Az agrárkutatás jövőjét alapjaiban meghatározó globális és lokális kihívások, mint például a klímaváltozásból eredő extrém szárazság, az erdőtüzek, a rendkívüli meteorológiai és hidrológiai esetek (pl. az extra erősségű viharok, árvizek, földcsuszamlások) rövid távon a mezőgazdasági termelés átalakítását, hosszú távon azonban új, innovatív technológiák fejlesztését és alkalmazását teszik szükségessé, amely folyamatban a kutatóktól a gazdálkodókon át a feldolgozókig minden szereplőnek meghatározó szerepe van. (És ezek csak a környezeti hatások, a TTIP közeledte is nagy kihívás lesz a magyar mezőgazdaságban.)
„Fontosnak tartottuk felmérni, hogyan vélekedik a lakosság a szektorról. Mennyire érzékelhető a fogyasztók számára a szektor fejlődése, ők maguk milyen továbblépési irányokat tartanak fontosnak” – tájékoztatott Tresó István, a K&H Agrárüzletág fejlesztési főosztály vezetője.
„A kutatásunk eredményei azt mutatják, hogy innováció szempontjából az élelmiszeripar megítélése egészen kedvező: a magas technikai igényű technológiai szektorokat követően a negyedik helyen áll, a mezőgazdaság ellenben az utolsók között található” – részletezte az eredményeket Tresó István.
Az előállított termékeknél a tejtermékek, az édesipari termékek és a pékáruk esetében találkoznak a legtöbb újdonsággal a fogyasztók. Ugyanakkor azok között a magyar termékek között, amelyek külföldön is megállhatják a helyüket, a zöldség-gyümölcsféléket, a húsokat és az alkohol termékeket értékelték a legjobb helyen. Az egyes fejlesztési területek szempontjából leginkább a környezetbarát technológiákat, a hagyományos élelmiszerek értékeinek megőrzését és az egészségtudatos táplálkozást lehetővé tevő élelmiszereket, technológiákat tartják legfontosabbnak az emberek.