A kerekasztal-beszélgetés kiinduló pontja az volt, miként tud és tud-e egy cég úgy működni, hogy a profitérdekeknek is megfeleljen, és egyúttal harmóniában legyen a környezetével, a természettel, s oly módon átalakítani a gondolkodásmódját, hogy figyelembe veszi mások érdekeit is.
Figyeljünk egymásra, jobb lesz a világunk
A beszélgetést vezető Demcsák Mária, a Piac & Profit alapító főszerkesztője már bevezetőjében hangsúlyozta: ha figyelünk egymásra, jobb lesz a világunk. Gazsi Zoltán, az Eisberg Hungary ügyvezető igazgatója a főkérdésre reflektálva leszögezte: egy cég életében fontos a profit, és azért is szükség van rá, hogy jó ügyeket tudjunk támogatni. Emellett a vezető felelősségének fontosságát hangsúlyozta, nem utolsósorban a tekintetben, hogy a cég technikai irányításán túl a közösségi ügyekkel is foglalkozzék.
Ruzsa Ágota, a SOL Intézet vezetője szerint az a főkérdés, hogy egy cég milyen áron jut profithoz, és azt mire fordítja. Kiemelte a profit létrehozásában közreműködőkkel és az érintettekkel való együttműködés fontosságát is, s azt, hogy ők is a profit kedvezményezettjei közé tartozzanak. Hangsúlyozta: az a hivatkozás, hogy mit is tehetnénk a jelen viszonyok között, a felelősség elhárítása, hiszen – mint fogalmazott – a „magyar realitás nem tőlünk független”, s „a vállalkozói világban nem engedhetjük meg azt a luxust, hogy elszenvedjük a valóságot”. A nyereség erőforrás, hogy tovább tudjunk lépni, hogy holnap is működni tudjunk, mondta az intézetvezető.
A profit nem ördögtől való
A Magyar Ökoszociális Fórum elnöke, Győri-Nagy Sándor úgy vélekedett, hogy a profit – nyereség, és az „minden jó munka” gyümölcse. Ám előfordul, hogy vállalatrendszerek óriási profitra tesznek szert iszonyatos károkat okozva, amelyeket lehetetlenség jóvátenni. Tehát bizonyos profitokra nincs szükség, de az embert megilleti a munkája nyeresége. Rendszerkonform módon működni, az a jó működés – mondta a fórum elnöke.
A részletes program és a folyamatosan frissülő beszámoló a konferenciáról itt olvasható.
Tőzsdei cég esetében, ha nincs profit, nincs növekedés. A tőzsdén jegyzett tárasaságok esetében tehát a profit alapkövetelmény, ha nincs, a befektetők kivonják a pénzüket az adott cégből, mint ahogyan arra az elmúlt időszakból több példa is említhető – mondta Beke Zsuzsanna, a Richter Gedeon Nyrt. kommunikációs igazgatója. Az már más kérdés, hogy hogyan, milyen áron ér el profitot egy vállalkozás. Az igazgató szerint szerencsére ma már ezen túlvagyunk, része lett az üzleti kultúrának: öt éve még nem, de ma már rákérdeznek arra, hogyan vélekedik egy cég fenntarthatóságról, üzleti etikáról. Az sem mellékes, mi történik a profittal. A kommunikációs igazgató saját cége példáját említette, amely profitja 95 százalékát visszaforgatja Magyarországon, és ebből 5500 embert foglalkoztat, kutatás-fejlesztésre költ.
Dakó Andrea, a MagNet Magyar Közösségi Bank partnerkapcsolati igazgatója szerint is a vállalkozást a profit működteti, a kérdés az, hogyan jön, hová megy, és milyen hozzáadott értéket képvisel. Ő is kiemelte az érintetti kör felelősségét, személyes hatását. Hangsúlyozta a fogyasztók érintettségét és azt, hogy nem csak a vállalati oldalon van döntés: a fogyasztó is dönt a vásárlásával, s ha nem azonosul egy termékkel, szolgáltatással, nem veszi meg azt. Fontosnak tartotta azt, hogy egy cég képes legyen lemondani olyan profitról, amelynek megszerzése az alapértékeivel ütközik
Szemléletformálás
Balázs Tibor, a Seed Kisvállalkozás-fejlesztési Alapítvány ügyvezető igazgatója, Climate-KIC partner arra hívta fel a figyelmet, hogy nem csak a profitot lehet a fenntarthatóság szolgálatába állítani. Léteznek olyan típusú innovációk, amelyek például a klímavédelmet szolgálják, s bármely cég dönthet arról, hogy milyen módon növekszik. A szemléletváltáshoz motiváció is kell, ez lehet a közösség ereje, amely a másik gyakorlatának megtapasztalásában is megnyilvánulhat.
Ámon Ada, az Energiaklub igazgatója és Tóth Annamária, a Sämling Solution Consulting képviseletében ugyancsak a szemléletformálás fontosságára hívták fel a figyelmet, bemutatva a két szervezet vállalatok számára ajánlott energiahatékonysági és környezeti fenntarthatósági programját, amely a munkavállalók személyes felelősségének tudatosítására is alapoz.
Együttműködés egyenlő módon
Móra Veronika, a Magyar Adományozói Fórum elnöke, az Ökotárs Alapítvány igazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy sok cég adakozik, de kevesen figyelnek arra, hogy adományuk hatékonyan hasznosuljon. Még a legnagyobbak esetében is sokszor ad hoc módon döntenek, nincs összefüggés a cégstratégia és az adományozás között. Arra is rávilágított, hogy az adományozásban vannak divatirányzatok, ami ugyancsak a hatékonyság ellen hat.
Ruzsa Ágota arra hívta fel a figyelmet, hogy ma sokszor csak látszólagos partnerségek jönnek létre, ezek a kapcsolatok gyakran erőfölényből alakulnak ki, és ez kiszolgáltatottságot hoz létre. Úgy vélte, a folyamatos adományozás fönntartja a kiszolgáltatott állapotot. Beke Zsuzsa szerint a társadalmi programok párbeszéden alapulnak, de kevés olyan civil szervezet van, amely nem pusztán adományszerzésre, hanem együttműködésre törekszik. Dakó Andrea a „divatkövetés” ellenszereként megemlítette, hogy például bankja nem témaköröket, hanem projektet támogat, megmutatja az ügyfeleknek, hogy a konkrét projektben mi történt a pénzükkel.
