A trend néhány éve egyértelmű: 2010 óta másfélszeresére nőtt a külföldön munkavállalást vagy kivándorlást tervezők aránya – derül ki a TÁRKI Társadalomkutatási Intézet 2012. márciusi kutatásából. Az országot elhagyó magyar állampolgárok számáról csak bizonytalan adatok vannak. A Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalának a Népszabadságban közölt adatai szerint tavaly fél év alatt 140 ezer ember jelentette be, hogy három hónapnál hosszabb ideig külföldön tartózkodik, míg egy évvel korábban egész évben csupán 137 ezren. Miután a rendszerváltás óta nem kötelező bejelenteni az országból való távozást, és a kilépőknek sem fűződik ehhez érdekük, a kivándorlási statisztika meglehetősen bizonytalan – a távozók számát feltehetően jóval alulbecsülő – adatokat közöl. (A legfontosabb célországokról és az itthon veszélyeztetetté váló ágazatokról itt olvashat.)

Ahogy nő az iskolai végzettség szintje, úgy emelkedik a kivándorlási hajlandóság is. Éppen ezért fennáll az agyelszívás kockázata is a GfK Nemzetközi Elkötelezettség 2011 kutatásának szakértői szerint, ami főként a recesszióból éppen kilábalni igyekvő országokat érintené a legsúlyosabban. Például a fellendülés egyik motorjaként kezelt K+F-szektorban dolgozók harmada menne külföldre. A kivándorlás csökkenti a munkaerő-kínálatot az anyaországban, ami – minden egyéb tényező figyelmen kívül hagyásával – a maradók bérének növekedésével kellene, hogy járjon. Ez akár pozitív hatású is lehetne, de a szakmák nagyobb részénél nem ez a helyzet: hosszabb távon inkább a munkaerő iránti kereslet csökkenéséhez vezet, például az itt gyártató multik az emelkedő bérszínvonal hatására máshová telepítenék a kapacitásaikat.

Kép:PP/BartosGyula

A távozók legnépszerűbb célpontjai Ausztria, Németország és Anglia. Egy friss adat szerint az EU-hoz nagyjából velünk együtt csatlakozott tizenkét ország közül a magyar állampolgárok egyedüliként kértek az első negyedévben több nagy-britanniai társadalombiztosítási számot, mint egy évvel korábban. Akik végleg el akarnak menni, a felsoroltak mellett sokszor az Amerikai Egyesült Államokat és Kanadát is számításba veszik. Az elvándorlás miatt legveszélyeztetettebb ágazatok közé tartozik az egészségügy és a vendéglátás, de egyre gyakrabban emlegetik a szoftveripart is, mint az agyelszívás nagy hazai vesztesét. A költözés oka legtöbbször anyagi természetű, de gyakran megjelenik motivációként a szakmai fejlődés lehetősége is. Mivel azonban a váltások többségében nem ez a döntő szempont, számos szakember akár alacsonyabb státusú munkával is megelégszik az ország elhagyása érdekében. A szakemberek „menekülése” káros szociálpszichológiai folyamatokat generál a társadalomban: a maradókban tovább erősíti a kilátástalanság, a süllyedő hajó érzését, aktivitásukra, vállalkozói hajlandóságukra is hatással lehet az „itt úgysem lehet csinálni semmit” gondolkodásmód.

Segítenek jönni, menni

Már nem csak halkan, suttogva beszélünk az elvándorlásról, hisz tömegekről van szó. Rájuk üzletet is lehet alapozni. Egyre többen segítik is többé-kevésbé intézményesült módon a külföldi indulást. Számos cég – köztük a legnagyobb fejvadász irodák és kifejezetten a határokon átívelő, országok szerint szakosodott vállalkozások – keres a kivándorlást tervezőknek megfelelő munkahelyet, és a külföldi fejvadászok is látják a magyar munkavállalókban rejlő lehetőséget. Az interneten van önszerveződő közösség, a Határátkelő blog, ahol kivándoroltak osztják meg tapasztalataikat az ügyintézésről, a helyről, ahova mentek, vagy bármi másról. Jelenleg több mint tizenkétezer lájkolóval a Facebookon és harmincnégy olyan országgal, ahol „országfelelőssel” rendelkeznek, finoman szólva is népszerűek. A blog mottója szerint „az ország átlépte a határt, ezért mi is átlépjük”.

A külföldi élet kipróbálását olyan programok is segítik, mint az európai önkéntes szolgálat, amelyre bárki jelentkezhet 18 és 30 éves kora között. A program fizeti az utazást, szállást, étkezést és napi 50–150 euró zsebpénzt. Bár számos egzotikus úti cél is választható, a tavalyi legnépszerűbb célpont Németország volt, ami azt mutatja, a fiatalok szívesen ismerkednek azokkal az országokkal, amelyek akár hosszú távon is szóba jöhetnek munkahelyként. A másik irányban is van aktivitás, a Gyerehaza.org önkéntesei az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetséggel együtt a társadalmi párbeszéd elindításán és hasznos információk átadásán kívül konkrét tanácsadással is szeretnék támogatni a Magyarországon dolgozni kívánó, de jelenleg külföldön élő magyar fiatalokat. A budaörsi önkormányzattal közösen júniusban bejelentett mintaprogramban a tervek szerint kedvezményes lakhatást és vállalkozásindítási segítséget szeretnének nyújtani a hazatérő fiataloknak.