Kép:sxc

Ahhoz, hogy a magyar vállalkozások versenyképesek legyenek itthon és külföldön, szükségük van szellemi termékeik védelmére Bendzsel Miklós, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) elnöke szerint. A jogvédelem –a kormány által tavaly augusztusban közzétett szellemitulajdon-védelmi stratégia, a Jedlik-terv megfogalmazásában – elősegíti a kutatási-fejlesztési ráfordítások megtérülését, ezzel hozzájárul a gazdasági növekedéshez, a versenyképesség javításához és a munkahelyteremtéshez is.Ennek egyik célkitűzése, hogy a 2013-2014-es tanévtől kezdődően az általános iskolai és a középiskolai oktatásban is megjelennek a szellemi tulajdon védelméhez kapcsolódó alapvető ismeretek.

Megduplázódott Magyarországon az új szabadalmak száma tavaly a válság előttihez képest, összesen 6471 szabadalmi engedélyezési és hatályosítási eljárást fejeztek be, a 2008-as kétszeresét - jelentette be Bendzsel Miklós nemrég. Hozzátette: az adatok a 2013-as európai gazdaságfejlődési trendbe illeszkedve az 1929-33-as világgazdasági válságot leküzdő évek fellendülését idézik. Az egy évvel korábbihoz képest a nemzeti és európai szabadalmi és hatályosítási ügyek száma 46 százalékkal emelkedett. Az oltalmak megadásának aránya jelentősen javult, a tavaly nemzeti eljárásban lezárt 1350 szabadalom az előző évi háromszorosa.

A csúcstechnológiai iparágaktól kezdve a sportszereken keresztül a számítógépes játékok gyártásáig a gazdaság minden területén használunk szellemitulajdon-jogokat, gyakran többfélét is. Szilágyi Ildikó szabadalmi ügyvivő, a Varga és Társa Szabadalmi és Védjegy Iroda munkatársa e jogok ismeretének fontosságára figyelmeztet, hisz egy nem levédett – vagy levédés előtt nem kellőképpen ellenőrzött – logó is komoly problémákat okozhat, ha például az azt korábban bejegyeztető tulajdonos letiltja a további használatát, és így a bevezetett márkanév vagy arculat megváltoztatására kényszerül egy cég. A szabadalmi jogokat akár egy jóhiszemű kereskedő vállalkozás is megsértheti, ha például úgy hoz be valamit külföldről, hogy a gyártóval való szerződéskor nem ellenőrzi a termék jogtisztaságát. De nagyon fontos lehet a termékek, arculat levédetése a saját befektetővel vagy éppen – sikeres termék esetében – a konkurenciával szembeni védekezés eszközeként is. Sőt, olyan példával is találkozott már praxisában a szakember, hogy a cég saját dolgozója kísérelte meg lenyúlni a fejlesztést.

A jogvédelmi kérelem benyújtásával nem szabad késlekedni, a cég indulásakor vagy az új termék fejlesztése során, a megoldás bármiféle publikálása előtt kell ezt megejteni. A védjegy kivételével az egyéb jogvédelmi eszközök jogosultságának alapja ugyanis minden esetben a megoldás újdonsága. Vagyis előre kell eldönteni, hogy érdemes-e befektetni az adott fejlesztésbe. Ezt megnehezíti, hogy ha bejelentés előtt bárki, bárhol az adott fejlesztés tárgyát megismerhette – ebbe a körbe tartozik az is, ha piacra került a termék, és az is, ha tesztelésre elküldtük néhány fogyasztónak –, akkor az már nem tekinthető újnak, és oltalom nem szerezhető rá.

Pályázatból olcsóbb

A szakember szerint ennek ellenére minden esetben érdemes elindítani a folyamatot, mivel előre nem lehet tudni az ügy kimenetelét. Egyrészt az SZTNH közlése szerint a költségek visszatérítésére időről időre pályázati források is megnyílnak, de más módszerek is vannak a kiadások „racionalizálására”.

A hazai szabadalom beadása után 12 hónapig afféle „türelmi idő” áll rendelkezésre. Ha ez idő alatt benyújtják a nemzetközi szabadalmi igényt, az visszamenőleg is érvényes. Tehát a nagyobb kiadást jelentő nemzetközi védelem előtt már lehetőség van hosszabb tervezésre. A nemzetközi szabadalmi együttműködési egyezmény, a PCT szerint az igénylésnek az egy évvel a nemzeti szabadalom utáni elindításával összesen 30,31 hónap döntési idő áll rendelkezésre, hogy valóban kívánunk-e nemzetközi szabadalmat bejegyeztetni, és ha igen, hol. Így az első bejelentéstől összesen mintegy két és fél év van a döntés melletti végleges elköteleződésre. Ezalatt a termékünk biztonságban van.