A kormány vizsgálja annak a lehetőségét, hogy hogyan lehet a cafeteriát készpénzesíteni - mondta az 51. Kormányinfón Lázár János, Miniszterelnökséget vezető miniszter. A miniszter a kormányülésről beszámolva azt mondta, a következő napokban vizsgálják meg annak lehetőségét, hogy a 450 ezer forintos, a versenyszférában engedélyezett cafeteria keretből és a közszférában engedélyezett 200 ezer forintos keretből egyaránt 100 ezer forint kerüljön készpénzesítésre, a többi pedig SZÉP-kártya formában kerüljön a munkavállalókhoz.
Lázár szerint ezzel tiszteletben tartották azok igényét, akik szerint a SZÉP kártyának fontos szerepe van. (Sokan vannak ilyen véleményen.)
Orbán Viktor február végén jelentette be, hogy fel kell vetni annak lehetőségét, hogy az eddig “rejtett” kettős javadalmazási rendszert nyílttá tegyék. „A kettős bérrendszer intézményében van egy rendesen járulékoltatott alapbér, és van fölötte egy másik bér, amelyre azonban az állam nem szed járulékot” – mondta. (A munkáltatóknak – eddig – megérte a cafeteria elemek használata, hiszen ezek a motiváció erősítéséhez is hozzájárultak.)
Az intézkedésre azért volt szükség, mert nem egyeztethetők össze az uniós joggal a SZÉP-kártya rendszer és az Erzsébet utalvány egyes elemei az Európai Unió Bírósága február végén meghozott döntése szerint. A SZÉP-kártya és Erzsébet-utalvány kibocsátási feltételeit a bizottság túlságosan megszorítónak tartja. Irányelvet sért, hogy a más tagállamban letelepedett vállalkozások magyarországi fióktelepei nem bocsáthatnak ki SZÉP-kártyát – a tagállamok nem akadályozhatják a szolgáltatókat a letelepedési formájuk megválasztásában –, és a szolgáltatók jogi formájára vonatkozó követelmények sem lehetnek a székhely tekintetében hátrányosan megkülönböztető.
Túlreagálták?
Az Európai Bíróság februári ítélete mondta ki, hogy nem egyeztethetők össze az uniós joggal a SZÉP-kártya rendszer és az „Erzsébet étkezési utalvány” rendszer egyes elemei, konkrétan az, hogy a magyar cafeteriaszabályozás akadályozza a letelepedés és a szolgáltatásnyújtás szabadságát, így valóban kiszorította a külföldi cégeket a piacról. (Itt olvashat az ítéletről részletesebben.) Erre mintegy válaszul merült fel a kormányban, az egész cafeteria rendszer felszámolása, pedig az Uniónak nem ezzel, mindössze az ezen a piacon bevezetett állami monopólium rendszerrel volt problémája.
Az ítélet után a SZÉP-kártya kapcsán elvileg felmerülhet a jogalkotással okozott kár, a piacot vesztett korábbi utalványkibocsátók fel fognak lépni a káraik érvényesítése érdekében - véli egy jogász szakértő. A SZÉP-kártya esetében nehéz lesz igazolni a közvetlen károkozást, hiszen egy elvesztett piaci lehetőségről van szó. Az Erzsébet-utalvány esetében viszont már más a helyzet. Mivel annak a rendszere magát az EU alapszerződést sérti, ezért a Magyar Állam kártérítési felelőssége fennállhat. Az a tény, hogy a magyar jogrendszerben a jogsértő állapot 2013 elejétől 2016 végéig fennállt, megteremti a kártérítés jogalapját. Ez a monopolizált bevételeket alapul véve elérheti akár a több tízmilliárdos nagyságrendet is.