A környezetünk változásai folyamatosan megjelentek, megjelennek a jogrendszerben is, így annak egyik legfontosabb részében, az adórendszerben is. Nincs olyan élőlény a földön, amelynek természetátalakító tevékenysége szélesebb körű és hosszabb hatású lenne, mint az emberé. Az emberiség természeti környezetet átalakító tevékenysége már-már az emberiség létét is veszélyezteti. A társadalmi tevékenység, a tudományok fejlődése lehetővé tette, hogy ezt a veszélyhelyzetet felismerjük, és olyan intézkedéseket hozzunk, amellyel a fenyegetettség csökken, sőt, ha lehet, még el is hárul – hívta fel a figyelmet szakértői cikkében dr. Juhász István adószakértő együttműködő partnerünk, az Adó Online oldalán.
A tehénszellentés adója – széndioxid- és metán-kibocsátás
Az üvegház-hatású gázok kibocsátása közül a szén-dioxid (CO2) és a metán (CH4) a legjelentősebbek, amelyek a legnagyobb veszélyt jelentik számunkra (a kéntartalmú gázok és a freon sem elhanyagolható, de a vulkáni tevékenység nagyságrenddel nagyobb gázkibocsátást eredményez ezekből, mint az emberi tevékenység, illetve a freon területén sikerült jelentősen csökkenteni a kibocsátást).
Az üvegház-hatású gázok kibocsátása után sok országban vezettek be különböző adófajtákat (azt is mondhatnánk, hogy ez a „legnépszerűbb” környezetvédelmi adócsoport). Magyarországon is több ilyen adófajta van, így az üzemanyagokat terhelő jövedéki adó (ennek költségvetési extra-bevételi szerepe mesze meghaladja a környezetvédelmi célokat), az energiaadó, az energiaellátók jövedelemadója, a gépjárműadó, hogy csak a legfontosabbakat említsük.
A legfurcsább adónem a világban ezen a területen a kulturált kifejezéssel tehénszellentés adónak nevezett adófajta. Az ember környezet átalakító tevékenysége során háziasított számos állatfajtát, ezek között az összetett gyomorral rendelkező szarvasmarhát, birkát, kecskét (stb.) is. Az összetett gyomor sajátos működésének következtében az emésztés jelentős gázkibocsátással is jár, ez részben széndioxid, de a környezetre sokkal veszélyesebb a metánkibocsátás. Üvegház-hatást erősítő tényezőként értékelték a fejlett országok jelentős szarvasmarha-állományának gázkibocsátását. Nem jelentéktelen mennyiségről van szó, a mintegy 1,5 milliárd szarvasmarhát teszik „felelőssé” a globális felmelegedést okozó metángáz-kibocsátás 18 %-áért!
A szarvasmarhák gázkibocsátásának korlátozása céljából javasolta Új Zéland ennek sajátos megadóztatását (vagy azért, mert a kibocsátási kvótában ez is benne szerepel). Több országban bevezették ezt a sajátos adófajtát, így az Európai Unión belül Írországban és Dániában is (a dánoknál a legmagasabb a mértéke).
A világ sok részén az ivóvíz hiánya okoz jelentős problémát, Még nagyobb területeken a mezőgazdasági területek műveléséhez szükséges öntözővíz. A világ más részein viszont az időlegesen vagy állandóan hulló sok eső, hó jelent problémát. A csapadékvíz megfelelő elvezetése, vagy aszályos időszakra való tárolása emiatt sok helyen társadalmi érdek. Több helyen is „kitalálták”, hogy a lakosság a hullott csapadékkal arányos adót fizessen, és ebből lehet majd a tárolást, elvezetést megoldani.
Ilyen esővíz-adót bevezettek a furcsa adók hazájában, az Egyesült Államokban is, így Maryland államban 2012-ben, Illinois államban 2013-ban. Európában is több példa van erre az adófajtára, így alkalmazzák Olaszországban és Romániában is.
Olaszországban 2008-ban Ravennában vezették be, olyan formában, hogy a vezetékes ivóvíz árát 3 % pótadóval emelték meg. Az adó rendeletben nevesített célja a csapadékvíz elvezető rendszereknek a kiépítése, korszerűsítése volt. Nem árt tudni, hogy az északolasz folyók – leginkább az Alpok olvadékvizét is a tengerbe vezető Pó – többször is katasztrofális áradásokat idéztek elő, nem csak a történelmi múltban, de az előző évtizedekben is. Az olasz adófizetési morál mellett ennek az adónak a beszedése sem könnyű, különösen, ha a legutolsó jelentősebb árvizekre már csak az idősek emlékeznek.
A Romániában bevezetett adó nagysága a hullott csapadékmennyiségtől függ, és itt is kimondott cél a csapadékelvezető rendszerek kiépítése, karbantartása. A romániai adómorál némileg elmarad az északolasztól, így valószínűleg sok településen kell még számolni a hirtelen lehulló eső, gyors olvadás következtében elinduló áradásoktól, sárlavináktól.
Ne gondoljuk, hogy Magyarországon nincs hasonló rendszer!
Az adózásban is megjelent már Magyarországon is az esővíz. Sok önkormányzat szed kommunális adót, amelynek legtöbb helyen a helyi szemétszállítás megvalósítása a célja (ezeken a helyeken a szemétszállításért nem is szednek külön díjat), de nem kötelező megjelölni a konkrét célt az önkormányzati rendeletnek, hogy mire használják fel a bevételt. Természetesen a kommunális létesítmények közé tartozik a csapadékvíz elvezetése is, így van már olyan település Magyarországon, ahol a kommunális adóból kedvezményt biztosítanak azoknak, akik a csapadékvíz elvezetéséről, felhasználásáról maguk gondoskodnak. Ilyen város például Cegléd, ahol egy-egy nagyobb esőzés után egyes útszakaszokon 50-60 cm-es víz is hömpölyög, a közcsatornák pedig nem elnyelik a vizet, hanem szökőkútként törnek fel egyes helyeken a föld alól a vízoszlopok.
Egyéb környezetvédelmi jellegű adók Magyarországon
A részletes ismertetést mellőzve, csak felsoroljuk azokat a kötelezettségeket, amelyek mögött környezetvédelmi szándék is meghúzódik.
Ilyen kötelezettségek még a következők (a teljesség igénye nélkül):
- bányajáradék,
- erdővédelmi járulék,
- földvédelmi járulék,
- vízkészlet-járulék,
- környezetvédelmi termékdíj,
- környezetterhelési díj.
A cikk teljes terjedelemben itt olvasható!
