A Kormány több intézkedést is hozott korábban az ingatlanpiac élénkítése céljából (CSOK, Falusi CSOK, Babaváró hitel, CSOK+ stb.), amelyek hatására jelentősen emelkedtek a lakásárak. Felmerül azonban a kérdés: indokolt -e a piaci folyamatokba történő beavatkozás? Mely tényezők határozták meg a rendkívül dinamikus lakásár-növekedést?
A GKI megvizsgálta, hogy 2016-2024 között a fővárosban milyen tényezők hatottak leginkább a használt lakásárakra. Ezek alapján az építőipari-termelői árindex, a 10 éves állampapír kamatok és a nettó keresetek alakulása magyarázzák leginkább az áralakulást. Ugyanakkor például az ingatlanhitelek kamatszintje vagy a lakáspiaci tranzakciók alakulása kevésbé fontos szempont.
A budapesti új és használt lakások négyzetméterre vetített ára között 0,97 a korreláció, vagyis szinte párhuzamosan mozog a két változó. Az újépítésű lakások áremelkedése, amelyet javarészt az építőipari termelőiár-index növekedése okoz, húzza magával a használt lakások árát.
Használt és új lakások átlagos négyzetméter ára Budapesten (ezer forint, bal tengely) és az építőipari termelői-árindex (százalék, jobb tengely)
Az alacsony állampapír hozamok idején a befektetési célú vásárlások az ingatlanpiac jelentős részét teszik ki. Ugyanakkor az emelkedő és/vagy magas szinten ragadó állampapír hozamok esetén a befektetők tőkéjének átcsoportosítása az állampapírok felé érzékelhető keresletcsökkenést okozott a lakáspiacon. Pl. 2022 negyedik negyedévében és 2023 első negyedévében a használt lakások árának csökkenése a kedvező állampapírhozamok miatti kisebb lakáspiaci tranzakció számmal magyarázható. 2024 utolsó negyedévében a lakáspiaci tranzakciók száma nyolcéves mélypontra süllyedt, amely a piac keresleti oldalának jelentős beszűkülésére (kiárazódás) utal.
