Magyarországon 2014-ben összesen valamivel több, mint 506 ezer kkv működött, mely több mint 1,7 millió alkalmazottat foglalkoztatott. Ez a vállalati szektorban foglalkoztatott összes munkavállaló 70%-át teszi ki, míg a vállalkozások száma alapján több mint 99 százalékos lefedettségről beszélhetünk. Az európai uniós átlaghoz képest Magyarországon hangsúlyosabb a középvállalkozások által hozzáadott gazdasági érték szerepe.
A kis- és középvállalatok alkotják tehát a magyar gazdaság gerincét, piaci jelentőségük vitathatatlan, ezért fennmaradásuk és növekedésük a vállalati szektor egészére, a GDP-re és a hazai foglalkoztatottságra nézve is kulcsfontosságú. A Deloitte Feltörekvő Középvállalati Üzletágának első ízben megjelenő Versenyképességi Indikátor Jelentése olyan tényezőket vizsgált, melyek kisebb hangsúlyt kapnak a tradicionális kutatásokban, azonban nagymértékben hozzájárulnak a hazai feltörekvő vállalatok, és ezzel a magyar gazdaság versenyképességének alakulásához.
A legnagyobb gond a munkaerő
„A megkérdezett cégek 90%-a kedvezően ítéli meg a helyzetét, és közel 50% a jövőre vonatkozóan is optimista. Ez abból fakad, hogy a válság már kevésbé érezteti a hatását a piacon, vagyis a vezetők inkább a növekedésre, mintsem a túlélésre koncentrálnak, egyre nagyobb hangsúlyt kap a megfelelő ügyfélszerzési stratégia kialakítása és a képzett munkaerő felkutatása és megtartása” – részletezte Pádár Péter, a Deloitte Feltörekvő Középvállalatok Üzletágának vezetője. (A hazai gyártóvállalatok munkaerőhiánnyal küzdenek. Már a szakképzettséget nem igénylő pozíciókat is csak nehezen sikerül feltölteni. Az utóbbi hetek friss kutatásaiból azonban az is kiderül, hogy a képzett mérnökökre is lasszóval kell vadászni, mert nincs elegendő munkaerő, aki van, az pedig nem kell a cégeknek.)
A feltörekvő középvállalatoknak kiemelt fejlődési igényük – az általuk kiemelt jelentőséggel bíró területek közül – leginkább az ügyfélszerzés és a minőségi munkaerő felkutatása iránt van. Ezeket nevezhetjük jelenleg a piac legégetőbb kihívásainak.
„Tízből két vállalkozásnak állandó probléma a megfelelő munkaerő megtalálása, további négy pedig bizonyos területekre nehezen talál munkatársat. Még inkább szenvednek emiatt a vidéki és kisebb árbevételű cégek, ők nehezebben nyerik el főleg a frissdiplomások figyelmét az álláspiacon” – teszi hozzá a Deloitte szakértője.
A kutatás eredményeiből az is kiderül, hogy a magyar kkv-k jellemzően önállóan néznek szembe a problémákkal, a többség (53%) még mindig nem vesz igénybe külső szakértői segítséget tanácsadó cégektől, ügynökségektől, habár az sokszor egyértelműen indokolt lenne. Amikor élnek a külső tanácsadó szakértelmével, akkor leggyakrabban a megfelelő munkaerő megtalálása érdekében alkalmaznak ügynökséget (29%), vagy tréningre, szervezetfejlesztésre (18%), valamint marketingkommunikációs célokra (13%) vesznek igénybe külső segítséget.
Ez utóbbi adat azért különösen fontos, mert a felmérésből kiderül, hogy a cégek 56%-a még weboldallal sem rendelkezik, a megkérdezettek 29%-a pedig semmilyen marketingtevékenységet nem végez. (Pedig akár szövetkezhetnének is marketingre.) Ez pedig az ügyfélszerzéssel, az ügyfélkezeléssel kapcsolatos egyik legnagyobb problémát jelenti: fogyasztói oldalról ugyanis felértékelődött a vásárlás előtti információgyűjtés, az eladáshelyi reklámok „rábeszélő” szerepe, a promóciók és az ár-érték arány megfelelően közvetített üzenete. Online jelenlét és megfelelő pozícionálás híján azonban a cégek le- és kimaradhatnak a piaci versenyből, miközben a megkérdezettek 65 százalékának jelent gondot a piac árérzékenysége. (A legtöbbször az ár dönti el, hogy az ügyfél melyik terméket, vagy szolgáltatást választja, azonban az ügyfélélmény növelésével kikerülhető az árverseny csapdája.)
„A feltörekvő középvállalatok szempontjából az a legfontosabb, hogy képesek legyenek felismerni saját célcsoportjuk valós fogyasztói igényeit, szokásait, és ennek megfelelően alakítsák ki a célcsoportra szabott, egyéni stílusú kommunikációt, nyelvezetet és eszközt” – hangsúlyozta Pádár Péter.
Családban marad?
A magyarországi családi vállalatok és vállalkozások a GDP mintegy 50-60 százalékát adják, a foglalkoztatottak közel fele tartozik ehhez a körhöz, és munkaerő-megtartó képességük is jellemzően erősebb, mint más jellegű vállalkozásoké. Azonban más kihívásokkal kell szembesülniük, mint egy hagyományos vállalatnak, ezek közül az egyik legfontosabb az utódlás kérdése. A felmérés alapján a megkérdezett családi cégek közel 85%-a működik családi vezetés alatt, és közel harmaduknál merült fel az utódlás kérdése az elmúlt öt év alatt, míg több mint ötödük számít erre a következő fél évtized során. A családi vállalkozások 14%-a már nyitott arra, hogy a vezetői feladatokat ne családtag, hanem külső fél lássa el. „Az utódlás, történjen családon belül vagy kívül, sok üzleti, jogi kockázatot rejt magában. Ezek elkerülése érdekében javasolt egy, a vállalat belső viszonyaira szabott, hosszú távú utódlási terv és keretrendszer elkészítése” – hangsúlyozta Pádár Péter.
