A nyugati országrészből mennének leginkább külföldre a fiatalok

Az állásban lévő 19-29 évesek 35 százaléka tervez külföldi munkavállalást, utoljára két éve volt ilyen magas a külföldre vágyók aránya. A nyugati országrészben élők közül pedig a fiatalok több mint fele számol ezzel a lehetőséggel, és itt érzik a legtöbben úgy, hogy könnyen találnának új állást – derült ki a K&H fiatalok jóléti indexéből. A diákok mintegy 46 százaléka próbálna szerencsét külföldön. 10-ből mindössze 4 dolgozó fiatal érzi magát megbecsültnek a munkahelyén, és bár arányuk nőtt, még mindig hasonlóan kevesen, a dolgozó fiatalok 36 százaléka lát előrelépési lehetőséget a jelenlegi helyükön.

2017. július 24.

Piac&Profit

Sok fiatal számol azzal, hogy a jövőben külföldön próbál meg munkát vállalni. A már dolgozó 19-29 éveseknek országos átlagban a 35 százaléka próbálna külföldön állást találni, ez az arány utoljára két évvel ezelőtt, 2015 első negyedévében volt ennél magasabb (36 százalék).

Nagyok a különbségek

Az országon belül azonban a különbségek jelentősek: a keleti országrészben élő fiataloknak csak a 21 százaléka, a budapestieknek pedig a 33 százaléka tervezi ezt, míg a nyugati országrészben már a fiatalok több mint fele, 59 százalékuk tartja ezt megfontolandónak - derül ki a K&H fiatalok jóléti indexéből.

Ennek ellenére az állásban lévő fiatalok közel fele - 49 százaléka - azt mondta, olyan munkája van, amely tényleg érdekli és szereti is csinálni. A munkájukat szerető fiatalok aránya évek óta 50 százalék közelében van. Ugyanakkor ennél jóval kevesebben, 38 százalék érzi magát megbecsültnek a munkahelyén. Hasonlóan kevesen, mindössze 36 százalék lát fejlődési és előrelépési lehetőséget maga előtt. Ez az arány azonban így is jelentős javulás az előző negyedévben mért 26 százalékhoz képest. A felmérés szerint a férfiak sokkal jobbnak látják a helyzetüket: több mint kétszer annyi férfi lát előrelépési lehetőséget, mint nő (48 százalék vs. 22 százalék).

Nemcsak a kivándorlás, de a belső migráció is jelentős

Magyarország lakossága nyolc év alatt 2%-kal (215 ezer fővel) csökkent a KSH adatai szerint. (Amennyiben hozzávesszük az olyan külföldön élőket vagy dolgozókat, akik még hivatalosan itthon vannak bejelentve, akkor a valós csökkenés 500 ezer körül lehet. Ez nem egyformán érinti a hazai településeket.) Emellett jelentős számú olyan belső elvándorló is van, aki nem jelenik meg a kimutatásokban, mivel állandó lakcímét megőrizte - olvasható a GKI Gazdaságkutató Zrt. közleményében.

Könnyen jöhet az új állás

A diákok (nappali tagozatos felsőoktatásban tanuló hallgatók) könnyebben vágnának bele egy külföldi kalandba: 46 százalékuk tervezi a külföldi munkavállalást, azonban a külföldön való tanulást már lényegesen kevesebben, mindössze 25 százalék fontolgatja. 62 százalékuk úgy érzi, hogy azt tanulja, ami érdekli, és szívesen foglalkozik vele.

A fiatalok 23 százaléka szerint könnyen találnának új állást, főleg a nyugati országrészben bizakodóak, és innen is mennének a legtöbben külföldre dolgozni. A diákok még pozitívabbak: 44 százalékuk szerint könnyedén megy majd az állásvadászat, mindössze 29 százalékuk tart attól, hogy nehéz lesz a munkába állás.

Véleményvezér