Talán nem véletlen, hogy mára megszületett az első hazai, kifejezetten üzleti-fókuszú designipari elemzés is: mára Európában a kreatív- és kulturális iparágban dolgoznak a legtöbben az építőipar és a vendéglátóipar után, akiknek mintegy 19 százaléka harminc év alatti. Azon felül pedig, hogy a szektorban rendkívül magas a foglalkoztatottság, a gazdasági válság idején is évente közel 1 százalékkal tudott növekedni az iparágban dolgozók száma – derül ki az EY decemberi felméréséből.
Évi 535,9 milliárd eurós (164 ezermilliárd forint) forgalmával a kreatív- és kulturális ipar az európai gazdaság egyik legmeghatározóbb szereplője, a kontinens GDP-jéhez 4,2 százalékkal járul hozzá. A szektor tehát jelentős mennyiségű összegeket képes mozgósítani, ami egy-egy ígéretes vállalkozás formájában a kockázatitőke - befektetők számára is rendkívül sok lehetőséget kínál.
Ma azok a legjövedelmezőbb vállalkozások, amelyek a megfelelő know-how birtokában határozottan képesek formálni a globális trendeket. E cégek jelentős része szorosan kötődik a designiparhoz, mely terület befektetői nem csak a kockázatokat, hanem az iparág lehetőségeit is felmérték. A MITTE és a CEIS “Hazai designipar üzleti szemmel - helyzetértékelés és sikeres modellek” című publikációjában megszólaló szakemberek véleménye szerint a designbefektetések előnye, hogy megfelelő piaci bevezetés mellett magas hozam- és exportképességgel, jelentős fedezettartalommal rendelkeznek.
A designipar a második legdinamikusabban növekvő terület itthon
A Design Terminál kutatása alapján Budapest, illetve Közép-Magyarország az Európai Unió 8. legfontosabb designipari központja: hazánk GDP-jén belül a designipari ágazatok összesített részaránya eléri a 3,7%-ot, a hazai foglalkoztatottak 4,4%-a dolgozik valamely designipari ágazatban a területen, melynek exportvezérelt szegmensei évente 12%-kal bővülnek. A designipari ágazatok növekedési üteme ötszörösen haladja meg a teljes GDP-növekedést, ezzel a második legdinamikusabban növekvő terület az országban.
“Egy designprojekt adott esetben kedvezőbb pénzügyi mutatókkal is rendelkezhet, mint egy technológiai innováció, hiszen aki eljut a tőkebevonás szintjére, arról elmondható, hogy elindult a bevételtermelése, magas az exportaránya és a kialakult működés mellett „csak” a növekedést kell finanszíroznia.” - derül ki a tanulmányból Oszkó Péter, az Oxo Labs vezérigazgatójának véleménye.
A hazai designipar nemzetközi szinten is magas minőségű, professzionális márkákkal, termékekkel rendelkezik és befektetői oldalról is egyre többen ismerik fel a benne rejlő lehetőségeket. Alapvető hiányosságok viszont a menedzsment kompetenciák, a jogi, pénzügyi területeken érzékelhetők. Ezen kompetenciák fejlesztésében is nagy jelentősége van az állami és piaci szerepvállalásnak, ahol megfelelő inkubációs és akcelerációs lehetőségekkel támogathatják ezeket a márkákat. Számtalan régiós, nyugat-európai és tengerentúli minta található már ahol sikeres együttműködések találhatóak állami inkubációs programok, területre szakosodott befektetők, illetve jól specializált ügynökségek közt, akik arculati- és pr segítséget nyújtanak, mind a hazai, mind a nemzetközi piaci aktivitás során.
A hazai designipari befektetések között elsőként a Nanushka márka és a PortfoLion 2012-ben induló együttműködését jegyzik, amelyet azóta számos új befektetés követett, élen a Széchenyi Tőkealap öt kihelyezésével (REKAVAGO, DORA ABODI, ÁERON, HAMERLI, Platán Bútor). A tendenciák alapján a sikeres befektetési konstrukció alapvetően két tényező: a megfelelő szervezeti feltételek és az üzlet fejlesztési potenciál meglétéhez köthető.
A cél: felnyitni a befektetők szemét
Minden iparág sikere pusztán társadalmi és kulturális szemlélet és elfogadottság, illetve tőke és üzleti kompetenciák kérdése: az első lépés, hogy magas minőségű termékek jönnek létre, megtérülni akkor fog a vállalkozás, ha a többi, üzleti jellegű tudást is alkalmazzák a gyakorlatban. Az induló designipari vállalkozásoknak ebben segítségére lehetnek azok az inkubációs ügynökségek, melyek az információtechnológiában, az orvosbiológiában, illetve a hagyományos iparágakban már régóta stabilan jelen vannak.
Igaz, üzleti angyalok már működnek a designiparban is, ők azonban csak olyan cégekbe szeretnének befektetni, amelyek már felépítettek egy márkát, melyre érdemes alapozni. Abban bízunk, hogy ez a mostani tanulmány segít felnyitni a befektetők szemét és sokkal komolyabb figyelmet szentelnek a hazai designiparnak – összegezte gondolatait a MITTE stratégiai igazgatója.