Klímahazugságok gyanújával perelhetik a nagyvállalatokat

2015. december 13. vasárnap - 10:01 / klímablog
  •    

Még nem emeltek vádat, de ha megtörténik, az alighanem precedensértékű lehet: ezután tőzsdei cég nem mismásolhatja el, hogy tisztázza negyedéves vagy éves jelentéseiben azt, hogy tevékenysége milyen veszélyeket jelent a klímaváltozás szempontjából. Lehetséges, hogy a dohányipar 90-es évekbeli, dollármilliárdos kártérítéseket eredményező jogi hercehurcájához hasonló perek zúdulhatnak a fosszilis szektor szereplőire. Dohányfüst után jöhet az erőműfüst-botrány.

A vizsgálatot az az Eric T. Schneiderman indította, aki nemrég keresetet nyújtott be Obama Clean Air Act nevű klímaprogramjának védelmében (mivel az amerikai kormány gyárkémények füstölését megregulázó rendeleteit több tagállam is megtámadta peres úton – őket pedig mások támadták).

New York-ban érvényben van a nagy kibocsátókat érintő emissziókereskedelmi rendszer, Schneiderman ezt kívánja életben tartani keresetével. A főügyész egyúttal idézéseket adott ki az Exxon Mobil képviselőinek, és részletes pénzügyi adatokat, e-maileket és más dokumentumokat kéretett be. A megválaszolandó kérdés az, hogy a vállalat vajon hazudott-e részvényeseinek a klímaváltozás üzletvitelére gyakorolt hatásáról. A vizsgálat közel egy évtizednyi periódust ölel fel, értesült a The New York Times. Az Exxon Mobil visszautasította a vádakat (amik hivatalosan még nem azok, hiszen vádemelés még nem történt).

Az Exxon Mobil olajfinomítója Baton Rouge-ban.
(fotó: wikipedia)

Amerika legnagyobb kőszén-bányaipari cége, a Peabody Energy szintén vizsgálat alatt van – immár két éve! (Azt azonban nem jelentették be a sajtónak, tényére csak az Exxon Mobil ügye kapcsán derült fény, nevük elhallgatását kérő informátoroktól.)

Ha ez bármilyen jelzés a jövőre nézve, az Exxon Mobil is hosszú kutakodásra számíthat. A dolog pikantériája, hogy az Exxon-körüli vizsgálódás már egy éve folyik. A vizsgálatnak az adott újabb löketet, hogy februárban kiderült Wei-Hock Soonról, a Smithsonian intézet kutatójáról, hogy pénzt kapott az Exxontól és más olajcégektől. Soon olyan tanulmányokat tett közzé, melyek cáfolták a klímaváltozás-tudomány általánosan elfogadott alaptételeit.

A főügyészhez közel álló források úgy tartják, a vizsgálatot könnyen kiterjeszthetik más olajcégekre. Elemzők szerint nem elképzelhetetlen, hogy a dohányipari vállalatokból dollármilliárdokat kiszedő botrányhoz hasonló perek sorozata kezdődhet meg. A vádalap ugyanaz lenne: a közvéleményt félrevezették az egészségre gyakorolt veszélyekről. Ott a dohányfüst volt, itt a fosszilis energiahordozók elégetéséből keletkező füst a vita tárgya.

“Az Exxon Mobil története annyiban más, hogy a cég szerteágazó kutatási anyagokat publikált az elmúlt évtizedek során, amely nagyjából egyezett a fősodorbéli klimatológia megállapításaival,” írta a The New York Times. “Ezért bármilyen potenciális bűncselekmény attól függhet, hogy a cég vezetőiről miként bizonyítható be, hogy klímaváltozást tagadó kampányokat irányítottak.”

Az úgynevezett Martin törvény, mely New York államban van érvényben, széles jogkörrel ruházza fel a New York-i főügyészt a pénzügyi bűncselekmények vizsgálatában és üldözésében. A The New York Times megjegyezte, hogy az olajcégeket eddig javarészt magánszemélyek perelték be (főleg környezeti károkért), ezúttal azonban állami tisztségviselő kezdeményezhet vádemelést.

Olajkitermelés a prérin
(fotó: freeimages.com)

“Pénzügyi elemzésben járta aktivista csoportok évek óta figyelmeztettek rá, hogy az fosszilis cégek részvényei valószínűleg túl vannak értékelve”, írta a napilap, mert a klímapolitika előbb-utóbb érvényesíteni fogja azt a kívánalmat, hogy a fosszilis energiahordozók nagy része a föld alatt maradjon, elejét véve ezzel elégetésüknek, ami emissziócsökkentéshez vezethet.

A cég alelnöke szerint az Exxon Mobil tisztában volt a klímaváltozás implikációival és azokat beépítette stratégiájába, miközben klímaváltozást tagadó csoportokat pénzelt, hogy kedvezőbb vélekedéseket terjesszen a fosszilis szektor szükségességéről és hasznosságáról a közvéleményben.

Érdekes, hogy ez a bizonyos alelnök, Ken Cohen pont azt hangsúlyozta, hogy az előző évtized közepén hagytak fel a klímaszkeptikusok finanszírozásával (addig azért pénzelték őket, mert “egyetértettünk velük abban a politikai célban, hogy az Egyesült Államok maradjon ki a kiotói jegyzőkönyvből”, mondta a napilapnak.) A The New York Times szerint pedig pont az elmúlt évtized közepétől induló időszakot érinti a vizsgálat, már ami a részvényeseknek küldött negyedéves jelentéseket és sajtóközleményeket illeti. (De a ’70-es évekre visszamenő klíma-szakanyagaikat is átolvassák Schneiderman emberei). Vajon kiderül-e, hogy 2005 még mindig tömködték a klímaszkeptikusok zsebeit?

Az Exxon Mobil a legnagyobb olajkitermelő vállalat Amerikában. A cég támogatja az emisszió megadóztatásának koncepcióját és mivel jelentős érdekeltségei vannak a földgázkitermelésben -melynek elégetése kevesebb emisszióval jár, mint a széntüzeléses erőművekkel való áramtermelés-, a leendő emissziócsökkentési törvény haszonélvezőjévé is válhat, amennyiben a vállalati szektor és a magánfogyasztók is átállnak a szénről földgázra.

A közelmúltban közölték
  • Egy nemrég kiadott jelentésben az Exxon Mobil valószínűtlennek tartotta, hogy az emissziószabályozás olyan szigorú lenne, hogy minden fosszilis erőforrást, amire az Exxon ráteheti a kezét, a föld alatt kellene hagyni az új regulációk miatt.
  • 2014-ben az Exxon Mobil felhívta a részvényesek figyelmét arra, hogy a világ kormányainál erősödnek az erőfeszítések, hogy mérsékeljék az üvegházgáz-kibocsátást. “Ezek a követelmények megdrágíthatják termékeinket, meghosszabbíthatják a megvalósítási időtávokat és csökkenthetik az igényt a szénhidrogénekre, ahogy az alacsonyabb szénhidrogén-forrásokra való átállást is elősegíthetik, például a földgázra”.