A Nokia kudarca magával rántotta a finn gazdaságot, de itt az új fellendülés. Háttere: növelték a termelékenységet, fékezték a béreket. A módszerek sikeresek voltak, fellendült a kivitel, egyúttal a papíripar átállt: újságpapír helyett csomagolóanyagokat gyártanak, mivel az e-kereskedelem miatt ott megnőtt a kereslet.

A Magyarországon működő nemzetközi cégek szerint 2018-ban a magyar bérek további emelkedése várható, mert a képzett munkaerőért folyó versenyben a bérezés továbbra is meghatározó tényező – hangzott el egy szakmai tájékoztatón. A Kienbaum Consultants International tanácsadó cég a Német–Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamarával (DUIHK) közösen készített tanulmányt a 2017–2018. évi bérezésről.

A KSH legfrissebb közlése szerint augusztusban a bruttó átlagkereset 13,2 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Cseresnyés Péter, az NGM államtitkára szerint az emelkedés annak tudható be, hogy a munkaerőpiacon jelentős igény alakult ki a jól képzett munkaerő iránt, akiket a munkaadóknak meg kell fizetniük.

Folytatódott a fizikai órabérek gyors emelkedése a második negyedévben is, a középvezetők körében ugyanakkor alacsony béremelkedés növelte a fluktuációt. A második negyedév során újabb 2 százalékkal, éves összehasonlításban pedig 17 százalékkal nőtt a fizikai munkát végző szak- és betanított munkások átlagos bruttó órabére.

Ugyancsak egyöntetű a véleményük abban, hogy megfelelt a várakozásoknak a jegybanki alapkamat 0,90 százalékon tartása, amelyről kedden döntött a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa.

Sőt, a nyugdíjasok visszahívása a munkaerőpiacra akár elbocsájtásokhoz is vezethet, hiszen a kedvezőbb adózás miatt a nyugdíjas szövetkezeti tag ugyanakkora bruttó bérből többet visz haza, mint egy normál foglalkoztatott.

A vállalati versenyképesség szempontjából az egyik legfontosabb tényező a megfelelő képzettségű és mennyiségű munkavállaló elérése, megtartása és a foglalkoztatás összköltségének alakulása. Már az előbbi feladat is kihívás elé állítja a társaságokat szinte szektorra, végzettségre, képzettségre való tekintet nélkül. A munkaerőpiaci versenyképesség költségoldalát jól jellemzi a minimálbér és az átlagbér összegének alakulása, és a bérekre rakódó közterhek mértéke. A visegrádi országokkal összevetve a hazai vállalatok a foglalkoztatásra rakodó adó- és járulékterhek terén még mindig hátrányos helyzetben vannak, további csökkentésre lenne szükség – emeli ki az RSM elemzése.

Szörnyülködve olvassuk, milyen körülmények között dolgoznak a nemzetközi divatipar munkaerő piramisának alján dolgozó, fejlődő országbeli munkavállalók. Nos, nem kell messzire menni, Magyarországon sem sokkal jobb a helyzet, nekünk is megvannak a "sweatshopjaink".

A mai munkaerőhiányos helyzetben nem engedhetjük meg magunknak, hogy „a múltban legyünk” a bérekkel, és felesleges köröket fussunk azzal, hogy versenyképtelen juttatásokat ajánlunk a nagy nehezen megtalált és válogatós jelölteknek. Tisztában kell lennünk a szokásos juttatásokkal és egyéb munkát érintő tényezőkkel is.

Passzív nyugdíjas évekre készül a magyarok többsége, de elképzeléseink még így sincsenek összhangban a valósággal a Groupama felmérése szerint. A nyugdíjas évek nem biztos, hogy az utazgatásról fognak szólni, a nagy átlag ugyanis 100 ezer forintos tévedésben él.

A munkaerő felvétel folyamatának egyik legkényesebb pontja a béralku ideje. Főleg a kisebb cégek vezetői tartanak ettől, mivel sok esetben a multik nyújtotta ajánlatokkal kell versenyezniük. A sikeres toborzáshoz látnunk kell, hogy nem a legolcsóbb jelölt a legjobb jelölt, de azt is, hogy van más eszköz is, hogy magunkhoz csábítsunk egy jelöltet, mint a pénz.

Garantált bérminimum a jogszabály szerint annak jár, aki középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben dolgozik, és ilyen végzettséggel rendelkezik is. Egyszerűnek hangzik. Valójában viszont számos kérdés felvetődhet, melyeket szakértőnk segít tisztázni.

A humánerőforrás ma a legnagyobb üzleti kockázatot hordozó terület, amely stratégiai fontosságúvá vált. A munkaerőhiány akár 10%-os bevételkiesést okozhat. Kell pénz is a megoldáshoz, de a legtöbbet a vezető tehet.

Országos kampányt indít a nők és a férfiak közötti bérkülönbség felszámolásáért a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MSzSz) - jelentette be Kordás László, az érdekvédelmi tömörülés elnöke.

Országos kampányt indít a nők és férfiak közötti bérkülönbség felszámolására a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MaSzSz) - jelentette be Kordás László elnök. Azt szeretnék, ha az őszi bértárgyalásokon erről is szó lenne.

2016 a munkaerőhiány éve lesz a magyar gazdaságban, egyre több jel mutat erre. A számos ok és lehetséges kezelési megoldás közül úgy tűnik, a cégek részéről még mindig a bérek emelése lenne a leghatékonyabb megoldás – ha lenne miből.

Hetek óta tartó eredménytelen bértárgyalás után a Volán-szakszervezetek ma bejelentették: március 28-ától 5 napig sztrájkolni fognak - jelentette be Baranyai Zoltán a Közúti Közlekedési Szakszervezet elnöke.

Idén a 4 százalékhoz közeli átlagos bérnövekedés - a várhatóan stagnáló infláció mellett - a reálbérek ugyanolyan mértékű emelkedését hozza az MTI-nek pénteken nyilatkozó elemzők szerint.

A reálkeresetet szerényen növelő béremelésben tudnak partnerek lenni a minimálbér és a szakmunkás bérminimum esetében jövőre a munkáltatók - számolt be a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKF) zajlott keddi egyeztetésről az MTI-nek Zs. Szőke Zoltán és Dávid Ferenc, a munkáltatói oldal képviselői.

A bérek és a termelékenység közötti növekvő szakadék azt jelenti, hogy a GDP egyre kisebb része kerül a munkavállalókhoz, miközben egyre nagyobb részét kapja a tőke.

Tavaly 6 százalékkal nőttek a bérek 2013-hoz képest. A legnagyobb növekedés a munkaerőközvetítés és tanácsadás területén volt, de jelentősen emelkedtek a fizetések a vendéglátásban és a kiskereskedelemben is.

Huszonötszörös az eltérés a legmagasabb és a legalacsonyabb szintű munkakörök bérei között. A bérek az elmúlt évhez képest 3-4 százalékkal növekedtek, az alacsonyabb besorolások esetében kissé nagyobb, míg a vezetői besorolásoknál kisebb növekedés.

Hatalmas jövedelmi különbségek láthatóak szakmákon belül is a Budapesten vagy vidéken dolgozók között. Akár orvos, akár fodrász valaki, úgy tűnik, a főváros belső része kínál jobb megélhetést. Nem meglepő, hogy elnéptelenednek a falvak...

A munkavállalók kétharmada az országos bruttó 225 ezer forintos átlagjövedelemnél 18 százalékkal kevesebbet, bruttó 190 ezer forintot keres havonta - derül ki a Workania állásportál által üzemeltetett fizetesek.hu legfrissebb felméréséből.

Májusban tovább nőttek a bérek. Az alacsony inflációval párosulva azt is megállapíthatjuk, hogy a reálkeresetek is emelkedtek. A részletes adatokat áttekintve azonban azt látjuk, hogy a közszféra miatt alakultak így az adatok. Az állam hízik, a vállalkozásoknál ehhez még hiányoznak a szükséges feltételek.

Lassult februárban a bérnövekedés a versenyszférában, a költségvetési szférában ugyanakkor a januárinál nagyobb mértékben emelkedtek a keresetek a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint.

Augusztusban tovább nyílt a rés az árak és keresetek növekedési üteme között: a nyár utolsó hónapjának 6 százalékos inflációs adatával szemben a nettó keresetek 1,1 százalékkal híztak csupán, egy átlagos keresetű magyar állampolgár reálkeresete tehát 4,9 százalékkal csökkent a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) gyorsjelentése szerint.