„A remarketing tulajdonképpen egy olyan hirdetési célzás, amellyel kiválaszthatjuk azokat a netes felhasználókat, akik már jártak a weboldalunkon, vagy pedig hasonló profillal rendelkeznek, mitn a látogatóink” – mondta a Piac & Profitnak Fehér Márton, az Online Marketing Akadémia (OMA) egyik alapítója és trénere. „A cég így utánanyúlhat a felhasználónak és esélyt adhatunk neki, hogy még egyszer vásárolhasson, vagy ha nem vásárolt, akkor most átgondolhassa a döntését” – hangsúlyozta a szakember.
Aki egyszer vásárolt, tegye meg még egyszer!
Így például, ha valaki a webshopunkban vásárolt egy digitális fényképezőgépet, akkor őt, mint felhasználót megcélozhatjuk a fényképezőgéphez való kiegészítők hirdetésével. Ez technikailag a felhasználó által használt sütiken (cookie) alapszik. A Google, vagy a Facebook ezek alapján azonosítják a felhasználót, akinek a tulajdonságait a rendszerben az adatok alapján beállítottunk és így az a felhasználó – és csak ő, vagy az általunk beállított csoport – fogja látni a hirdetésünket. A remarketingben tehát célzottan hirdetünk a felhasználók bizonyos csoportjának, akik már jártak, vásároltak nálunk és ismernek minket, így direktebb, közvetlenebb, sőt akár személyre szóló ajánlatot is készíthetünk nekik. Olcsóbb is így hirdetni, hiszen nem ezrével kell kifizetnünk a hirdetéseket, amiknél csak a szerencsén múlik, hogy olyan felhasználó lássa, akit éppen akkor érdekel is.
„Ilyen mikroszegmentált hirdetésekkel pont azt találhatjuk el, ami érdekli az ügyfelet, de azért ez lehet roppant idegesítő is” – hangsúlyozta Fehér Márton. Az online marketing szakértő szerint ezért minden egyes hirdetésnél szabályoznunk kell a hirdetések megjelenési gyakoriságát, naponta háromszor-ötször, de legfeljebb hétszer találkozzon a hirdetésünkkel az ügyfél.
Időben keressük meg
További trükk, hogy időben keressük meg a vevőt. „A legtöbb esetben a legkülönbözőbb okokból kifolyólag fél év után már eltünedeznek a sütik , így egy felhasználót érdemes fél éven belül „visszakeresni” – mondta Fehér Márton. Az időtartam, és az ajánlat attól is függ, hogy mit vásárolt nálunk a vevő. Ha például egy három hónapos kisbabának való gyermekruhát vett, akkor három hónap múlva ne ugyanazt kínáljuk neki, hanem a hat hónapos gyermeknek való ruhákat. „Mindig a célcsoporttól, az egyes esetektől függ, hogy mikor, mire hegyezzük ki a hirdetésünket. Ez komoly agymunkát, hozzáértést kíván és kreatívnak is kell lennünk” – hangsúlyozta az OMA alapítója.
Ezekkel a módszerekkel sikeresen visszaszippanthatjuk a vevőt egy újabb vásárlásba, azonban nemigen találunk új ügyfeleket. Erre más módszert kell alkalmazni, a hasonló profilú felhasználókat kell megkeresni. Ez a módszer nem ugyanaz, mint az” érdeklődés alapú célzás, amely több hirdetési rendszerben, így a Facebook-on és a Google-on is rendelkezésünkre áll. Itt rendszerek azonosítják azokat, akik az általunk megadott paraméterekhez hasonló felhasználói profillal rendelkeznek, ám ebből automatikusan kizárjuk azokat, akik már jártak weboldalunkon. A rendszer ekkor az életkor, nem, érdeklődési kör alapján összeállít egy listát, akiket külön szólíthatunk meg. „itt érdemes egy kevésbé direkt, inkább az érdeklődést felcsigázó hirdetést megfogalmaznunk, hiszen ezek a felhasználók még nem ismerik a webshopunkat, így a bizalmuk sem épült ki irányunkba.
Mire ügyeljünk?
A remarketing ugyan már első ránézésre sem könnyű feladat – sok kreativitást és a célcsoportunk alapos ismeretét feltételezi – mégis megéri. „Az általános tapasztalat szerint a remarketing alkalmazásával 20-30 százalékos konverziónövekedés érhető el, de ez egyes esetekben akár az 50 százalékot is elérheti” – hangsúlyozta a szakértő.
Van néhány fontos tényező azonban, amire szigorúan ügyelni kell. Az egyik az adatvédelem. „Mindig anonimként kell kezelni a felhasználót, még akkor is ha tudjuk, kinek hirdetünk. Ha ugyanis úgy érzi, hogy túl sokat tudunk róla, megijed – és joggal. (Ugyanis különben kissé úgy hangzana ez a fejlődési irány, mint egy Keresztapa film – vásárolj, mert tudom hol laksz.) Ha viszont csak egy olyan hirdetést lát, ami mintha pont neki szólna, akkor sikeresen felkelthetjük az érdeklődését” – hangsúlyozta a szakértő.
Ezenkívül az adatvédelmi nyilatkozatunkban mindig rögzítenünk kell, hogy az oldalon marketing célú adatgyűjtés folyik. Erre ugyan itthon még annyira nem ügyelnek a honlap tulajdonosok, a tendencia viszont azt mutatja, hogy a személyes adatok ilyen védelme egyre fontosabbá válik. „Az Egyesült Államokban például, aki ezt elmulasztja és beperelik, az akár le is húzhatja a rolót sokkal komolyabb jogkövetkezményei lehetnek az effajta hiányosságoknak.” – hangsúlyozta Fehér Márton. (Itt 5 pontban összeszedtük a legfontosabb tennivalókat, amivel elkerülhető az adatvédelmi bírság.)
A másik pont, hogy a weboldalunk felépítése megfeleljen a kor elvárásainak, legyen egyszerű, jól átlátható és az URL-ek úgy legyenek kialakítva, hogy már első ránézésre tudjuk éppen melyik oldalon, melyik terméknél járunk. „Ha az url csak egy értelmezhetetlen karaktersorozat, akkor vért izzadunk, amíg kibogarásszuk, hogy a felhasználók merre jártak, mit néztek meg” – emelte ki a szakember.
Ezenkívül a design-nak alkalmazkodnia kell az okoseszközökhöz is. A keresések immár több mint tíz százaléka ilyenről indul, a trend pedig egyértelmű: ez az arány egyre csak növekedni fog a PC-k hátrányára. Aki tehát nem rendelkezik reszponzív (a használt eszköz méretéhez automatikusan igazodó) design-al, sürgősen pótolja ezt a hiányosságot.
