A játékipar felvirágzásainak ciklusa mindig az új konzolgenerációk piacra kerülését követi. Minden fellendülés nagyobb erejű, mint az azt megelőző, ami azzal magyarázható, hogy az interaktív játékok iránt érdeklődő korosztály átlagéletkora is növekszik.


Amerikában a Sony a hálózati szolgáltatásához 175 ezer felhasználót jegyzett be a 2002. augusztusi bevezetés óta, a Microsoft pedig az év utolsó negyedében az Xbox Live megjelenését követően 150 ezer előfizetőt regisztrált egy hét alatt. Idén mindkét, havidíj mellett igénybe vehető szolgáltatást bevezetik Európában is. Korlátokat csak a nagy sávszélességű kapcsolat lassú terjedése szabhat, ugyanis nem valószínű, hogy a játék kedvéért sokan cserélik majd le hagyományos vonalukat. Azonban a Sony és a Microsoft is tervezi, hogy később többféle szórakoztató médiatartalmat, például filmet és zenét is terjeszt a hálózatra kapcsolt konzolokon keresztül.

A kutatók szerint a mobiltelefonos játékok piaca 2006-ban eléri a 3,5 milliárd dolláros nagyságrendet. A mai mobiltelefonok többsége rendelkezik egy-két egyszerű beépített játékkal, a fejlettebb készülékeknek pedig színes képernyőjük van, és szoftvereket is letölthetünk rájuk. Úgy tűnik, a felhasználók az így telepíthető szolgáltatások közül a játékokért hajlandók a leginkább pénzt kiadni. Európában egy játék letöltésének ára 2,50–8 euró, a később megjelenő többfelhasználós játékok ennél többe kerülnek majd. A mobil technológia gyors térhódítása miatt könnyen meglehet, hogy a mobiltelefonok lesznek a világ legelterjedtebb interaktív játékeszközei.

Jövőre a Nokia N-Gage néven bevezeti a kifejezetten játékra kifejlesztett készülékét. A The Economist az N-Gage-ben a Nintendo hordozható konzoljának, a Game Boy Advance-nak a vetélytársát látja.