Bérek cikkek
Betelt a pohár a BBC női munkatársainál
A brit közszolgálati adó, a BBC női munkatársai a férfiakéval egyenlő bért követelnek - visszamenőleg is, miután kiderült, férfi kollégáikat sokkal jobban fizetik.
A magasabb bérek az árakat is felpörgethetik
A nettó fizetések továbbra is emelkedőn vannak, ahogy a reálbérek is, ugyanakkor szembetűnőek az országon belüli egyenlőtlenségek, de más kockázattal is számolni kell.
Mennyi pénzre számíthatunk 2018-ban?
A 2018-ban érvényes minimálbér és garantált bérminimum összegét a kormány és a versenyszféra képviselőinek megállapodása rögzítette. A minimálbér összege 2018. január 1-jétől 138 000 forint, a garantált bérminimum összege 180 500 forint. Az RSM Blog összeállította a legfontosabb tudnivalókat.
Robbantott az ALDI: 300 ezernél is többet lehet keresni
A kereskedelemben jelentkező óriási munkaerőhiány miatt kénytelenek folyamatosan emelni a béreket az üzletláncok is. Az Aldinál a kezdő fizetés nyolc órára vetítve meghaladja a 270 ezer forintot, de a gyakorlott eladók jelentősen több pénzre számíthatnak.
Az újság nem kell, de csomagolóanyag igen
A Nokia kudarca magával rántotta a finn gazdaságot, de itt az új fellendülés. Háttere: növelték a termelékenységet, fékezték a béreket. A módszerek sikeresek voltak, fellendült a kivitel, egyúttal a papíripar átállt: újságpapír helyett csomagolóanyagokat gyártanak, mivel az e-kereskedelem miatt ott megnőtt a kereslet.
A német kamara szerint továbbnőnek a magyar bérek
A Magyarországon működő nemzetközi cégek szerint 2018-ban a magyar bérek további emelkedése várható, mert a képzett munkaerőért folyó versenyben a bérezés továbbra is meghatározó tényező – hangzott el egy szakmai tájékoztatón. A Kienbaum Consultants International tanácsadó cég a Német–Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamarával (DUIHK) közösen készített tanulmányt a 2017–2018. évi bérezésről.
A képzett munkaerő húzza fel a béreket
A KSH legfrissebb közlése szerint augusztusban a bruttó átlagkereset 13,2 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Cseresnyés Péter, az NGM államtitkára szerint az emelkedés annak tudható be, hogy a munkaerőpiacon jelentős igény alakult ki a jól képzett munkaerő iránt, akiket a munkaadóknak meg kell fizetniük.
Egyre többet keresnek a melósok
Folytatódott a fizikai órabérek gyors emelkedése a második negyedévben is, a középvezetők körében ugyanakkor alacsony béremelkedés növelte a fluktuációt. A második negyedév során újabb 2 százalékkal, éves összehasonlításban pedig 17 százalékkal nőtt a fizikai munkát végző szak- és betanított munkások átlagos bruttó órabére.
2019 végéig változatlan maradhat az alapkamat az elemzők szerint
Ugyancsak egyöntetű a véleményük abban, hogy megfelelt a várakozásoknak a jegybanki alapkamat 0,90 százalékon tartása, amelyről kedden döntött a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa.
Lenyomhatja a béreket a nyugdíjasok foglalkoztatása
Sőt, a nyugdíjasok visszahívása a munkaerőpiacra akár elbocsájtásokhoz is vezethet, hiszen a kedvezőbb adózás miatt a nyugdíjas szövetkezeti tag ugyanakkora bruttó bérből többet visz haza, mint egy normál foglalkoztatott.
Fizetések terén Magyarország az utolsó
A vállalati versenyképesség szempontjából az egyik legfontosabb tényező a megfelelő képzettségű és mennyiségű munkavállaló elérése, megtartása és a foglalkoztatás összköltségének alakulása. Már az előbbi feladat is kihívás elé állítja a társaságokat szinte szektorra, végzettségre, képzettségre való tekintet nélkül. A munkaerőpiaci versenyképesség költségoldalát jól jellemzi a minimálbér és az átlagbér összegének alakulása, és a bérekre rakódó közterhek mértéke. A visegrádi országokkal összevetve a hazai vállalatok a foglalkoztatásra rakodó adó- és járulékterhek terén még mindig hátrányos helyzetben vannak, további csökkentésre lenne szükség – emeli ki az RSM elemzése.
Nem csak a harmadik világ munkásainak helyzete kétségbeejtő
Szörnyülködve olvassuk, milyen körülmények között dolgoznak a nemzetközi divatipar munkaerő piramisának alján dolgozó, fejlődő országbeli munkavállalók. Nos, nem kell messzire menni, Magyarországon sem sokkal jobb a helyzet, nekünk is megvannak a "sweatshopjaink".
Nem vesztegethetjük az időt versenyképtelen ajánlattal
A mai munkaerőhiányos helyzetben nem engedhetjük meg magunknak, hogy „a múltban legyünk” a bérekkel, és felesleges köröket fussunk azzal, hogy versenyképtelen juttatásokat ajánlunk a nagy nehezen megtalált és válogatós jelölteknek. Tisztában kell lennünk a szokásos juttatásokkal és egyéb munkát érintő tényezőkkel is.
100 ezer forint van az álmaink és a valóság között
Passzív nyugdíjas évekre készül a magyarok többsége, de elképzeléseink még így sincsenek összhangban a valósággal a Groupama felmérése szerint. A nyugdíjas évek nem biztos, hogy az utazgatásról fognak szólni, a nagy átlag ugyanis 100 ezer forintos tévedésben él.
Béralku: ahol nem a legalacsonyabb ár a cél
A munkaerő felvétel folyamatának egyik legkényesebb pontja a béralku ideje. Főleg a kisebb cégek vezetői tartanak ettől, mivel sok esetben a multik nyújtotta ajánlatokkal kell versenyezniük. A sikeres toborzáshoz látnunk kell, hogy nem a legolcsóbb jelölt a legjobb jelölt, de azt is, hogy van más eszköz is, hogy magunkhoz csábítsunk egy jelöltet, mint a pénz.
Kinek jár a garantált bérminimum?
Garantált bérminimum a jogszabály szerint annak jár, aki középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben dolgozik, és ilyen végzettséggel rendelkezik is. Egyszerűnek hangzik. Valójában viszont számos kérdés felvetődhet, melyeket szakértőnk segít tisztázni.
Béremelés nélkül nem lesz, aki dolgozzon
A humánerőforrás ma a legnagyobb üzleti kockázatot hordozó terület, amely stratégiai fontosságúvá vált. A munkaerőhiány akár 10%-os bevételkiesést okozhat. Kell pénz is a megoldáshoz, de a legtöbbet a vezető tehet.
Végre kiállnak a nők egyenlő béréért
Országos kampányt indít a nők és a férfiak közötti bérkülönbség felszámolásáért a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MSzSz) - jelentette be Kordás László, az érdekvédelmi tömörülés elnöke.
Több és egyenlő bérét küzdenek a szakszervezetek
Országos kampányt indít a nők és férfiak közötti bérkülönbség felszámolására a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MaSzSz) - jelentette be Kordás László elnök. Azt szeretnék, ha az őszi bértárgyalásokon erről is szó lenne.
Új összhang, no meg pénz kell a munkaerőpiacon
2016 a munkaerőhiány éve lesz a magyar gazdaságban, egyre több jel mutat erre. A számos ok és lehetséges kezelési megoldás közül úgy tűnik, a cégek részéről még mindig a bérek emelése lenne a leghatékonyabb megoldás – ha lenne miből.
Március végén megáll a VOLÁN
Hetek óta tartó eredménytelen bértárgyalás után a Volán-szakszervezetek ma bejelentették: március 28-ától 5 napig sztrájkolni fognak - jelentette be Baranyai Zoltán a Közúti Közlekedési Szakszervezet elnöke.
4 százalék körül lehet az átlagos bérnövekedés
Idén a 4 százalékhoz közeli átlagos bérnövekedés - a várhatóan stagnáló infláció mellett - a reálbérek ugyanolyan mértékű emelkedését hozza az MTI-nek pénteken nyilatkozó elemzők szerint.
Így nőhetnek a bérek jövőre
A reálkeresetet szerényen növelő béremelésben tudnak partnerek lenni a minimálbér és a szakmunkás bérminimum esetében jövőre a munkáltatók - számolt be a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKF) zajlott keddi egyeztetésről az MTI-nek Zs. Szőke Zoltán és Dávid Ferenc, a munkáltatói oldal képviselői.
Gyorsabban nő a termelékenység, mint a bér
A bérek és a termelékenység közötti növekvő szakadék azt jelenti, hogy a GDP egyre kisebb része kerül a munkavállalókhoz, miközben egyre nagyobb részét kapja a tőke.
Itt a lista: ezek a legjobban fizetett szakmák
Tavaly 6 százalékkal nőttek a bérek 2013-hoz képest. A legnagyobb növekedés a munkaerőközvetítés és tanácsadás területén volt, de jelentősen emelkedtek a fizetések a vendéglátásban és a kiskereskedelemben is.
Huszonötszörösét keresi a főnök a melós bérének
Huszonötszörös az eltérés a legmagasabb és a legalacsonyabb szintű munkakörök bérei között. A bérek az elmúlt évhez képest 3-4 százalékkal növekedtek, az alacsonyabb besorolások esetében kissé nagyobb, míg a vezetői besorolásoknál kisebb növekedés.
Nem véletlen a budapesti "vízfej"
Hatalmas jövedelmi különbségek láthatóak szakmákon belül is a Budapesten vagy vidéken dolgozók között. Akár orvos, akár fodrász valaki, úgy tűnik, a főváros belső része kínál jobb megélhetést. Nem meglepő, hogy elnéptelenednek a falvak...
A többség jóval az országos átlag alatt keres
A munkavállalók kétharmada az országos bruttó 225 ezer forintos átlagjövedelemnél 18 százalékkal kevesebbet, bruttó 190 ezer forintot keres havonta - derül ki a Workania állásportál által üzemeltetett fizetesek.hu legfrissebb felméréséből.
Többet keresünk, de kinek jut belőle?
Májusban tovább nőttek a bérek. Az alacsony inflációval párosulva azt is megállapíthatjuk, hogy a reálkeresetek is emelkedtek. A részletes adatokat áttekintve azonban azt látjuk, hogy a közszféra miatt alakultak így az adatok. Az állam hízik, a vállalkozásoknál ehhez még hiányoznak a szükséges feltételek.
Óvatosan emelték a béreket a cégek
Lassult februárban a bérnövekedés a versenyszférában, a költségvetési szférában ugyanakkor a januárinál nagyobb mértékben emelkedtek a keresetek a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint.
Még rosszabbul élünk: zuhant a reálkereset
Augusztusban tovább nyílt a rés az árak és keresetek növekedési üteme között: a nyár utolsó hónapjának 6 százalékos inflációs adatával szemben a nettó keresetek 1,1 százalékkal híztak csupán, egy átlagos keresetű magyar állampolgár reálkeresete tehát 4,9 százalékkal csökkent a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) gyorsjelentése szerint.