„Most már szakmai körökben megszűnt a klímaszkepticizmus a világban, (politikai körökben még nem, sőt a frissen megválasztott amerikai elnök még erősíti is ezt a vonalat) ezért mindig megdöbbenek, ha fel-felbukkan Magyarországon is. Sokan még mindig megkérdőjelezik ezt a tényt. Pedig egyre szomorúbb adataink vannak arról, hogy nem csak hogy létezik ez a jelenség, de nem csak cuki jegesmedvékről van szó, hanem nagyon is húsba vágó problémáról” – mondta Ürge-Vorsatz Diana a Nobel-díjas IPCC kutatócsoportjának tagja, a CEU éghajlati és energiapolitikai kutatócsoportjának vezetője a Piac & Profit által rendezett hetedik Fenntarthatósági Csúcson.
Holott az adatok egyértelműek: soha korábban nem volt ekkora növekedés a globális átlaghőmérsékletben ilyen rövid idő alatt. Az idei február 1,35 fokkal volt az 1980-as átlag felett, a melegedés, a kiugrás mértéke óriási. Voltak olyan területek, ahol 11,5 fokkal volt melegebb mint a havi átlag, Magyarországon hat fokkal volt a hosszú távú átlag feletti hőmérséklet. Magyarországon ráadásul gyorsabban is melegszik a klíma a globális átlagnál: már 1980-hoz képest is 1,5 fokot emelkedett az átlaghőmérséklet, ami ráadásul együtt járt a csapadék mennyiségének hét százalékos csökkenésével.
A melegedés eloszlása nagyon egyenlőtlen, éppen a tavasz és a nyár melegszik a legjobban. Ez jól látható a hőhullámos napok számának emelkedésében. Ezek a hőhullámok okozzák már most is a világon a legtöbb halálesetet, különösen a városokban. Az egyre gyakoribb hőhullámok idején pedig előbb-utóbb itthon is elérjük azt a szintet, hogy lehetetlen lesz külszíni fizikai munkát végezni.
„Az igazán durva hatásokat még viszonylag keveset tapasztaltuk itthon, de a világ más részei kevésbé szerencsések. A klímaváltozás okozta szélsőséges időjárási jelenségek miatti károk túlnyomó része a fejlődő világot sújtja, ahogy az éghajlatváltozás okozta emberéletben elszenvedett veszteség 95 százaléka is. Ennek következtében az egész politikai elit, és a teljes társadalom jobban aggódik a probléma miatt. Nem is csoda, hiszen például a Fidzsi-szigetét sújtó februári ciklon a sziget éves GDP-nek 10 százalékát vitte el.”
„Ezek a hatások az elkövetkező évtizedekben fokozódni fognak, ez pedig komoly változásokat fog hozni a társadalom szemléletében. Nagyon kevesen merték volna megjósolni a Párizsi Klímaegyezmény létrejöttét, pedig már a nagyhatalmak vezetői is belátják ennek a problémának a súlyosságát. Ezért is nagyon fontos, hogy a politika előrement és 1,5 fokban határozta meg a klímacélt. Az az ijesztő, hogy ahány jelentése volt az IPCC-nek annál több adattal rendelkezünk arról, hogy milyen nagy különbség van az 1,5 és a 2 Celsius fokos emelkedés között” – mondta Ürge-Vorsatz Diána.
Számos olyan kritikus pont van, amely éppen 1,5 és 2 Celsius fokos emelkedés közben „billen át”, azaz olyan visszafordíthatatlan változások történnek, amelyeket később már nem lehet visszacsinálni. Ilyen a korallszirtek pusztulása, vagy a grönlandi jégsapkák elolvadása, amely önmagában 7 méterrel emelné meg a tengerszintet. A mediterrán régióban 1,5 fokos emelkedésnél hét százalékkal csökkenne a csapadékmennyiség, míg 2 Celsius foknál 18 százalékkal. Két fokos emelkedésnél tehát ezek a területeken lényegében lehetetlenné válhat az emberi élet.
„A különbség tehát a menekültek számában is megmutatkozhat, holott nehéz meghatározni, hogy kit űz el az otthonából a klímaváltozás. (De a szakértők egyetértenek abban, hogy a mostani menekülthullám mögött is fellelhető okként a klímaváltozás.) Tény azonban, hogy ez a szám emelkedni fog. Ugyanakkor milliószámra lesznek emberek, akik nem képesek elmenekülni: őket csapdába ejti majd a klímaváltozás. Minél hamarabb cselekednünk kell tehát mert kifutunk az időből: minél később kezdünk fékezni, annál fájdalmasabb lesz az ütközés.
