A magyar kis- és középvállalkozások a nemzetgazdaság központi szereplői a bevételek megtermelésében, a közteherviselésben, a munkahelyteremtésben és a fogyasztásban egyaránt. Az Európai Unióban még inkább így van: a vállalatok 99 százalékát képviselő 23 millió kkv a gazdasági növekedés, az innováció, a foglalkoztatás és a társadalmi integráció egyik fő meghajtója. Magyarországon a kkv-szektorban foglalkoztatottak száma az európai átlagnál magasabb, az általuk létrehozott hozzáadott érték viszont alacsonyabb.
Bizonytalan környezet
Magyarországon a fiatalok 96 százaléka nem mer vállalkozásba fogni, felmérések szerint a 15 és 34 év közöttiek 2,3 milliós korosztályából mindössze 87,7 ezer vállalkozik. Ez sokkolóan alacsony arány. Figyelembe véve, hogy a kis- és középvállalkozások sikere jelenti a gazdasági növekedés motorját, ez az alacsony vállalkozói hajlandóság komoly problémákkal fenyeget. A gazdasági válság, a bizonytalan hazai környezet következményeként az állampolgárok által önerőből megteremtett forrásoknak egyre fontosabb szerep jutna az egyéni életszínvonal fenntartásában és akár a mindennapi szükségletek kielégítésében is. A vállalkozói lét mint életperspektíva degradálódása azonban nemcsak az egyéni boldogulást, de a gazdasági növekedést is veszélyezteti. A mai fiatalok vállalkozó kedvének javítása nélkül a nemzeti jövedelmet megtermelő utánpótlás nem látszik biztosítottnak - állítja Takács Krisztián, a Fiatal Vállalkozók Országos Szövetségének (Fivosz) uniós nagykövete.
A legnagyobb hátráltató tényező Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára szerint a bizonytalan jogi környezet. Mint mondja, a „hol fék, hol gáz" politika miatt a vállalkozói lét nem jelent stabil egzisztenciát, amit a fiatalok nemigen engedhetnek meg maguknak.
- Az idősebbeknek a vesztenivalója is kevesebb, de egy kisgyerekes vagy családalapítás előtt álló ember kétszer is meggondolja, hogy esetlegesen meglévő tőkéjét egy bizonytalan vállalkozásban kockáztatja-e. Ha pedig hitel felvételére van szükség az induláshoz, a kockázat még nagyobb, így még kevesebben vállalják - mondja a VOSZ főtitkára.
Ha az egyetemet végzett elméleti szakemberek vagy a középiskola után munkalehetőség után kutató fiatalok úgy érzik, vállalkozóként minden energiájukat adminisztratív, adó- és munkajogi, szabályozási, munkaerő-piaci és egyéb, nem szakmai ügyek - például a betarthatatlan szabályok ellenőrzésétől való folyamatos rettegés - fogják lekötni, nem meglepő, hogy igyekeznek elkerülni a vállalkozás intézményét.
A kurázsi is hiányzik
A kis- és középvállalatok versenyélénkítő és a foglalkoztatottságot növelő szerepüket csak akkor tölthetik be, ha tevékenységüket minél nagyobb arányban hatja át a kockázatvállaló, innovatív, vállalkozói gondolkodás és magatartás - írja a KSH egy korábbi tanulmánya. A magyarok viszont hagyományosan az alkalmazotti státust részesítik előnyben az önfoglalkoztatással szemben.
A preferenciákat sok külső tényező is befolyásolja. A fejlett országokban például több jól fizetett alkalmazotti állást kínálnak, magasabb a foglalkoztatottság, így kevésbé gyakori a munkahelykínálat hiánya által motivált vállalkozásindítás. Nem jelentéktelen tényező az sem, hogy a szociális ellátás milyen fokon biztosított a vállalkozói kör számára. A hazai felmérésben viszont a vállalkozóvá válást ösztönző tényezők között az első helyen áll, hogy nem tudnak alkalmazottként elhelyezkedni, a második pedig a több jövedelem lehetősége. A nagyobb önállóság vonzereje kisebb súlyt kapott, viszont sokan említették a színlelt vállalkozás munkáltatói kényszerét is. A visszatartó tényezőkről készített értékelés a tőkehiány után a második helyre a nyugodtabb alkalmazotti élet vonzerejét helyezte. Sokan említették az ismerethiányt és a kudarctól való félelmet is.
A szabályozási környezet és a tőkehiány tehát csak az egyik - bár kétségtelenül fontos - eleme a gátló tényezőknek. A fiatal vállalkozók többsége azonban gyakran a lehetőségeivel sincs tisztában, igaz, nem is kutat aktívan bevonható források vagy befektetők után. Vagyis hiányzik a vállalkozói mentalitás egyik kiemelten fontos összetevője is. A vállalkozói kedv növekedésében fontos szerep kellene, hogy jusson az öngondoskodás gondolata megértésének és elfogadásának is. Az egyén számára a tanulás, a szakmai fejlődés, a tapasztalatszerzés, a kreatív kibontakozás, sőt, a jövedelem növelésének lehetőségei is nagyságrendekkel jobbak vállalkozóként, mint alkalmazottként, ráadásul az alkalmazotti lét biztonsága a válság kezdete óta egyre inkább megkérdőjeleződik.
A V faktor
A sikeres családi vállalkozások vezetői elsősorban nem a bevételek miatt tartanak ki saját cégük mellett akár egy életen át, hanem mert motiválja őket a vállalkozói lét, azaz a saját maguk által meghatározott célok elérésébe fektetett kemény munka, az aktív részvétel minden, a vállalkozással kapcsolatos ügyben, vagyis a „V faktor" - derül ki a Family Business Network (FBN) nemzetközi szervezetének felméréséből. Ez fontos tényező a válságban Boross Dávid, a Felelős Családi Vállalkozásokért Magyarországon Egyesület (FBN-H) kommunikációs vezetője szerint.
- Ezek a családfők, cégvezetők - mivel hisznek a vállalkozásuk sikerességében, és az elégedettséggel tölti el őket - hosszabb távon terveznek. Jól látszik, hogy családi vállalatok jellemzően kevesebb munkahelyet szüntettek meg, rugalmasságuknak köszönhetően az átlag felett teljesítenek a gazdaságban. A családi vállalkozások vezetői a válságban személyes és családi tartalék-erőforrásaikat is vállalkozásuk túlélése érdekében hasznosítják - mondja Boross Dávid.
Magyarországon egy családi vállalkozás számára nehézségeket okozhat a generációváltás folyamatának lebonyolítása, hiszen kevés az ehhez kapcsolódó tapasztalat. Élő probléma a fiatalok külföldre települése is, ami sok esetben a családi vállalkozások folytonosságát is ellehetetleníti. A hazai GDP mintegy 40 százalékát adó családi vállalatok körében aktuális az utódlás kérdésének megoldása, mivel a tulajdonos-cégvezetők átlagéletkora közelít a 60 évhez - derül ki a Policy Agenda reprezentatív kutatásából. A családi cégek mindössze egytizedénél merült fel a cég egészének értékesítése a vezető visszavonulásakor.
