A terv kiemeli az oktatás és a képzés alapvető szerepét a vállalkozók új generációinak kinevelésében, és olyan konkrét intézkedéseket tartalmaz, amelyek segítséget nyújtanak a fiatalok, a nők, az idősek, a migránsok és a munkanélküliek számára vállalkozásuk
A cselekvési terv hat pontja
1. A finanszírozáshoz való hozzáférés
A meglévő pénzügyi eszközök megerősítésén túlmenően a bizottság javasolja az európai mikrofinanszírozási piac létrehozását, valamint az adórendszerek egyszerűsítését annak érdekében, hogy a kkv-k közvetlen magánbefektetések – például kis címletű kötvények („minikötvények”), közösségi finanszírozás vagy informális befektetések – révén is forrásokhoz juthassanak.
2. A vállalkozás életciklusának kritikus szakaszai során nyújtott támogatás
Tekintve, hogy a vállalatok 50%-a a létrehozást követő öt éven belül megbukik, a tagállamoknak nagyobb forrásokat kellene szentelniük arra, hogy átsegítsék az új vállalkozásokat a kritikus időszakon. E forrásokat többek között vállalatirányítási képzésekre, kutatási-fejlesztési tanácsadásra, valamint más vállalkozásokkal, potenciális beszállítókkal és ügyfelekkel való hálózatépítésre kellene fordítani.
3. A digitális kor nyújtotta új üzleti lehetőségek kiaknázása
Az információs és kommunikációs technológiákat alkalmazó kkv-k kétszer-háromszor gyorsabban fejlődnek. A webalapú induló vállalkozások számára és az internetes készségek fejlesztéséhez nyújtott nagyobb mértékű támogatás az internetes vállalkozók mellett a hagyományosabb üzleti vállalkozások számára is segítséget jelenthet.
4. A vállalkozás tulajdonjogának átruházásával kapcsolatos könnyítések
Európában évente mintegy 450 000 cég és kétmillió alkalmazott kerül új tulajdonoshoz, ami a becslések szerint 150 000 vállalat és 600 000 munkahely megszűnését eredményezi. A bizottság javasolja a vállalatok piacainak kiterjesztését, valamint a vállalatok tulajdonjogának határokon keresztüli átruházását akadályozó tényezők kiküszöbölését.
5. Második esély biztosítása a csődbe jutott tisztességes vállalkozóknak
A csőd az esetek túlnyomó többségében (96%) késedelmes fizetések sorozata vagy valamely más gyakorlati probléma miatt következik be. Az „újrakezdők” viszont általában sikeresebbek. A bizottság ezért nemrégiben arra tett javaslatot, hogy a hangsúly a felszámolás helyett a vállalatoknak a pénzügyi nehézségek leküzdéséhez nyújtandó segítségen legyen. (Erről szóló cikkünket
itt olvashatja.)
6. Igazgatási egyszerűsítés
A bizottság továbbra is erőteljesen törekedni fog a szabályozási terhek csökkentésére.
beindításához. A magas uniós munkanélküliségi ráta következtében jelentős emberi erőforrások maradnak kiaknázatlanul, különösen a nők és a fiatalok körében. A terv a vállalkozói tevékenység különböző akadályaival is foglalkozik, például olyan ambiciózus intézkedéseket foglal magában, amelyek célja megkönnyíteni a vállalkozásalapítást és támogatni az új vállalkozásokat, sikeresebbé tenni a vállalkozások tulajdonjogának átruházását, javítani a finanszírozáshoz való hozzáférést, valamint második esélyt biztosítani a csődbe jutott tisztességes vállalkozóknak.
Antonio Tajani, az Európai Bizottság ipar- és vállalkozáspolitikáért felelős alelnöke a következőképpen nyilatkozott: „Világosan látni kell: a vállalkozók számának növekedése a munkahelyek számának gyarapodását, az innováció fokozódását és a versenyképesség javulását eredményezi. A vállalkozóvá válás és egy adott elképzelés megvalósítása sok egyéni kockázattal és erőfeszítéssel jár. A vállalkozók napjaink hősei. A vállalkozói szellem pedig a gazdaságtörténet során mindig is a gazdasági növekedés legjelentősebb mozgatórugója volt. Ezért a vállalkozói tevékenység folytatását vonzó és megvalósítható lehetőséggé kívánjuk tenni az európai polgárok számára. Ez cselekvési tervünk fő üzenete. Ha sikerül felszabadítanunk az európai vállalkozói potenciált, képesek leszünk újraindítani a növekedést Európában.”
Az elmúlt három évben 45%-ról 37%-ra csökkent azon uniós polgárok aránya, akik szívesen lennének önfoglalkoztatók. E visszaesés a jelenlegi válsággal összefüggő, kevésbé biztató üzleti kilátásokkal magyarázható, mutat rá – a vállalkozás témájában 2012-ben készült Eurobarométer felmérés (MEMO/13/7)
Az uniós szakértők úgy vélik, a vállalkozói ismeretek oktatása serkentőleg hatna a vállalatalapításra. Ezt támasztja alá, hogy a diákok közül, akik a középiskolában részt vesznek valamely „minivállalkozási” programban, 15 és 20% között van azok aránya, akik később saját vállalatot alapítanak. Ez az arány három-ötszöröse a népesség egészére vonatkozó aránynak. A vállalkozói ismeretek felsőfokú szinten történő oktatása az üzleti ökoszisztémák, a partnerségek és az ipari szövetségek támogatása révén előmozdíthatja a csúcstechnológiát alkalmazó és nagy növekedési potenciállal bíró vállalatok létrejöttét.
A most beterjesztett cselekvési terv emellett hat fő területtel foglalkozik, ahol intézkedésekre lenne szükség a vállalkozások sikeres működését és növekedését lehetővé tévő környezet megteremtése érdekében. A fő pontokon túl speciálisan ösztönözni szeretnék a nőket és a munkanélkülieket is a vállalkozóvá válásra, valamint a migránsok számára is az érvényesülés – gazdasági helyzetük megerősítése és társadalmi befogadásuk előmozdítása – lehetséges útja lehetne az önfoglalkoztatás.
A bizottság célja, hogy a tagállamokkal, az üzleti szervezetekkel és az érintett felekkel szoros együttműködésben megvalósítsa a cselekvési tervet. Az unió szakemberei úgy vélik, ezáltal Európa kijuthat a válságból. A következő lépés a konkrét célokat és a kézzelfogható eredmények elérésére vonatkozó határidőket tartalmazó ütemterv kidolgozása.
Mindazonáltal az egyéni függetlenség és a nagyobb jövedelem, valamint a munkavégzés helyének és idejének megválasztásában rejlő szabadság kilátása által vezérelve továbbra is milliók fontolgatják, hogy önfoglalkoztatóvá válnak.
Az európaiak 37%-a szeretne a saját főnöke lenni
10 európai polgárból csaknem 4 szeretne a saját főnöke lenni, ha erre módja nyílna. Amennyiben ezt a potenciált sikerülne kiaknázni, több millióval emelkedne az Unióban működő kis- és középvállalkozások (kkv-k) jelenleg mintegy 21 milliós száma. Számos különféle akadály tántorítja el az európaiakat attól, hogy az önfoglalkoztatást válasszák, különösen a csődtől való félelem és a rendszertelen jövedelem kockázata. A „Vállalkozás az EU-ban és azon kívül” (FL354) címet viselő és Antonio Tajani bizottsági alelnök által szerdán bemutatott Eurobarométer gyorsfelmérés ugyancsak kiemeli, hogy 2009-ben az európaiak nagyobb hányada (45%-a) akart önfoglalkoztató lenni. Ez három év alatt 20%-os visszaesést jelent, ami a jelenlegi gazdasági helyzetet és a kevésbé biztató üzleti kilátásokat tükrözi.
