Szinte minden munkaadó – a válaszadók 94 százaléka – tisztában van az infláció jelentette kihívással, vagyis azzal, hogy a munkavállalók a bőrükön érzik az árak emelkedését. 71 százalékuk szerint a dolgozók reáljövedelme jelentősen csökken, és lényegében ugyanennyien (70 százalék) vélik úgy, hogy az alacsonyabb jövedelműeket jobban sújtja az infláció.
100-ból 94 vezető arról számolt be, hogy az infláció hatásainak ellensúlyozása érdekében az idei év első négy hónapjában már emeltek bért. A megkérdezett vezetők csaknem kétharmada (64 százalék) szerint ugyanakkor az eddig biztosított béremelés csak részben ellensúlyozza az élelmiszerárak drágulását, míg 32 százalék szerint nem beszélhetünk jelentős kompenzációról. A válaszadók túlnyomó többsége (93 százalék) érzi úgy, hogy további bérfejlesztésre lenne szükség.
A kérdéshez a nagyvállalatok és a kis- és közepes vállalkozások vezetői is hasonlóan viszonyulnak. Ugyanakkor a válaszadók 35 százaléka úgy látja, bármennyire is szükséges lenne, idén nem tudja fejleszteni a béreket. 11 százalékuk csak az év végén tud adni, míg a vezetők 15 százaléknak van konkrét béremelési terve a következő 1-3 hónapra. Ők további 5-10 százalékos bérfejlesztést terveznek.
Jelentős eltérések mutatkoznak ugyanakkor a béremelés mértékét illetően. Az év eddigi részében bért emelő társaságok csaknem kétharmada (66 százalék) 5-10 százalék közötti mértékben növelte a fizetéseket, míg a vállalkozások 18 százaléka 11 és 15 százalék között emelt. A cégek 8 százaléknál öt százalék alatti bérfejlesztés történt, és ugyanennyi szervezetnél meghaladta a 15 százalékot.
Mi a helyzet a juttatásokkal?
Az Edenred kutatása során rákérdeztek arra is, hogy a munkaadók körében mennyire elterjedtek a béren kívüli juttatások. Háromnegyedük él a lehetőséggel – az 500 főnél több embert foglalkoztató cégek 92 százalék, a kkv-k csaknem 70 százaléka kínál valamilyen béren kívüli juttatást. A cégek kétharmada (66 százalék) minden dolgozójára gondol e téren is.
A felmérés alapján látszik az is, hogy a vállalkozások jellemzően nem a cafetéria emelésével igyekeztek kompenzálni a növekvő infláció hatásait. Dacára annak, hogy ezekkel a megoldásokkal kedvezőbb adózási feltételek mellett növelhető a dolgozók jövedelme, valamint annak felhasználása rugalmasabb is annak köszönhetően, hogy a SZÉP kártya idén februártól nemcsak szállásra és szabadidős tevékenységre, valamint melegkonyhás szolgáltatásokra használható fel, hanem élelmiszervásárlására is. Az idén biztosított béren kívüli juttatások mértéke a legtöbb cégnél – a megkérdezettek 67 százaléknál – megegyezik a tavalyival.
Míg a cégek túlnyomó többsége emelte a fizetéseket, alig több mint negyedük növelte a juttatások összegét, és csupán 3 százalék az, aki idén vezette be a cafetériát. Ugyanakkor ebben a kérdésben paradigmaváltás körvonalazódik: a cégek 39 százaléka már mérlegeli, hogy béren kívüli juttatás formájában segítse munkavállalói helyzetét. Ez pedig arra enged következtetni, hogy egyre többen ismerik fel: ilyen módon kedvezőbb költségek mellett tudják támogatni dolgozóikat. A béren kívüli juttatások ideális megoldást jelenthetnek azon cégek számára is, amelyek tervezik, de még nem döntöttek béremelésről. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy a kkv-k 70 százaléka már eddig is élt a béren kívüli juttatások lehetőségével
