Borsónyi jégdarabokkal, özönvízszerű esővel érkezett meg kedden a viharzóna Magyarországra. Hajdu Márton, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szóvivője szerint a vihar leginkább a fővárost, illetve Pest- és Komárom-Esztergom megyéket érintette, országszerte 230 alkalommal riasztották a hatóságokat, a károk mértéke több tízmillió forintra tehető. A júniusi hőséget csak egyetlen éjszakára csökkentő vihar nem újdonság, az elmúlt években hozzászokhattunk, hogy a klímaváltozás miatt egyre gyakoribbak a nyári, nagy mennyiségű csapadékkal járó zivatarok. Legutóbb május 22-én és május 25-én esett nagyobb zuhé, akkor egy nap alatt egy teljes hónapi csapadéknak megfelelő eső zúdult le az Országos Meteorológiai Intézet adatai szerint.
A legnagyobb károkat az ilyen időjárási szélsőségek elsősorban a mezőgazdaságban okozzák: a szélsőséges hazai időjárás következtében évről-évre nehéz helyzetbe kerül a növénytermesztők egy része. Egyik évben az aszály miatt a kukorica-, máskor a jég miatt a gyümölcstermesztők. Ilyenkor aztán általában kiderül, hogy az érintettek közül sokan végzetes károkat szenvednek. Ugyanis, ma Magyarországon a mezőgazdasági területeknek körülbelül 40 százaléka biztosított és a gazdák kevesebb, mint fele köt biztosítást. Egy nemrégiben befejeződött reprezentatív felmérés ennek okait járta körbe, illetve azt vizsgálta, mi a gazdák véleménye a jelenlegi agrárbiztosítási piacról.
Az eredmények meglepőek és elgondolkodtatóak egyben: bár a növénytermesztők 57 százaléka tart valamilyen növénykár bekövetkezésétől, 51 százalékuk mégsem tesz semmit a kárveszély csökkentése érdekében. Ennek oka pedig azon túl, hogy általában a biztosítási díjak nagyságát magasnak találják az, hogy nem rendelkeznek elegendő információval sem a biztosítások megkötéséhez szükséges tennivalókról, sem a lehetőségeikről. Mivel az ágazat a kelleténél jobban függ az időjárástól, így időről időre sok cég találja magát nehéz helyzetben. Gondoljunk csak a 2012-es aszály miatt elpusztult állatokra, a hirtelen megemelkedett takarmány- és vetőmagárakra. Ráadásul a közvetlen felvevőpiacnak számító élelmiszer-ipari vállalkozások bedőlési rátája – a termelőkkel szemben – magas, és beszállítóiknak gyakran késve fizetnek, ha egyáltalán fizetnek. A mezőgazdasági cégeknél óriási problémát jelent a szállítói hitelezés: a Bisnode céginformációs szolgáltató adatai szerint a beszállítók átlagosan 59 napot várhatnak számláik ellenértékére. „Éves szinten, országosan összesen 100 milliárd forint körüli kárt okoz a szélsőséges időjárás a mezőgazdaság számára. Emellett az elmúlt években tapasztalható enyhe telek kedveztek a betegségek, a rágcsálók és az egyéb kártevők elszaporodásának, ez pedig helyenként komolyabb károkat okozott a gabonatáblákban” – mondta a Piac&Profitnak Kókai Gábor, a Generali Biztosító mezőgazdasági biztosítási csoportvezetője.
„Nem új keletű dolog, hogy működik egy kárenyhítési alap Magyarországon és emellett lehetőség van piaci alapú biztosítást kötni a termesztett növényekre, valójában ez a lehetőség már évtizedek óta fennáll. Azonban az új keletű 2012 óta, hogy a kettőt egy rendszerbe foglalták, hiszen ezért jött létre az állami kárenyhítési rendszer, melynek szabályozását törvénybe is iktatták” – emelte ki kérdésünkre Surmann Árpád, agrárbiztosítási szakértő, az Agrisk.hu növénybiztosítási portál tulajdonosa.
Ennek lényege, hogy két pillért hoztak létre, az első a kárenyhítési alap, melybe a gazdák által kötelezően fizetendő, szántóföld utáni 1000 Ft/ha, zöldség és gyümölcsös utáni 3000 Ft/ha a felét teszi ki a 8 Mrd Ft felhasználható keretösszegnek, másik felét pedig az állam pótolja ki. Az más kérdés, hogy ez mire elég az éves szinten bekövetkező károk mértékéhez képest, ami pedig kódolja a rendszer hatékonyságát és igazságosságát, így sok esetben nehezen lehet megfelelni a térítési feltételeknek. Éppen ezért van jelentősége a második pillérnek, ami egy öngondoskodáson alapuló növénybiztosítás, ahol az éves díjnak egy jelentős részét az állam átvállalja, melynek maximális mértéke 65%. Tehát a két pillér közti lényeges különbség abban áll, hogy míg a kárenyhítési alapból az állam károkat fizet a fent említett okok miatt nem túl jó térítési színvonalon, addig egy önkéntes alapon kötött növénybiztosítással nagyon jó szolgáltatási szintet lehet elérni, ami a kár legnagyobb részét valóban megtéríti. Persze önrészek itt is léteznek, de egy káreseményt követően a gazda minden bizonnyal megtapasztalja a két pillér közötti, szolgáltatásbeli különbséget. Ami még inkább a biztosításkötés felé tereli a rendszert, az az, hogy aki nem rendelkezik valamilyen növénybiztosítással, az a kárenyhítési alapból járó kártérítésnek is csak a felét kaphatja meg.
Állatok esetében is mód van vagyonbiztosítás keretén belül biztosítani az állományt, ami gyakorlatilag elemi károk következtében bekövetkezett elhullásra térít vagy a kevésbé népszerű betegségre, járványokra fedezetet nyújtó biztosítások is a kínálatban vannak, azonban ezeknek a konstrukcióknak az árazása, az állattenyésztés jövedelmezősége miatt és a bekövetkezés esélyét figyelembe véve nincs túl nagy keletje.
….és mégsem élnek vele
Az úgynevezett biztosítási penetráció az agrárszektorban Magyarországon még alacsonynak tekinthető: az általános agrárbiztosítói vélemények szerint a jelenlegi lefedettség 45 százalék körüli, így tehát a mostani duplája a teljes agrárbiztosítási potenciál.
A szakember szerint az időjárás is sajátságosan befolyásolják a mezőgazdasági biztosítások piacát. „ „Azt tapasztaltuk, hogy az intenzívebb viharok jellemzően kisebb területen összpontosulnak, így bizonyos területek jó pár éve nem szenvedtek kárt, emiatt ott csökkent a biztosítottság. Hiszen azokban a térségekben mutatják a gazdák a legnagyobb hajlandóságot a biztosítás megkötésére, ahol gyakoribbak például az időjárási károk” – vélekedett a Generali mezőgazdasági biztosítási csoportvezetője.
„Valahol érthető a nehéz helyzetben lévő gazdaságok gondolkodása, hogy a biztosítási díjon a legegyszerűbb spórolni, azonban pont ezek a termelők kerülnek emiatt a legkiszolgáltatottabb helyzetbe egy káreseményt követően. Ezzel együtt kézzel fogható az a jelenség is, hogy érdemes kockáztatni a kicsivel nagyobb haszon érdekében, azonban ez könnyen a biztosítás irányába terelődik egy rossz sorozatot követően” – vélekedett Surmann Árpád.
Az Agrisk.hu tulajdonosa szerint az idén nehezen indult a szezon a viszonylag hideg tavasznak köszönhetően, mivel a vetések csúszása miatt csak késéssel alakult ki a végleges vetésszerkezet. „A gazdák figyelme kissé elterelődött a biztosításokról az új földügyi szabályozásnak való megfelelés következtében, ettől függetlenül a piac további élénkülését várjuk” – hangsúlyozta a szakember.
