A piaci alapú lakáshitelek átlagos kamata jelenleg 6,5 százalék körül mozog, ami kifejezetten kedvező, különösen az inflációhoz viszonyítva. A pénzintézetek közötti erős verseny következtében a hitelfelvevők ma sok esetben kedvezőbb feltételekhez jutnak, mint maga az állam – ez egy ritka, de jelenleg fennálló piaci anomália. Mindez jól jelzi a hitelpiac aktivizálódását, amit a lakosság is kezd egyre inkább felismerni. A hazai lakosság hitelhez való hozzáállása továbbra is konzervatív: GDP-arányos adósságszintünk az EU egyik legalacsonyabbja.
Fotó: Depositphotos
A hitelek zöme a legmagasabb jövedelmi szegmenshez köthető, a legjobban kereső 20 százalék veszi fel az új lakáshitelek kétharmadát. A lakáspiacot továbbra is az alacsony kínálat jellemzi, évente az ingatlanállomány mindössze 0,2 százaléka újul meg. Az új építésű lakások hiánya miatt a hitelek döntő többsége használt ingatlanokra irányul. A vásárlók elsősorban nem a méret, hanem az ingatlan minősége terén kötnek kompromisszumot – az utóbbi időben romló energetikai besorolások is ezt jelzik – derült ki a K&H pénzügyi influenszereknek tartott sajtóeseményén.
Még olcsóbban is lehet
A támogatott hitelkonstrukciók egyre nagyobb szerepet kapnak: a Babaváró, a CSOK Plusz és a zöld lakáshitel nemcsak népszerűek, hanem valódi pénzügyi előnyt is nyújtanak. Egy példán keresztül bemutatva: ha egy ügyfél 26 millió forintos hiteligényt kizárólag piaci alapú lakáshitelből fedez, a havi törlesztőrészlet közel 194 ezer forint lehet, míg ugyanekkora összeg támogatott elemekből (Babaváró és CSOK Plusz) összeállítva akár 134 ezer forintra is csökkenhet. Ez jelentős megtakarítás, ráadásul a támogatott konstrukciók fenti kombinációjának átlagos kamatszintje így 1,7 százalék körüli, szemben a piaci 6,5 százalékkal.
