Amíg sorozatunk előző részében azt a kérdéskört jártuk körül, mi is az a tartalommarketing, majd azt vettük górcső alá, hogy hogy találjunk tartalmat az üzletünkhöz, most arra kérdésre válaszolunk, hogy ki készítse el a tartalmakat.
A Piac&Profit Üzleti Klubjában megforduló cégvezetők jelentős részénél is felvetődik ez a probléma: értik és szükségesnek tartják a tartalommarketinget, de nekik nincs rá idejük, alkalmazottaik között pedig nincs olyan, akinek a képességei megfelelnének a feladathoz. Külsőst szerződtetni nem mernek, mert az ajánlatok közül nem tudják, milyen szempontok alapján válasszák ki a megfelelőt. A Direkt és Interaktív Marketing Szövetség (DIMSZ) tagjai, Bedi Viktor, Juhász György és Keresztúri Gergely által készített Tartalommarketing Kisokos segítségével most bemutatjuk, mikor érdemes személyesen a cégvezetőnek, mikor pedig egy külsősnek elvégeznie a tartalomkészítés munkáját, illetve mire ügyeljünk, ha úgy döntünk, hogy külsősre bízzuk a tartalom előállítását.
Mikor készítsük mi?
Abban az esetben, ha úgy látjuk, hogy biztosan tudunk megfelelő minőségű tartalmat alkotni, amit a célközönségünk szívesen olvas/néz/hallgat. Az ilyen tartalom készítéséhez jól jön a gyakorlat, de azt a gyakorlatot meg lehet szerezni: el kell kezdeni csinálni. (Az ütős szöveg titkáról itt olvashat!)
Akkor is érdemes ebbe belefognunk, ha annyira szűkös a költségvetésünk, hogy senkit sem tudunk vele megbízni: tartalmat sok esetben lehet „ingyen” készíteni. Időt viszont szánnunk kell rá, de a téma az utcán hever, vegyük fel, írjuk meg. Kereshetünk hozzá olyan illusztrációt is, amelyet jogdíj megfizetése nélkül felhasználhatunk, ezzel is spórolhatunk. Foghatunk egy videokamerát (vagy jobb telefont), s egy egyszerű, ingyenes video-vágóprogrammal tudunk videót csinálni. Szintén működhet a mások érdekes, hasznos tartalmainak gyűjtése, megosztása, illetve kiegészítése a saját véleményünkkel.
Ne féljünk belevágni abban az esetben sem, ha az adott tartalom csakis és kizárólag a mi termékünkről / szolgáltatásunkról szól, ilyenkor érdemes lehet nekünk elkészíteni, hiszen ezt a témát mi ismerjük a legjobban és mi vagyunk közvetlen kapcsolatban a vevőinkkel.
Ha nincs időnk rá. Elképzelhető, hogy más feladatok jobban lekötnek már, mint a tartalomkészítés, vagy jobban jövedelmez, ha a tartalomkészítésre szánt időt másra fordítjuk. Az is előfordulhat, hogy nincs hozzá vénánk. Nem mindenki profi tartalomkészítő. Ha úgy látjuk, hogy ehhez értő szakemberek szebben, jobban, gyorsabban (határidőre) megcsinálnák, forduljunk hozzájuk. Sokan szeretnek autót bütykölni is, de a többség elviszi a kocsiját az autószerelőhöz, ha valami furcsa zajt hall.
Külső szakértő bevonása akkor is hasznos lehet, ha a terméket-szolgáltatást, vagy a piacot egy friss, külső szemlélő másképp láthatja. Adhat olyan ötleteket, amik nekünk azért nem jutottak eszünkbe, mert nem látjuk a fától az erdőt.
Kiszervezni akkor is jó, ha éppen kifogytunk az ötletekből. Ez néha a legjobbakkal is előfordul, a szövegírók rémálma a fehér papír válság. Egyáltalán nem szégyen másokhoz fordulni akkor sem, ha nem ismerjük pontosan az adott szegmens érdeklődési körét vagy stílusát. Ahogyan a profi színészek is el tudják mondani ugyanazt a szöveget drámaian, könnyeden vagy nevetve, a profi tartalomkészítők is az adott befogadó közönség nyelvén szólalnak meg, ismerik a problémáikat.
Természetesen ahogyan van drámai színész és szinkronszínész, a tartalomkészítők között is van olyan, amelyik valamelyik iparágra specializálódott és abban profi. Hiába nagyon jó egy újságíró, nem biztos, hogy egy személyben tud egyszer atomenergiáról írni a szakmának, máskor receptekről háziasszonyoknak, legközelebb pedig divattanácsot adni fiatal üzletembereknek – és a sor folytatható.
Ha nem elég hatékony az eddigi munka. Nem, vagy nem megfelelően éri el a célját a tartalommarketing erőfeszítésünk? Lehet, hogy csak apróságokat kell változtassunk rajta, de lehet, hogy nagyobb módosításra van szükség. Egy profi megmondja.
Ha nagy mennyiségre, vagy hullámzó kapacitásra van szükségünk. Nem érdemes saját embert alkalmaznunk tartalommarketingre, ha egyes időszakokban agyonterhelve se tudná ellátni a munkát, aztán pedig heteken vagy hónapokon át nem lenne semmi dolga. Az ilyen hullámzásokat egy külső beszállítóval sokkal jobban le tudjuk kezelni.
Jól tud írni.
Az írás elég komplex műfaj, nem véletlen, hogy nem tárgy, hanem egy egyetemi szak. A jó írás arról ismerszik meg, hogy eléri a célját, de ezen belül elég sok szempont létezik,
Ismeri a tartalommarketing alapvető eszközeit.
Ha szükséges, képes tartalmi auditot végezni, vagyis leltározni és minősíteni az általunk már korábban elkészített tartalmakat.
Tud tartalmi koncepciót, tervet és naptárat készíteni.
Tud scriptet készíteni egy animációhoz, le tudja írni egy infografika tartalmát, esetleg tud videóhoz forgatókönyvet írni.
Profin kutat források, kapcsolódó információk után a weben.
Tisztában van a fotózás és fotószerkesztés alapjaival.
Érti az alapvető webes formátumokat, kezeli a legtöbb szerkesztőségi (CMS) rendszert.
Nem árt, ha tisztában van a médiapiaccal, illetve ismeri az adott témához kapcsolódó blogokat, portálokat, magazinokat.
Átlátja az üzleti/marketing folyamatot, tudja, hogy abban mi a tartalommarketing szerepe.
Ismer mérőeszközöket és tisztában van a hatékonyságmérés alapjaival.
Jól tudja használni a social media platformokat.
Tud A/B tesztelni, ehhez eszközöket használni.
Hogyan válasszunk tartalommarketing beszállítót?
Győződjünk meg arról, hogy az adott cég milyen anyagokat készített eddig, milyen referenciái vannak. Ne elégedjünk meg a megbízói logókkal, melyeket a vállalkozás honlapján látunk, kérdezzünk rá élőben, mi volt a konkrét projekt. Azt sem árt megtudakolni, hogy a cég rendelkezik-e olyan tudású szakemberrel, akire a projektünkhöz szükség van. Ez a szaktudás lehet szektor-specifikus (pl. pénzügyi területen járatos újságíró) vagy eszköz-specifikus (pl. videós riporter).
Találkozzunk a beszállítóval személyesen. Fontos, hogy van-e velük közös hang. (Elképzelhető, hogy a beszállító nem is ad árajánlatot a projekt személyes átbeszélése nélkül.) Ekkor győződjünk meg róla, hogy a beszállító nem „one-man-show”. Persze akár egyetlen emberre is rábízhatjuk a tartalommarketing feladatokat, de ebben az esetben nem biztos, hogy mindegyik célcsoportunk azonos minőségű, relevanciájú tartalmat kap. Akkor is gondban lehetünk, ha az az egy ember éppen beteg, vagy bármi más probléma akad vele. Illetve egyetlen ember esetében kapacitási korlátokkal is számolni kell. Úgy kérjünk be árat, hogy a lehető legtöbb információt osszuk meg a projektről!
Sorozatunk következő részében a Tartalommarketing stratégiai tervezéséről osztjuk meg a szakértők gondolatait!
