Az egyszeres és kettős könyvvitelt vezető adózóknak május 31-ig kell benyújtaniuk a 2015-re vonatkozó társaságiadó-bevallásukat, és letétbe helyezni, illetve közzétenni az elektronikus beszámolójukat. Az adóhatóság május 10. után ügyfélkapun át értesíti azokat a cégeket, amelyek korábban már késve vagy egyáltalán nem adták be a kötelező iratokat. Az egyszerűsített vállalkozói adózást (eva) vagy a kisadózó vállalkozások tételes adóját (kata) vagy a kisvállalati adózást (kiva) először választóknak az 1571-es bevallást kell benyújtaniuk. A határidő ebben az esetben a mérlegforduló napját követő ötödik hónap utolsó napja.
A beszámoló letétbe helyezésének és közzétételének határideje szintén 2016. május 31. Az EB jelű elektronikus űrlap és a kitöltőprogram az Igazságügyi Minisztérium honlapjáról letölthető. A beszámolóval kapcsolatban itt olvashat részletesebben arról, hogy az elkészítésénél és benyújtásnál mire kell nagyon ügyelnie!
Az űrlapot a Központi Elektronikus Szolgáltató Rendszeren keresztül, a Céginformációs Szolgálathoz kell megküldeni. Idén megszűnt a közzétételért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj, így a beszámolóhoz már nem kell fizetési igazolást csatolni. (Ne feledjük el, hogy ugyan a beszámolót és a bevallást is digitálisan lehet intézni, de a papírokat még gyűjteni és tárolni kell!)
Május 31-ig adhatják be a 2016. évi felügyeletidíj-bevallást is az élelmiszerlánc szereplői. A bevallást a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) honlapjának elektronikus ügyintézés felületén kell feltölteni. A díj első részletének befizetési határideje 2016. július 31-e. Erről itt olvashat részletesebben!
Mivel az elmúlt egy évben a társasági adóval, illetve a különféle adóalap-csökkentő kedvezményekkel kapcsolatban sok változás lépett életbe, korábbi cikkeink és szakértőink írásainak segítségével összefoglaltuk a legfontosabb és a legtöbb vállalkozást érintő változásokat, amelyeket figyelembe kell – vagy legalábbis érdemes – venni.
Óvatosan a minimumadóval!
2015-től megváltoztak a minimumadó szabályai. Ha az adózás előtti eredmény vagy az általános szabályok szerinti adóalap közül a nagyobb érték nem éri el a jövedelem (nyereség)-minimumot, akkor a kezdő vállalkozásokat és azokat kivéve, akiket elemi kár ért, úgy nevezett minimum- vagy elvárt adót kell fizetni. A 2014-es számítások során a minimumadó alapjában még figyelembe lehetett venni az eladott áruk beszerzési értékét és a közvetített szolgáltatásokat. Ez 2015-től már nem lehetséges. Mostantól az összes bevétel és az adóévi tagihitel-növekmény 50 százalékkal növelt összegének 2 százaléka után kell a minimum társasági adót fizetni. Mindez egyértelműen károsan érinti a kereskedő cégeket, bár a szabályozás indoklása szerint a módosítás célja éppen a nem kereskedelmi tevékenységet végzők hátrányos helyzetének megszüntetése volt. (További részleteket a megváltozott szabályozásról itt olvashat!)
Jelentős mértékben is emelkedhet a behajtási költségátalányra kötelezett vállalkozások társaságiadó-fizetési kötelezettségének összege egy márciusi törvényváltozás nyomán, ugyanis a cégeknek a 2015. évi beszámolójuk összeállítása során egyéb bevételként ki kell vezetniük a nem követelt 40 eurós késedelmi tételeket a kötelezettségek közül. Emellett az új törvénynek köszönhetően a behajtási költségátalány már nem jár automatikusan a hitelezőnek, hanem azt kérnie kell a kötelezettől. (A behajtási költségátalánnyal kapcsolatos módosításokról itt olvashat!)
A helyi iparűzési adó területén is van néhány újdonság. A kapcsolt vállalkozások összeszámításánál például figyelni kell a közös ügyvezetésre is, de jó hír, hogy ha nincs adókötelezettség, nem kell adóbevallást benyújtani. (A helyi adókról részletesebben itt olvashat!)
Biztosan sokak számára lesz könnyebbség az is, hogy az innovációs járulék alóli mentességhez szükséges mikro-, kisvállalkozási minősítést kizárólag az adott vállalkozás mutatói alapján kell megállapítani. (A részletes szabályozást itt találja!)
Uniós eljárás miatt változtak az élelmiszerlánc-felügyeleti díj szabályai is, melynek alanyai nem csupán az „élelmiszerláncok”, hanem élelmiszerboltok, cukrászdák vagy éttermek is lehetnek. Újra egységesen 0,1 százalék a díj, melyet főszabály szerint a megelőző naptári év díjköteles árbevételének/bevételének – a népegészségügyi termékadó és jövedéki adó nélkül számított – összege alapján kell megállapítani.
Újra „visszatért” az 5 adóéves leírási korlát. Amennyiben az adóalap bármely adóévben negatív, ezzel az összeggel az adózó a következő 5 adóévben döntése szerinti megosztásban csökkentheti az adózás előtti eredményét. Átmenetileg azonban 2014 utolsó napjáig keletkezett veszteség leírható a 2014-es szabályok szerint, de legkésőbb 2025. december 31-ig. Vigyázat!: A 2015-ös veszteségek akár el is veszhetnek, ha túl sok a korábbi évek felhalmozott vesztesége! Az új szabályokról itt olvashat részletesebben!
Növekedési adóhitel
A növekedési adóhitelről, vagyis a halasztott adófizetési lehetőségről korábbi cikkünkben már beszámoltunk. A friss változások pontosítják az adóhitel visszafizetési ütemezésével kapcsolatos szabályokat. A halasztott adót két éven keresztül fél év türelmi idővel gyakorlatilag negyedévente kell majd megfizetni az igénybevételt követő év 3. negyedévétől.
Hogy kinek lehet jó és ki élhet ezzel a lehetőséggel, arról részletesebben itt olvashat!
Konkretizálták a növekedési adóhitel számításakor az adóalapot csökkentő és növelő tételek figyelembevételére vonatkozó szabályokat is. Tárgyieszköz-beruházás és létszámbővítés esetén a növekedési adóhitel adókedvezménnyé alakul, a halasztott adó még nem esedékes összege ugyanis csökkenthető a kedvezményezett beruházási érték 19 százalékával, de legfeljebb a növekedési adóhitelre jutó adó még esedékessé nem vált összegének 90 százalékával. Amennyiben az adózó már nem alkalmazhatja a növekedési adóhitel kedvező szabályait, az adóhitel meg nem fizetett része egy összegben válik esedékessé.
A tao-kedvezmények szabályainak legfrissebb változásairól itt olvashat!
Az előadó-művészeti szervezet fogalma némileg módosul annak érdekében, hogy a támogatás összhangba kerüljön az uniós támogatási szabályokkal, és így ne legyen szükség az Európai Bizottság további engedélyére.
Továbbá dupla korlátot vezetnek be a befogadható társaságiadó-támogatások összegére vonatkozóan is. Az egy előadó-művészeti szervezethez kapcsolódóan a tárgyévre vonatkozóan befogadható támogatások együttes értékét most már nem csupán az előadó-művészeti szervezet jegybevételének 80 százaléka korlátozza, hanem az a 1,5 milliárd forintot sem haladhatja meg.
Munkavállalói Résztulajdonosi Program
Az Munkavállalói Résztulajdonosi Program (MRP) szervezetekkel kapcsolatban változnak az adóalap-számítási szabályok az adózás előtti eredmény páros módosító tételei miatt. Az adózás előtti eredmény csökken a saját erő címén a résztvevők által befizetett összeggel, a résztvevőket foglalkoztató társaság által átutalt összeggel, továbbá a résztvevők vagy más személyek befizetéseivel. További csökkentő tételt jelent a pénzügyi eszközök kezelését végző MRP szervezetnél az átvett értékpapírok értékesítéséből, pénzre váltásából származó bevétel. Ugyanakkor az MRP adózás előtti eredményét növeli az értékpapírokhoz vagy azok kezeléséhez, illetve pénzre váltásához kapcsolódó ráfordítás.
IFRS-átállás adókövetkezményei
2016. január 1-jétől bevezetésre kerül a hazai jogrendszerben a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok (IFRS-ek) szerinti beszámoló készítés lehetősége. Figyelemmel arra, hogy az IFRS-ek szerinti beszámolást választó, illetve a későbbiekben arra kötelezett társaságok adókötelezettségeiknek (társasági adó, helyi iparűzési adó, energiaellátók jövedelem adója) is az IFRS-ek szerinti adóalap alapján tesznek eleget, ezért az átálláshoz kapcsolódóan számos új társasági adórendelkezés bevezetésére került sor.
Az új elszámolási standardról itt olvashat részletesebben!
