgatója, aki szerint bár oda kell figyelni arra, hogy mi zajlik ma a tőkepiacokon, csak és kizárólag ez alapján hosszú távú befektetési döntéseket nem lehet hozni.

A megalapozott befektetési döntések ugyanis nem az elmúlt és nem az elkövetkező három hónap történései alapján születnek, vallja a szakértő, hanem a hosszú távú mozgások figyelembevételével. A beszállás és kiszállás, azaz az időzítés az egyik legnehezebb kérdés, és csak azoknak ajánlott, akiknek idejük van, és felkészültek. A befektetők többsége nem ilyen, ezért célszerűbb, ha ők megfontoltan, következetesen és hosszú távon vállalnak csak kockázatot.

Részvényrali

A tavasz óta tartó szárnyalás fenntarthatóságát megkérdőjelezi a Money Moon Pénzügyi Tanácsadó szakértői szerint az, hogy idáig elmaradt a korrekció, az átmeneti megtorpanásoktól eltekintve. „Továbbra is kitartunk az erőteljes korrekciót sürgető álláspontunk mellett. A folyamatosan emelkedő árfolyamok sokakat késztethetnek beszállásra, jóllehet a részvénypiacok a jelenlegi szinteken már nem mondhatók olcsónak. Úgy véljük, ez egy likviditásvezérelt rali, és a kockázatvállalás megtorpanásával komoly eszközátcsoportosítások indulhatnak el. Erre jobb mielőbb felkészülni" - olvasható a cég sajtóközleményében, amelyben a befektetőknek mindenképpen azt javasolják, hogy fedezzék részvénykitettségüket. Ennek kedvez a jelenleg még alacsony volatilitás. A pénzügyi tanácsadó úgy véli, a fejlett állampapír-piaci hozamok emelkedése a hatalmas finanszírozási igény tükrében előprogramozott, a nyersanyagpiacok pedig ismét az árfelhajtó spekulatív tőke áldozatává váltak. A dollár már most a leértékelődés jeleit mutatja, olvasható a cég október 1-jén kiadott sajtóközleményében, és egyre több konkrét lépés utal arra, hogy a nagyobb feltörekvő országok szeretnék leváltani az amerikai fizetőeszközt. Az eurónak az európai gazdasági övezet meglepő javuló megítélése kedvez, a régió iránt táplált optimizmus a javuló nemzetközi környezet számlájára írható, de a kockázati tényezők továbbra is jelen vannak, utal a helyzet labilitására a szakértő cég.

A BAMOSZ szerint a részvénybefektetés hosszabb távon magasabb hozammal kecsegtet, mint az alacsonyabb árfolyam-ingadozást mutató befektetések, de ennek „ára" van. Ahogyan 2008 folyamán több példa is mutatta, az árfolyamkockázatok rövid távon akár jelentős veszteségeket is okozhatnak. Ugyanakkor az elmúlt öt-tíz évben a hazai és régiós alapok átlagosan 5-10 százalékos éves hozamot értek el.

Az időtényező

A szeptember végén megrendezett „Gazdaság és befektetés" című konferencián Horváth István, a K&H Alapkezelő befektetési igazgatója arról beszélt, hogy a részvénypiacok sokkal reálisabban árazottak, a recesszió mélypontján túl vagyunk, és megindulhat a kilábalás. Azonban azt is megjegyezte, hogy a kilábalás iránya nem visszafordíthatatlan, és a sebessége is változhat. Ennek fényében az elkövetkezendő 12 hónapban a csökkenő, de nemzetközi viszonylatban még mindig magas kamatok miatt túlsúlyozásra ajánlotta a forintpénzpiaci eszközöket, míg semleges álláspontot képviselt az euró-pénzpiaci eszközöket, valamint a hazai és nemzetközi részvényeket illetően.

- A jelenlegi részvénypiaci emelkedés még akár egy-két negyedévet is tarthat, de a növekvő gazdaságpolitikai kockázatok miatt mi is korrekcióra számítunk. A válság során a hazai pénztárak portfóliójában kimagasló biztonságuk miatt megjelent nemzetközi kötvényeket is alulsúlyoznám, ugyanis felmérések szerint nemzetközi szinten még mindig felülsúlyozottak, miközben mind az esetlegesen gyorsuló növekedés és az ezt követő infláció, mind a világszerte duzzadó államadósság az eszközosztály ellen szól. A kötvénypiac kockázatai miatt a várt kamatcsökkentések ellenére sem javaslunk felülsúlyozást a hazai kötvényeknél - hangsúlyozta Horváth István.

Bilibók Botond máshonnan közelíti meg a kérdést. Törvényszerű, hogy előbb-utóbb lesz korrekció, azt persze csak találgatni lehet, hogy mikor és milyen mélységű, azonban tízéves távlatban soha nem volt olyan, hogy akármilyen hatalmas esés után ne lehetett volna magas, akár tízszázalékos nyereséggel kijönni a jól kezelt részvényalapokból. Ehhez szerinte nem kell más, csak hosszú távú szemlélet és türelem. Ez viszont kevés befektetőnek van.

- A befektetést és a spekulációt meg kell különböztetni. Az előbbi megfontolt és hosszú távra hozott döntéseket feltételez, míg az utóbbi a papírok aktuális mozgására kalkulál. Erre a befektetési alapok és a kialakult pénzügyi közvetítőrendszer kevésbé alkalmasak. Másfél éve ugyanazt tanácsoltam volna a befektetni szándékozóknak, mint ma: a pénz egy részét folyamatosan magyar vagy külföldi részvénybe, egy részét kötvénybe helyezve, 10-15 év távlatában valószínűleg pozitív hozamot fog elérni, magasabbat, mint ha bankbetétbe helyezte volna a pénzét. Ebben nincs semmi misztikus, mindössze annyit kell belátni, hogy a gazdaság fundamentumait az árak tükrözik. Ma a világgazdaság gondokkal küszködik, de hosszú távon nem az a kérdés, hogy újból rossz állapotban lesznek-e a piacok, hanem az, hogy a jelenlegi állapothoz képest a világ fejlődik-e, a vállalatok elérnek-e profitot.

A döntéshez ragaszkodni kell!

Ha elfogadjuk, hogy a pénz- és tőkepiacok ezt a mozgást jól tükrözik, nyugodtan vásárolhatunk befektetési alapot bármikor. Ha alacsony kockázatú kötvényalapot veszünk, kiszámítható, 5-7 százalékos forinthozamra lehet számítani az elkövetkező évekre. A magasabb kockázatú részvénybefektetésekre ilyen pontos előrejelzések nem léteznek, de az biztosan állítható, hogy ilyen időintervallumban a részvénytársaságok is képesek lesznek profitot termelni.

A Concorde Alapkezelő vezérigazgatója szerint nem az a legfontosabb kérdés, hogy mikor száll be valaki egy piacra, hanem az, hogy ha eldöntötte, hogy befektet, vagyis kockázatot vállal, maradjon következetes akár tíz éven keresztül. Ebben az esetben ugyanis nem fordulhatna elő, hogy valaki a legnagyobb pánikhelyzetben, márciusban eladja a részvényportfólióját akár hatalmas veszteségekkel, vagy hogy csupán egy extrém, túlfűtött gazdasági állapot hatására vásárol - drágán. A következetes megtakarítás ismérve, hogy a befektető kitart az egyszer meghozott stratégiai döntése mellett, és ha új szabad megtakarításai lesznek, azokat ismét azon a kockázati piacon fekteti be, amelyet a kezdetekkor választott. És minél hosszabb időtávra tervezi valaki a megtakarítását, annál nagyobb résszel szerepelhetnek abban a kockázatosabb formák.

- Azt nagyon nehéz megjósolni, hogy mikor kell a részvénypiacon kockázatot vállalni, és azt sem lehet előre látni, hogy a mostani emelkedés meddig tart, és milyen mértékű korrekció következik. Ha valaki mindenképpen a mostani helyzetet szeretné kihasználni, számára is a következetességet tanácsolnám: az összeg egy részét költse el most, majd az elkövetkező egy évben minden hónapban vásároljon valamennyi részvényt. Így egyéves időtávlatban lesz olyan papír, amit drágán, lesz, amit olcsón vásárolt, és kialakul egy átlagár. Tíz év múlva pedig kiderül, hogy jól fektette-e be a pénzét. Szerintem biztosan, de nem azért, mert most vásárolt, hanem azért, mert hosszú távon a részvénybefektetésektől magasabb hozamot várunk, mint a kötvényektől vagy a bankbetétektől. A legmeghatározóbb döntés, hogy a megtakarítások hány százalékát szeretné részvénybe fektetni, és csak a második az időzítés. A döntés harmadik eleme, hogy kinek az alapját választja, de erről is csak a jövőben derül ki, jól választott-e.

Pánik utáni állapot

A válság kirobbanása után befagyott az értékpapírpiac. Senki nem mert pozíciókat nyitni, hiszen kiszámíthatatlanná váltak az események. Ez a magyarázata, hogy ma nincs trendi befektetésialap-típus, inkább a teljes bizonytalanság jellemzi a piacot. Miután a részvénypiacok hirtelen megugrottak, elképzelhető, hogy ez lesz az új favorit. A bankbetét és a kockázatosabb megtakarítási formák örök dilemmája is újból napirenden van, de hogy hosszú távon mi éri meg, attól is függ, hogy például hogyan alakul az infláció az elkövetkező tíz évben. Inflációs környezetben a részvények viszonylag jó védelmet jelentenek, hiszen az emelkedő árakhoz a vállalatok tudnak a leggyorsabban alkalmazkodni, míg a kötvények nagyon leértékelődhetnek.

Igaz, ma még a fejlett világ a deflációt próbálja elkerülni, ám a válság negatívumainak ellensúlyozására a gazdaságokba pumpált állami pénzeket egyszer ki kell vonni. Sok elemző szerint ez az elmúlt tizenöt évben tapasztalt legnagyobb inflációs hullámot okozhatja a fejlett államokban néhány év múlva, még a 6-7 százalékos rátát sem tartják elképzelhetetlennek. Ezt a dilemmát egy hosszú távú következetes megtakarításnál érdemes megfontolni még akkor is, ha ma deflációs környezetben születik a döntés.

Megjelent a Piac és Profit magazin legújabb számában.