„Habár a béren kívüli juttatások rendszere alapvetően nem változott, 200 ezer forintos értékhatár felett komoly változások léptek életbe. (A legrosszabbat azonban elkerültük.) Habár az alapvető szabályok nem változtak, életbe lépett egy-két szabály 2015. január elsejétől, amelyek alaposan felforgatják az életünket, így érdemes átértékelnünk, milyen juttatásokat érdemes adnunk” – hangsúlyozta Puskelyné Király Ágnes a Top-Cafeteria Kft. cafeteria szakértője a Piac & Profit által rendezett konferencián. Ugyanakkor a szakember kiemelte, hogy bár sok munkáltató már kezd kiábrándulni a cafeteriától, még mindig érdemes igénybe venni.
„A cafeteria rendszer ugyanis elsősorban a munkavállaló motivációjára szolgál, azaz kedvező adózással adhatunk vonzó pluszjuttatásokat. A változások miatt azonban most érdemes megterveznünk, milyen juttatásokat adhatunk” – mondta Puskelyné. Érdemes végignézni milyen juttatásokat adhatunk adómentesen, illetve kedvező adózással, mert így még mindig komoly összegeket spórolhatunk a fizetésekhez képest.
„Ha a munkabérre rakódó adóterheket 100 százaléknak vesszük, akkor azt láthatjuk, hogy még az adóköteles cafeteriaelemek is a teljes adóköltség alig felébe kerülnek. Még mindig megéri tehát cafeteriázni” – hangsúlyozta a szakember. Azonban azt is kihangsúlyozta, hogy ezt a lehetőséget adómegkerülési céllal alkalmazni iszonyúan kockázatos. „Ha például lecsökkentjük a fizetést 30 ezer forinttal és azt cafeteriaként adjuk, akkor szinte biztos, hogy morcos lesz az adóhivatal, hacsak nem tudjuk a lépésünket valós gazdasági érvekkel alátámasztani” – tette hozzá.
Viszont az adómentes cafeteriaelemek komoly adminisztrációval járnak: erre az egyik legjobb példa az egyik legfontosabb (és a dolgozók körében a legnépszerűbb) juttatási forma, a lakáscélú juttatások. Itt már egy apró hiba is sokba kerülhet a cégnek.
Lakáscélú juttatást eddig is adhatott a munkáltató, vásárlásra, vagy akadálymentesítésre, bővítésre, felújításra, de 2014-től immár a lakáscélú hitel törlesztésére is fordítható. Igénybevételéhez több jogszabályt is figyelembe kell vennünk, így az szja törvényt, a 2014/15-ös NGM rendeletet, a hitelintézeti törvényt, illetve az új Ptk-t (2013/V. törvény), valamint mind a munkavállalónak, mind a munkáltatónak komoly kötelezettségeknek kell megfelelnie.
A munkavállaló kötelezettségei
A munkavállalótól be kell szerezni a hitelszerződést, a tulajdoni lapot, az adásvételi szerződést, a bejelentett lakók lakcímkártyáinak másolatát, építkezés esetén költségvetést, vagy az építkezés számláit. Ezután a munkavállalónak nyilatkoznia kell: szobaszám, illetve a szobák alapterülete, együttlakó családtagok (csak közeli hozzátartozók, egyenes és oldalágon: gyermek 18 év alatt, vagy felsőoktatási intézmény tanulója, 25 élves korig, szülő, de csak öregségi nyugdíjas vagy csökkent munkaképességű, testvér, nagyszülők ugyanezekkel a feltételekkel). Nem mindegy milyen bankszámlájára kéri a támogatást a dolgozó: csak saját folyószámlára, amelyről a hitelt levonják, illetve a névre szóló hitelszámlára.
A munkáltató kötelezettségei:
Ellenőriznie kell, hogy valóban lakáscélra felvett hitelre veszi igénybe. (Nem jöhet szóba a szabad felhasználású hitel, és a kiváltó hitel, ha az összege magasabb, mint a az eredeti hitel.)
Ellenőrizni kell a szobaszámot (méltányolható lakáshasználat).
Támogatás felhasználása: banki igazolás, és/vagy banki számlakivonat kell, ha folyószámlára kéri dolgozó, tehát ténylegesen le kell nyilatkoztatni a dolgozókat, hogy az aktuális adóévben mennyi törlesztés történt. A hitelszámlánál nem kell további igazolás, itt a munkavállalónak kell utánajárnia.
A munkáltató bankja: még mindig van olyan bank, amely nem hajlandó szerződni ennek a támogatásnak a folyósítására, ezért egyeztetni kell a bankunkkal.
A munkáltatónak nyilatkoznia kell előzetesen a bank felé a támogatás juttatásának szándékáról.
Ha nincs folyósítási nyilatkozat, akkor az egész éves támogatási összeget 1,2 szeresre kell felszorozni és összevont jövedelemként befizetni az adót mind a munkavállalónak, mind a munkáltatónak!
Ezen a juttatási formán kívül még számos más elem adómentes, illetve kedvező adózású maradt:
Távolsági bérlet kiegészítés, amely a munkáltató hozzájárulása a munkavállaló közigazgatási határon kívüli bejárásához, a bérlet 86 százalékáig adómentes.
Számítógép-használat, amely a munkáltató tulajdonában álló informatikai eszköz átadása a munkavállalónak szabad használatra. Ezt viszont nemigen érdemes utalvány formájában adni, mert a NAV immár árgus szemekkel figyeli az ilyen tevékenységet.
Sportrendezvény, vagy létesítmény bérlet támogatása. Ez azért is lehet népszerű, mert nem munkavállalói jogviszonyhoz kötött, ezért cégvezető, személyesen eljáró fél is igénybe veheti.
Kulturális tevékenység támogatása (színház, koncert, cirkusz, múzeum és könyvtárbelépő). Ez a támogatási forma mindinkább felértékelődik, mivel a családtagok is bevonhatók, munkavállalónként 50 ezer forintos értékhatárig.
Lakáscélú támogatás
Bölcsődei szolgáltatás – ennek az a feltétele, hogy a bölcsőde a munkáltató nevére szóló számlát állítson ki.
Különlegesség:
Önkéntes pénztári adomány – ebben az esetben a munkáltató adományt ad a munkavállaló önkéntes pénztárának. Ebben az esetben a cég nem adózik az adomány után, ám a munkavállalónak jövedelemként jelentkezik, és 16 százalékos szja-t, illetve 27 százalék eho-t kell fizetnie. VISZONT: a teljes adomány húsz százalékáról rendelkezhet az adóbevallásában legfeljebb 150 ezer forintig.
