A prognózisok szerint 2050-re a populáció 9 milliárdra nő, így a következő évtizedekben drámaian megemelkedik az élelmiszerszükséglet, miközben egyre nagyobb hangsúlyt kap a csökkenő erőforrások hatékony felhasználása. „Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) Az élelmezés és mezőgazdaság helyzete 2016 jelentése azt az ajánlást fogalmazza meg, hogy az állattartásban az üvegházhatású gázok kibocsátása akár 41 %-kal is mérsékelhető a hatékonyság javításával. A nagy kérdés, hogy a kereslet dinamikus növekedésének tudatában, és a fenntarthatóságot is szem előtt tartva hol és hogyan lehet megtermelni az emberi fogyasztáshoz szükséges állatállományt” - vetette fel a problémát Tresó István, a K&H Agrárüzletág fejlesztési főosztály vezetője az Agrár Klub legutóbbi rendezvényén.
Kétszer annyi húst eszünk
Az elmúlt 40-45 évben az egy főre jutó, átlagosan 20 kg körüli húsfogyasztás gyakorlatilag megduplázódott. Ez a folyamat - főként a fejlődő országokban - tovább gyorsul: 2050-re a fejlődő országokban 44 kg/fő, a fejlett országokban 94 kg/fő éves húsfogyasztással kalkulálnak a szakemberek, miközben a tejtermékek fogyasztása 78, illetve 216 kg/főre emelkedik (44, illetve 202 kilogrammról).
Ennek az ugrásszerűen emelkedő állati fehérje igénynek a kielégítésére számos megoldás kínálkozik az alacsonyabb takarmány és víz felhasználású rovarok széleskörű fogyasztásától a műhúson át az algák és hínárok felhasználásáig, habár utóbbi lehetőségek szélesebb körű elterjedéséig még számos kérdés tisztázandó. Az állati termékek előállításának globális trendje alapján a sertés- és a baromfihús növekvő előállítása mellett az akvakultúra indul drasztikus fejlődésnek, így a hal élelmezési jelentősége, amely a fejlődő világ fehérjeigényének mintegy 40%-át fedezi, számottevően meg fog ugrani. (És ezért komoly árat fogunk fizetni.)
Emellett az állattenyésztésben meredeken megnő a teljes mértékben irányítás alá vont állattenyésztés jelentősége, mivel így érhető el leginkább a környezeti terhelés jelentős csökkentése, a takarmányterületek csökkenése, illetve a kisebb trágyaterhelés. A termelés, feldolgozás és szállítás hatékonyságát is növelni kell, mert jelenleg a teljes megtermelt élelmiszer fele a szemétben végzi minden évben.