Kép:EU
Az uniós pénzek lázában élnek a magyar cégek. ezért már áprilisban is mindenkit foglalkoztatott a téma. Addig az előző tervezési időszak utolsó fillérjeinek lehívása miatt aggódtunk, innentől pedig már a következő ciklus pályázataira készültünk. Komoróczki István a Nemzetgazdasági Minisztérium tervezéskoordinációért felelős államtitkára a Piac&Profit fórumán ígérte meg, hogy október végére véglegesítik az Operatív Programokat, sőt akkorra már induló pályázatokról is szó volt,. (Korábban még nyári indulásról beszélt Cséfalvay Zoltán államtitkár.) További részletek itt olvashatók.
Ebben a hónapban derült ki, nemcsak pályázati pénzeket oszt az unió, de adatokat is kér be tőlünk. Az EU vállalkozói minden egyes tagállamban kötelesek Intrastat jelentéseket benyújtani, viszont az azokban szereplő adatok köre az egyes országokban kissé eltérhet.Az adatszolgáltatás azok a magyar adószámmal rendelkező vállalatoknak, vállalkozásoknak kötelező, amelyek az EU-tagállamaiból terméket hoznak be, vagy oda terméket visznek ki, 100 millió forint forgalmat meghaladó mértékben. A rendszer részére havonta, részletesen kell adatokat szolgáltatni, a tárgyhónapot követő 15. napig. A jelentések papíralapon vagy elektronikus úton is eljuttathatóak a KSH-hoz.A vonatkozó előírásokban, a termék- és mozgáskódokban, a nyomtatványok kitöltésében évről évre apró változtatások lehetnek. További részletek itt olvashatók.
Április végére az NGM közlése szerint körülbelül az üzemelő kasszák fele volt bekötve a NAV online rendszerébe. Bár az utolsó napokra jelentős növekedést várt a minisztérium, már akkor is látható volt, hogy sok kereskedő bukja majd a bekötéshez igényelhető anyagi támogatást.
Gond a nyugdíjjal
Az uniós tagállamok közül Magyarországnak, Lengyelországnak, Szlovákiának és a Cseh Köztársaságnak nyugdíjrendszerük hosszú távú fenntarthatóságát fenyegető, növekvő kockázatokkal kell szembenéznie, mivel pénzügyi problémáik rövid és középtávú enyhítésére kimerítették második pilléres nyugdíj-finanszírozási forrásaikat - fogalmazódott meg az Allianz nyugdíj-fenntarthatósági indexének (Pension Sustainability Index, PSI) adatai alapján. A csökkentett források ezután nem feltétlenül lesznek elegendők az alacsony állami nyugdíjak kiegészítésére, amire eredetileg szánták őket. Ez növeli a szegénységi küszöb alá kerülés kockázatát, amelynek esetén az államnak pénzügyi terhet generáló jóléti segélyt kell nyújtania az érintetteknek. További részletek itt olvashatók.
A külföldön dolgozók miatt nem nőtt az adó
A statisztikai számokból egyenesen következő adóbevételi tervek elmaradása mögött több ok állt/állhatott. Személyi jövedelemadót nyilván nem csak bérünk után fizetünk, hanem az un. nem rendszeres juttatások, jövedelmet termelő értékesítések, bérbeadások után is. "Ugyanakkor azzal a feltételezéssel lehet élni, hogy ebben a tekintetben nem történhetett olyan jellegű visszaesés egy év alatt, amely érzékelhető csökkenést okozna" - írta a Policy Agenda. Ennél azonban sokkal valószínűbbnek tűnt már akkor is, hogy a hivatalos statisztikában jóval több külföldön dolgozó, és feketemunkás is belekerült, mint amit az adatok mutatnak. Az adatfelvételek során ugyanis a maguk szempontjából joggal mondhatják, hogy az elmúlt időszakban végeztek munkát, de az ő esetükben nem keletkezik adóbevétel
Fogyasztás, az volt
Talán épp a gazdasági szereplők optimizmusának tudható be hogy az ünnep ideje alatt kétszer annyi pénzt költöttek el a SZÉP-kártyabirtokosok. Amíg egy hagyományos hétköznapon 100 millió forintnyi juttatást használnak fel, addig április 19 és 21 között, több mint 560 millió forintot fizettek ki SZÉP-kártyájukkal. 2014. március végéig a 740 000 darab OTP SZÉP kártyára mintegy 122 milliárd forintnyi munkáltatói feltöltés érkezett, amelyből a kártyabirtokosok több mint 94 milliárd forintot költöttek pihenésre, feltöltődésre, étkezésre, szórakozásra. Az eredmények azt mutatták, hogy az OTP SZÉP kártya változatlanul 75 százalékos piaci részesedéssel rendelkezett. Néhány megdöbbentő adatra is fény derült: a Nemzetgazdasági Minisztérium közlése szerint március végén még 3,9 milliárd forint volt a SZÉP-kártyákon a 2012-ben utalt összegekből, amit az érvényben lévő szabályozás szerint idén május 31-ig lehet felhasználni. „Ez a belföldi SZÉP-kártyával lefoglalt üdülések átlagos értéke és hossza alapján csaknem kétszázezer vendégéjszakára lenne elegendő, vagyis több mint ötszáz évnyi pihenésre lehetne beváltani” – magyarázta Szigetvári József, a Szallas.hu ügyvezető igazgatója.
Hasonlóan nagy számokról beszélhetünk az áprilisi fafafogyasztásunkkal kapcsolatban, ám ez aligha ad optimizmusra ad okot. Az idei választáson összesen körülbelül 258 tonna papír fogyott, amely 3870 fának felel meg. Ezzel szemben a 2010 évi választások papírfelhasználása 178 tonna volt, amely körülbelül 2670 fa kivágását jelentette. A választás menete során a papírfelhasználás az egyik legnagyobb tétel, de számottevő a tintafogyasztás, és a szavazólapok szállításához használt energia is. Kiderült, hogy az idei választáson összesen körülbelül 258 tonna papír fogyott, amely 3870 fának felel meg. További részletek itt olvashatók.
