A számla és nyugta helyes formában történő kiállítása még mindig az egyik legnagyobb kockázatot hordozó tényező a vállalkozások életében. Tudta, hogy akár egy hiányzó adat a számlán ÁFA-hiányt vagy mulasztási bírságot alapozhat meg? A héten megjelent a NAV 2015-ös tájékoztató füzete a számla és nyugta kibocsátás szabályairól, melyből most együttműködő partnerünk, az Adó Online szakértői cikkének segítségével összegyűjtöttük a lényegi pontokat.
Kiknek és mikor kell számlát kibocsátaniuk?
Számlát alapvetően a belföldön és külföldön ellenérték fejében teljesített termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról kell kiállítani az adózónak a termék beszerzője, a szolgáltatás igénybevevője részére. A számla kiállításához az ÁFA törvényben meghatározott teljesítési időpont minden esetben az irányadó. A számlát kibocsátó feladata a számlának az átadása, eljuttatása a vevő részére.
Ha az adózó előleget kap (készpénzben átvesz vagy a számláján jóváírásra kerül), akkor erről az összegről is számlát kell kiállítani fő szabály szerint. Az előlegről szóló számlán annak a terméknek vagy szolgáltatásnak az adatait is fel kell tüntetni, amire előleget fizetnek. Előlegről két esetben nem kell számlát kiállítani:
- ha nem adóalany fizeti, az összeg 900.000 Ft alatti és az előleget fizető nem kér számlát,
- ha az előleget adómentes közösségen belüli termékértékesítéshez kapcsolódóan fizetik.
Mit takar az előleg fogalma az ÁFA törvény szempontjából?
Termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében, ha a teljesítést megelőzően ellenértékbe beszámítható vagyoni előnyt juttatnak (a továbbiakban: előleg), a fizetendő adót pénz vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszköz formájában juttatott előleg esetében annak jóváírásakor, kézhezvételekor, egyéb esetben annak megszerzésekor kell megállapítani.
Az előzőek szerint a nem adóalany által fizetett 900.000 Ft összeget el nem érő előleg esetében nem kötelező számlát kiállítani. Az adózó továbbá akkor is mentesül a számlaadási kötelezettség alól, ha a 900.000 Ft érték alatti terméket megvásárló, szolgáltatást igénybevevő személy nem adóalany (ide nem értve a nem adóalany jogi személyeket) az ellenértéket – a teljesítés napjáig – készpénzzel, készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel vagy pénzhelyettesítő eszközzel megtéríti, és egyben számla kibocsátását nem kéri. Minden ilyen esetben nyugtát kell kiállítani számla helyett.
Meddig kell a számlát kiállítani?
A számlát fő szabályként a teljesítés időpontjáig, de legfeljebb az attól számított ésszerű időn belül kell kiállítani. Mit jelent az ésszerű időn belül fogalom? Fő szabályként:
- készpénzes fizetés vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel történő fizetés esetében haladéktalanul,
- ha az ellenérték megtérítése nem a fentiek szerint történik és a számla áthárított adót tartalmaz, akkor a számlát a teljesítéstől számított 15 napon belül ki kell bocsátani.
Mit jelent pontosan a számla és mire kell figyelni a kiállításakor és a befogadásakor?
Számla minden olyan okirat, amely megfelel az Áfa tv. X. fejezetében meghatározott feltételeknek. A számlával egy tekintet alá esik minden olyan okirat, amely kétséget kizáróan az adott számlára hivatkozva, annak adattartalmát módosítja (és megfelel az Áfa tv. 170. §-ában meghatározott feltételeknek).
1. a számla eredetének hitelességét,
2. adattartalma sértetlenségét és
3. olvashatóságát.
Az „eredet hitelessége” a terméket értékesítő, a szolgáltatást nyújtó illetve a számlát kibocsátó azonosságának biztosítását jelenti. Az „adattartalom sértetlensége” azt jelenti, hogy a számlának az Áfa tv. szerinti tartalmát nem változtatták meg. A számla olvashatósága pedig azt jelenti, hogy a számlának az ember számára – alapos vizsgálat illetve magyarázat nélkül – olvashatónak kell lennie.
Hogyan ellenőrizzük a számla követelmények betartását?
A fenti három követelmény betartásának bármely olyan üzleti ellenőrzési eljárással eleget lehet tenni, amely a számla és a termékértékesítés/szolgáltatásnyújtás között megbízható üzleti kapcsolatot biztosít. Mind a számlát kibocsátónak, mind a befogadónak ellenőriznie kell, hogy a számla lényegében megfelelő-e, vagyis, hogy a számlában feltüntetett ügylet ténylegesen a feltüntetett mennyiségben és minőségben teljesült-e.
A számla befogadónak azt kell ellenőriznie, hogy
- a számla kibocsátójának ténylegesen a feltüntetett fizetési igénye áll-e fenn,
- a számla kibocsátója által megadott bankszámlaszám megfelelő-e és hasonlókat annak biztosítására, hogy ténylegesen csak azokat a számlákat egyenlítse ki, melyek kiegyenlítésére kötelezett.
A számla módosítása, érvénytelenítése, javítása
Az Áfa tv. szóhasználatának megfelelően számlával egy tekintet alá eső okiratnak minősülnek mindazok az okiratok, amelyek kétséget kizáróan valamely adott számlára hivatkozva, annak adattartalmát módosítják. A számlával egy tekintet alá eső okirat megnevezés tehát mindazon bizonylatok összefoglaló neve, amelyek a már kibocsátott (a termék vevője, szolgáltatás igénybevevője részére átadott illetve megküldött) számlára hivatkozva, annak bármely adatát módosítják.
További szabályokról itt olvashat a számlázással kapcsolatban!
