A pénzügyi deficit hatását világszinten tapasztaljuk. A bankszámla kivonatokhoz hasonlóan a bevételeket és a kiadásokat követi nyomon évről évre a Global Footprint Network (GFN), és ez alapján számítja ki az Ökológiai Túllövés Napját. A természeti erőforrásokra nehezedő nyomás jellegét tekintve a pénzügyi túlköltekezéshez hasonlít. „A keletkező ökológiai deficit miatt a természeti tőkét kezdjük el fogyasztani, és CO2-ot halmozunk fel a légkörben." - mondja Nagy Gréta, a Dandelion Kft. ügyvezetője.

Az Ökológiai Túllövés Napja segíti érzékletessé tenni a szakadékot azon természeti tőke mennyiség között, amelyet a természet megújuló módon rendelkezésre tud bocsátani, és aközött, amelyet az emberi igények támasztanak. Hasonlóan a bankszámla kivonatokhoz, amelyek a bevételeket és a kiadásokat követik nyomon, a GFN számításokkal határozza meg az emberiség természeti erőforrásokkal szembeni igényét (például élelmiszerek, nyersanyagok előállítása, CO₂ elnyelése), és viszonyítja ezt a természet azon kapacitásához, amely képes megújuló módon előállítani ezen erőforrásokat, és elnyelni a hulladékunkat. E számítások azt mutatják, hogy jelenleg körülbelül nyolc hónap alatt az emberiség elfogyasztja azon természeti erőforrás-mennyiséget, amelyet a bolygó fenntartható módon képes lenne előállítani az idei év egészében.

Az év hátralévő részében már csak úgy tudjuk fenntartani ezt a keletkező ökológiai deficitet, hogy magát a természeti tőkét kezdjük fogyasztani, és felhalmozzuk a CO₂-ot a légkörben. (Tavaly a túllövés napja több mint egy hónappal később, szeptember 27-én volt.)

„Világszerte számos ország, különösen egyes dél-európai államok mostanában fájdalmasan megtapasztalhatják, hogy milyen is, ha több pénzt költenek, mint amennyi a jövedelmük" - mondta dr. Mathis Wackernagel, a GFN elnöke. „A természeti erőforrásokra nehezedő nyomás jellegét tekintve hasonló a pénzügyi túlköltekezéshez, és szintén erodáló hatású lehet. Ahogy a természeti erőforrások deficitje növekszik, úgy az erőforrások árai is egyre magasabbra szöknek, és ennek költségei az egyes nemzetekre nézve elviselhetetlen mértékűvé válnak."

Az ökológiai értelemben vett túlköltekezésünk egy ördögi körré változott, amelyben egyre több és több tőkerészletet hívunk le, egyidejűleg a fogyasztásunk vagy a „költekezésünk" egyre növekszik. Mindennek a társadalmi és gazdasági költségei igen magasak lehetnek.

„A növekvő fosszilis energiahordozó áraktól a nyomorgató nemzeti adósságokig mindez részben a növekvő természeti tőke áraknak köszönhető, és a gazdaságunk most szembesül a lehetőségeinket meghaladó túlköltekezés éveinek realitásaival," mondta Dr. Wackernagel. „Ha fenn akarjuk tartani a stabil gazdaságot és a jó életminőséget, akkor nem engedhetjük meg, hogy tovább szélesedjen a szakadék aközött, hogy a természet mennyi erőforrást képes nyújtani, és aközött, hogy mennyit követel jelenlegi infrastruktúránk, gazdaságunk, életstílusunk."

Az emberiség történetének nagy részében olyan ütemben használta fel a természeti erőforrásokat - annak érdekében, hogy utakat és városokat építsen, élelmiszert termeljen, termékeket állítson elő, és CO₂-t bocsátott ki -, amely ütem a természeti erőforrások megújulási képességén belül volt. De valamikor az 1980-as években átléptük a kritikus vonalat. Az emberiség szükségletei túlnőttek azon a határon, amelyet a természet fenntartható módon képes előállítani, és ezáltal az ökológiai túllövés állapotába kerültünk.

Az ökológiai túllövést három tényező befolyásolja: a fogyasztás mértéke, az emberiség létszáma és az erőforrásokat szolgáltató természet állapota, azaz a biokapacitás. A GFN adatai azt mutatják, hogy mind a népesség mind pedig a fogyasztás mértéke folyamatosan növekszik. Ugyan a modern technológia segített megnövelni a terményhozamokat az utóbbi években, de még ez sem képes lépést tartani az emberiség létszámával és fogyasztásának növekvő ütemével. Az emberiség tehát több erőforrást fogyaszt, mint amit a Föld biztosítani képes. Ez az állapot hosszútávon nem lehet fenntartható, hiszen egyszer kifogyunk az erőforrásokból, hacsak nem változtatjuk meg, hogyan, hányan, milyen félét használunk belőlük.

Ha az ENSZ által meghatározott, mérsékelt becsléseket vesszük alapul a növekedési ütemek jövőbeni meghatározásához, akkor a GFN adati szerint 2050 előtt már két Föld bolygónyi kapacitására lenne szükségünk az igényeink kielégítéséhez. Ezen a növekedési és fogyasztási pályán maradva gyorsan el fog tűnni a tér a szabad manőverezéshez, és bolygónk lakói nagy részének jólléte egyre inkább veszélybe kerül.