2016 a munkaerőhiány éve lesz a magyar gazdaságban, egyre több jel mutat erre. A számos ok és lehetséges kezelési megoldás közül úgy tűnik, a cégek részéről még mindig a bérek emelése lenne a leghatékonyabb megoldás – ha lenne miből.

Hetek óta tartó eredménytelen bértárgyalás után a Volán-szakszervezetek ma bejelentették: március 28-ától 5 napig sztrájkolni fognak - jelentette be Baranyai Zoltán a Közúti Közlekedési Szakszervezet elnöke.

Idén a 4 százalékhoz közeli átlagos bérnövekedés - a várhatóan stagnáló infláció mellett - a reálbérek ugyanolyan mértékű emelkedését hozza az MTI-nek pénteken nyilatkozó elemzők szerint.

A reálkeresetet szerényen növelő béremelésben tudnak partnerek lenni a minimálbér és a szakmunkás bérminimum esetében jövőre a munkáltatók - számolt be a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKF) zajlott keddi egyeztetésről az MTI-nek Zs. Szőke Zoltán és Dávid Ferenc, a munkáltatói oldal képviselői.

A bérek és a termelékenység közötti növekvő szakadék azt jelenti, hogy a GDP egyre kisebb része kerül a munkavállalókhoz, miközben egyre nagyobb részét kapja a tőke.

Tavaly 6 százalékkal nőttek a bérek 2013-hoz képest. A legnagyobb növekedés a munkaerőközvetítés és tanácsadás területén volt, de jelentősen emelkedtek a fizetések a vendéglátásban és a kiskereskedelemben is.

Huszonötszörös az eltérés a legmagasabb és a legalacsonyabb szintű munkakörök bérei között. A bérek az elmúlt évhez képest 3-4 százalékkal növekedtek, az alacsonyabb besorolások esetében kissé nagyobb, míg a vezetői besorolásoknál kisebb növekedés.

Hatalmas jövedelmi különbségek láthatóak szakmákon belül is a Budapesten vagy vidéken dolgozók között. Akár orvos, akár fodrász valaki, úgy tűnik, a főváros belső része kínál jobb megélhetést. Nem meglepő, hogy elnéptelenednek a falvak...

A munkavállalók kétharmada az országos bruttó 225 ezer forintos átlagjövedelemnél 18 százalékkal kevesebbet, bruttó 190 ezer forintot keres havonta - derül ki a Workania állásportál által üzemeltetett fizetesek.hu legfrissebb felméréséből.

Májusban tovább nőttek a bérek. Az alacsony inflációval párosulva azt is megállapíthatjuk, hogy a reálkeresetek is emelkedtek. A részletes adatokat áttekintve azonban azt látjuk, hogy a közszféra miatt alakultak így az adatok. Az állam hízik, a vállalkozásoknál ehhez még hiányoznak a szükséges feltételek.

Lassult februárban a bérnövekedés a versenyszférában, a költségvetési szférában ugyanakkor a januárinál nagyobb mértékben emelkedtek a keresetek a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint.

Augusztusban tovább nyílt a rés az árak és keresetek növekedési üteme között: a nyár utolsó hónapjának 6 százalékos inflációs adatával szemben a nettó keresetek 1,1 százalékkal híztak csupán, egy átlagos keresetű magyar állampolgár reálkeresete tehát 4,9 százalékkal csökkent a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) gyorsjelentése szerint.