A 2012. október 1-jén bevezetett lakhatási támogatás az álláskeresők munkaerő-piaci helyzetének javítását szolgálja. A munkavállalók így olyan munkalehetőséget is el tudnak fogadni, ahol a munkavégzés helye az állandó lakóhelyüktől távol található - olvasható a Nemzetgazdasági Minisztérium közleményében.
A gyakorlati tapasztalatok indokolttá tették a munkavállaló állandó lakóhelye és a munkavégzés helye közötti távolság minimális mértékének leszállítását. Ennek értelmében 100 km-ről 60 km-re csökken a távolság, a korábbi legalább 5 óra oda-vissza utazási időre vonatkozó feltétel pedig hatályát veszti. A támogatás 100 ezer forintig érvényesíthető lakásbérlésnél, amibe az albérleti díj és a közüzemi díjak is beletartozik. Magyarországon a lakosság mobilitása mind országon belüli, mind nemzetközi viszonylatban alacsonynak mondható. Ennek javítása érdekében 2017. január elsejétől 9 Ft/km-ről legfeljebb 15 Ft/km-re növelték a saját gépkocsival történő munkába járás költségtérítését, a munkásszállás fogalmát pontosították, adómentes mobilitási célú lakhatási támogatást vezettek be és adóalap-csökkentő tételként elszámolhatóvá tették a mobilitási célú lakhatási támogatást, illetve a munkásszállás költségeit.
2016 nyarán is vezettek be változásokat a lakhatási támogatás szabályozásában.
Az NGM szerint eddig közel 6500 fő foglalkoztatását segítette elő a lakhatási támogatás, a legtöbb kérelmet Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Baranya megyékben nyújtották be. A munkavégzés helye a fővárosra, valamint Pest és Győr-Moson-Sopron megyékre koncentrálódik. A támogatásra eddig 3,6 milliárd forintot fordítottak, a szükséges források jelenleg is rendelkezésre állnak.
A 2017-es cafeteria szabályokról itt olvashat részletesen.