Aki 2008 előtt úgy gondolta, hogy megéri a reklámiparban dolgozni, nagy valószínűséggel a marketingszakmát választotta. Elhelyezkedett egy reklámügynökségnél, hogy magát kellő tudással felvértezze, és megteremtse egzisztenciáját. Jól is gondolta, hiszen akkoriban igen komoly pénzösszegek mozogtak e piaci szegmensen. 2008-ban azonban beütött a gazdasági világválság, ami a marketingeseket is rosszul érintette.
– Mondhatni, hogy a 2014-es év végre pozitív esztendő volt a reklámpiac szereplői szempontjából. A Magyar Reklámszövetség minden év márciusában összegyűjti az előző év reklámokkal kapcsolatos adatait. Tavaly egy 7,77 százalékos növekedésről számolhattunk be. Megfordult a 2008-ban indult negatív tendencia. Nőtt a médiavállalatok bevétele – mondta Urbán Zsolt, a Magyar Reklámszövetség elnöke a Piac & Profit konferenciáján. 2014-ben 2013-ról a top 100 médiavállalat tekintetében csökkentek a veszteségek, és jelentősen növekedtek az árbevételek.
– A reklámadó megjelenésénél és a bónusztörvény bevezetésénél a Magyar Reklámszövetség elhitte, hogy a kormányzat komoly tárgyalópartnernek tekinti. Több alkalommal is tiszteletünket tettük az akkor még a Miniszterelnökséget vezető államtitkárnál, és külön ebből a célból szakmai tanulmányokat is készítettünk. Tettük ezt azért, hogy a kormányzat számára is világossá tehessük, mit jelent a magyar gazdaság számára az az iparág, amelyet mi képviselünk
A 2015–2016-os évre viszont nagy kérdőjel kezd kialakulni azzal kapcsolatban, vajon tartható lesz-e a növekedés – mondta Urbán.
– A törvényben meghatározott 100 millió forintos határ gyakorlatilag nem más, mint egy növekedési plafon. Ha egy cég ennél magasabb árbevételt ér el, jó sokkal kell a bevételét növelnie, hogy megérje. A reklámadó egyértelműen elvonja majd a médiavállalatok megtermelt nyereségét. A hirdetők egyelőre nem tudhatják, hogy az ügynökségek és a médiumok hogyan próbálják majd áremeléssel és bármiféle áthárítással csökkenteni a veszteségüket. Jelenleg az látszik, hogy közel 5 milliárd forint el lesz vonva a médiavállalatoktól, és a maradék 3–5 milliárd forint pedig el lesz vonva a terhelt reklám után.
Urbán szerint a 0 százalékos adókulcs kizárólag a kis reklám-árbevételű körnek nyújt valódi segítséget, ami jócskán csökkenti az ennél kicsit nagyobb kis- és középvállalkozások növekedési lehetőségeit, és fokozza a versenyhátrányukat a nagyvállalatokkal és globális cégekkel szemben.
A kormányzati kommunikációs feladatok költséghatékony megvalósítása céljából létrehozott Nemzeti Kommunikációs Hivatal Urbán tájékoztatása szerint mintegy 20 százalékát költi a teljes magyarországi reklámkiadásnak. Az elnök szerint ebből is világossá válik a valódi cél.
– Ha egy ügyfél költése eléri a 10-12 százalékot, nagyon nagy baj van már csak azért is, mert lehet, az egyik évben növekszik, a másikban nem. Ha már a 20 százalékot is eléri, az nem jelent mást, mint egy óriási befolyást a teljes médiapiacra, a tartalomszolgáltatásra. Felmerülhet a kérdés, hogyan fog működni, mennyire szakmai alapon.A Magyar Reklámszövetség párbeszédet kezdeményezett a NKH vezetőjével. Nobilis úr megerősítette a korábbi állításokat, melyek a transzparenciára, az átláthatóságra, az állami költségek kontrolljára vonatkoztak.
Urbán Zsolt a fent taglaltak ellenére pozitívumokat is lát a törvényben.
– Üdvözlendő a 30 napos fizetési határidő bevezetése, mert az kiszámítható pénzügyi folyamatokat garantál, bár hozzá kell tenni, senki sem tudja biztosítani, hogy egy olyan hirdető, amely egyik napról a másikra hirtelen egy negatív pénzügyi eseményt elszenved, nem válik fizetésképtelenné. Egy ilyen eshetőségre fel kell készülni. A reklám a gazdaság hajtómotorja. Ahhoz, hogy Magyarországon a kommunikációs iparág jelentős mértékben hozzájárulhasson a gazdaság egészéhez, erőteljesebben kell foglalkoznia saját maga pozicionálásával.
