A magyarországi lakáspiac 2022-ben kezdődő visszaesése a vármegyeszékhelyeket érintette a legsúlyosabban. Tavaly éves szinten 31-34 százalékkal kevesebb lakást adtak el a kisebb településeken és Budapesten, mint 2021-ben, a vármegyeszékhelyeken viszont 42 százalékkal esett vissza az értékesítés a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) nemrég közölt adatai szerint.
A kereslet visszaesésével az áremelkedés is mérséklődött, míg 2022-ben kiugró mértékben, 22 százalékkal nőttek a hazai lakásárak az előző évhez képest, 2023-ban már jóval infláció alatt, kevesebb mint 6 százalékkal. (Éven belül, negyedévről negyedévre mérséklődött az áremelkedés, az utolsó negyedévben már árcsökkenést mutattak az adatok.)
Debrecen visszaelőzte Győrt
Több vidéki nagyvárosban is megtorpant a lakásárak növekedése az év végére. Kivéve Debrecent, ahol a folyamatos áremelkedés hatására az árak ismét meghaladják a korábbi legdrágább vidéki városét, Győrét. 2022 második negyedévétől, bő egy évig a nyugat-magyarországi megyeszékhelyen mérték a legmagasabb átlagos négyzetméterárat. Ez előtt szintén Debrecen volt az éllovas, megelőzve Székesfehérvárt és Győrt - derül ki az adatokat elemző Ingatlannet.hu összegzéséből.
2023 első negyedévében még mintegy 30 ezer forinttal magasabb volt az átlagos négyzetméterár Győrben (669 ezer forint), mint Debrecenben. Ezt követően negyedévről negyedévre feljebb kúsztak az árak a cívisvárosban, a második félévben pedig beelőzték a győrieket: a harmadik negyedévben 36 ezer forinttal, a negyedik negyedévben már 76 ezer forinttal nagyobb átlagárat mért itt a KSH, mint Győrben.
